Kompromisszum született Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatához képest - tette hozzá az államtitkár. Többször konzultáltak a témában, bevonva az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökét is. Bencsik János úgy fogalmazott: "a kát átalakításával kapcsolatban a szaktárca részéről némileg eltérő álláspontot képviseltünk, mert megítélésünk szerint a frakcióvezető úr javaslata, az általa beterjesztett megfogalmazás, illetve megoldási javaslat alapján veszélyeztethette volna a távhő ellátás biztonságát".
"Az alapvető célok tekintetében nem volt kibékíthetetlen ellentét, de az elérésükhöz szükséges megoldásokat összhangba kellett hozni a műszaki és gazdasági szempontokkal is. A támogatási rendszer igazságosabbá tétele jogos társadalmi elvárás, amelyet frakcióvezető úr politikai céllá alakított, mi pedig igyekeztünk szakmailag is elfogadható megoldást találni" - mondta.
A kompromisszum lényege az, hogy a továbbiakban a földgáz és a biomassza alapon működő energetikai vállalkozások tevékenységében nem a villamos energia előállítását, hanem a távhőtermelést támogatják, a teljesen megújuló alapú energiatermelés átvételi rendszere pedig változatlan feltételekkel megmarad 2011. december 31-ig, és szigorítják az erdei tűzifa biomasszaként történő felhasználását a hő- és villanyáram termelésben.
Az ezt tartalmazó javaslatról március 16-án határoznak a képviselők. Akkor döntenek arról is, hogy a földgáz-, valamint a villamos energia szolgáltatás után, állami hatósági árkörbe kerüljön-e a távhő-ellátás is.
Bencsik János hozzátette: a Széll Kálmán Tervnek megfelelően a tárca a Belügyminisztériummal együtt vizsgálja a rezsidíjak befagyasztásának lehetőségét. A kát támogatást nyolc éve vezette be az akkori kormányzat a megújuló energiatermelés részarányának növelése céljából, beépítve azt az áram végfelhasználói árába, a piaci árnál magasabb átvételi árat garantálva - emlékeztetett az államtitkár. Rövid időn belül beengedték a rendszerbe a földgáz alapú, a hővel kapcsoltan áramot is termelő vállalkozásokat, amelyek az elmúlt esztendőben "már a támogatás mintegy kétharmadát vitték el" a megújuló energiát előállítók elől. A kapcsolt energiatermelés ugyan kevesebb környezetterheléssel jár, de a kát-rendszer társadalmi hasznosságát jelentős mértékben lerontotta az a tény, hogy a kapcsolt termelés utáni bevételi többletnek csak egy töredéke jutott el a távhő-felhasználókhoz.
Az államtitkár magyarázata szerint Lázár János javaslatának az eredeti formában történő elfogadása azért sem lett volna kívánatos, mert az nem tett különbséget a megújuló és a kapcsolt termelés támogatása között. A megújulókat is sújtotta volna, ami ellentétben áll a kormány által elfogadott Nemzeti Megújuló Cselekvési Tervben foglaltakkal. A másik "kényes pont" az erdőből származó biomassza energetikai célú felhasználása. Jogos társadalmi elvárás, hogy az erdőgazdálkodás csak indokolt mértékben termelje le a hozamot, s az ne veszélyeztesse az erdők jóléti funkcióját. Lázár János indítványa ezt a társadalmi érdeket kívánta megjeleníteni, és érvényre juttatni.
Az államtitkár szerint viszont mindezt úgy kell megvalósítani, hogy az ne veszélyeztesse rövidtávon a biomassza alapú hőerőművek, s rajtuk keresztül a lakossági hő ellátás biztonságát. A kompromisszumos javaslat szerint szigorúbb feltételeket szabnak az erdei tűzifa biomassza célú felhasználásának, és az ilyen biomasszát tüzelő hőtermelők számára pedig hatékonyabb kazánok üzembe helyezését,illetve a meglévő berendezések hatékonyságának javítását írják elő.
A megújuló energia új átvételi rendszerét a szakmai szervezetekkel együtt, őszig szeretnék kidolgozni, hogy a megújított szabályozás 2012. január elsején hatályba is léphessen.
A kötelező átvételi rendszer átalakítása összefügg az Új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztési fejezetével is - hangsúlyozta az államtitkár. Ebben ugyanis azokat a fejlesztéseket kívánják pályázati úton támogatni, amelyek mögött biztos hő-piac áll. Korábban olyan erőmű beruházások is kaptak támogatást, amelyeknél a hő nem hasznosult, az áramot viszont a piaci ár kétszereséért tudták értékesíteni. A korábbi gyakorlat a fenntarthatóság próbáját sem állta ki.
Az energetikai ügyekért is felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy a parlament előtt lévő energetikai tárgyú törvények módosításának két fontos feladata van: jogharmonizáció az Európai Unió 3. energiacsomagjával, valamint a földgáz-, és az áramszolgáltatás területén szükséges szabályozási korrekciók elvégzése.
Az államtitkár szóba hozta azt is, hogy Magyarország ugyan két héttel csúszik az EU 3. energiacsomagjának jogharmonizációra kijelölt 2011. március 3-i határidejéhez képest, de miután két hét múlva végszavazás lesz a törvényjavaslatról, ezzel Magyarország Dánia után másodikként teljesíti az európai uniós kötelezettséget.
MTI
