2019. június 18. 14:58
mfor.hu

A magyar média esetében egyre nehezebben lehet valódi piacról beszélni, hiszen az állam oly mértékben szállt be és torzította el ezt a területet, minden szegmensében állami kötődésű szereplőkkel zsúfolta tele az iparágat. Az állam szerepének és a hozzá kötődő kiadók valódi működésére most újabb adalékkal szolgált a G7 cikke.

A média szerte a világban igen súlyos válságban van, részben amiatt, hogy az olvasók a - még - ingyenes internetet részesítik előnyben a nyomtatott lapokkal szemben, az online hirdetésekből származó bevételek túlnyomó részét azonban a tech-óriások viszik el.

Erről itt írtunk részletesen:

Elég lesz-e a kalapozás a magyar médiaiparnak?

Magyaroszágon azonban a kiadók és lapok, tévék, rádiók, internetes kiadáványok jelentős része került a kormánypárttal baráti viszonyt ápoló tulajdonosi körhöz, hogy aztán ezek túlnyomó többsége és "hazafias gesztussal" lemondjon a többnyire masszív veszteséggel működő cégeiről, és felajánlja a tavaly novemberben létrejött Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) azokat.

A G7 számításai szerint 14 milliárdot érő KESMA-portfolió (ami valójában a Mediaworks égisze alatt van összefogva) bevételeinek jelentős része eddig is tudható módon az államtól származtak, hiába nő folyamatosan a reklámtorta, abból a valódi piaci szereplők egyre kevesebb bevételhez jutnak. Nagyrészt ez az oka annak, hogy egyre több kiadó, online lap kéri az olvasók hozzájárulását fennmaradásukhoz.

De nemcsak a kiadói oldalon folyik az állam nyomulása, hanem a média más szegmenseiben is látható a kormányzati térfoglalás. Így a - nagyrészt állami - hirdetések kiszórása a konkrét lapokhoz is az állami/kormányzati kötődésű cégeken keresztül történik. Így Balásy Gyula cégei, a New Land Media és a Lounge Design állandó nyertesei a kormányzati kommunikációs tendereknek: rajtuk keresztül osztják ki a kormányzattal baráti viszonyt ápoló sajtónak az állami adóforintokat.

Ez természetesen azt is jelenti, hogy KESMA cégei, így a Mediaworks bevételei is ezekhez a cégekhez kötődnek. A G7 most megnézte, hogy a Mediaworks által leadott cégbeszámoló, céges dokumentumok alapján pontosan mennyi az állami kötődésű cégektől származó bevétel. Így például minden vállalat benyújtott egy vagyonleltárt is, amelyben mások mellett azt is felsorolták, hogy az egyes vevőik mennyivel tartoztak nekik 2018 végén. Ezek a kimutatások talán az eddigieknél is jobban mutatják, hogy mennyire az állam kegyeitől függ ez a hálózat. A vevői követelésekből nagyjából látszik ugyanis, hogy honnan érkeznek az adott cég bevételei. 

Az eredmény sokkoló, noha egyáltalán nem meglepő. A Mediaworks például 30 oldalon keresztül sorolta több mint kétezer vevőjét, akikkel szemben 4,3 milliárd forintot is meghaladó követelése állt fenn.

Ám hiába volt ez a kétezer vevő, a Mediaworks bevételeinek 72 százaléka a New Land Mediától származott 2018-ban.

 

A MW-nél látható trend korántsem egyedi, sőt ennél sokkal komolyabb függőség is volt egyes kiadóknál. A Ripostnál az 588 millió forintos vevői követelésből közel 560 kötődött a New Landhez (ez 95%!!), míg a 888.hu-t és a Lokált kiadó, korábban Habony Árpád tulajdonában lévő Modern Media Groupnál 722 millióból 613, és a Figyelőt kiadó K4A 294 milliós bevételének 87 százaléka jött a New Landtől.

A bevételek átalakulása szembetűnő, hiszen például korábban az osztrák tulajdonú Russmedia - amely csak 2017. júliusában lett Heinrih Pecináé, aki már a Mediaworksnél is csak átmenetileg volt tulajdonos - bevételei (immár ismét Inform Média néven) még sokkal kevésbé származtak a New Landtől - tavaly mindössze csak 30 százalékban jöttek Balásy cégétől.

Orbán Viktor szerint nincs probléma

A miniszterelnök nemrég nyilvánosságra került levelében, amelyet a volt osztrák kormányfőnek, Wolfgang Schüsselnek írt válaszul az Európai Néppárt által kezdeményezett vizsgálata során neki feltett kérdésekre, azt írta, hogy a magyar média túlnyomó többsége kormánykritikus, az online olvasók négyötöde a balliberális, kormánykritikus sajtót kedveli. A kormányfő felsorolja, hogy a legnagyobb kereskedelmi tv, az RTL Klub, a legnagyobb hírtelevízió, az ATV, a legnagyobb példányszámú napilap a Népszava, a legnagyobb példányszűmú politikai hetilap a HVG, és a legnagyobb bulvárlap a Blikk mind nagymértékben kormánykritikus. Szerinte ezt a "balliberális" médiauralmat nem fenyegeti a KESMA, mondván az ilyen alapítványszerű működés nem ismeretlen máshol sem, és példaként két magánalapítványt hoz: az RTL Bertelsmann alapítványát és a Guardianét. 

A miniszterelnök természetesen megfeledkezik a TV2, a köztévé, a teljes rádiós piac, a a helyi tévécsatornák mind az államhoz állnak közel - nézettségük bőven meghaladja az RTL Klub és az ATV nézettségét. A bulvárlpok piacán a Lokál, a Ripost, a Bors szintén ide tartoznak, és persze a teljes megyei napilappiac. Az online térben az origo.hu májusban 3,8 millió olvasóhoz jutott el, és nemrég a 444.hu mutatta be, hogyan törte meg a NER a Blikket is.