A terveket 18 igennel, 10 nem ellenében hagyták jóvá, írja a Népszava.
Az előzetes vitán Karácsony Gergely elmondta:
Két kormánydöntéssel 100 milliárd forintot vett ki a főváros zsebéből a kormány éppen a járvány idején, miközben az önkormányzat nem vehet fel hitelt és adót se vethet ki, így nincs módja többlet bevételhez jutni. Ez a pénz hiányzik ebből az üzleti tervből. Nem vitték haza, ott van az állami költségvetésben.
Hozzátette:
nem támogatást kérnek, csak ami jár, hiszen a hazai GDP 38 százalékát ebben a városban termelik meg, és jelenleg a főváros finanszírozza az államot, nem fordítva. Ráadásul ezeken a buszokon nemcsak a fővárosi polgárok utaznak. Budapest legfontosabb közszolgáltatása került veszélybe az állami elvonások miatt. Ha nem változik meg a kormányzati hozzáállás, akkor senki nem tudja kivezetni ebből a pénzügyi helyzetből a céget. A csődgondnok se segít. Előbb fogom választani a pénzügyi csődöt, minthogy a 4-6-os villamos 10 percenként járjon
- jelentette ki a főpolgármester.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes emlékeztetett, hogy a fővárosi közösségi közlekedés bevételei három részből állnak össze. Ezek aránya az elmúlt években jelentősen eltolódott.
Az utasok által fizetett jegy- és bérletárak, már csak a működési költségek 33 százalékára elegendőek, míg 2016-ban még csaknem a felét tették ki. Az állami hozzájárulás közel a felére zsugorodott. A fővárosi önkormányzatnak így egyre többet kell beletennie. Immáron az iparűzési adó 80 százalékát erre költik.
A cég összesen 26 milliárdos veszteséggel számol, amelynek része az amortizáció elmaradó pótlása. Az energiaárak robbanásának ellensúlyozására az államtól várnak kompenzációt 14 milliárd forint értékben. A BKV ezenfelül 10 milliárd forint folyószámlahitelt venne fel, 4 milliárd forint értékű szállító számlát átütemeztet és 6 milliárd kifizetését áttolja a jövő évre. Kormányzati segítség nélkül nem fenntartható a közösségi közlekedés, mondta Kiss Ambrus a Népszava szerint.
