Ha meg akarjuk vizsgálni a közép-kelet-európai (CEE-régió) start-up ökoszisztéma teljesítményét és jövőjét, érdemes globális kontextusba helyezni a régiós viszonyokat. 2020-ban például egyedül Virginia államban 1,1 milliárdot dollárnyi tőkét fektettek befektetők startupokba, míg a teljes közép-kelet-európai startup ökoszisztémában 960 millió dollárnyi kockázati tőkebevonás történt ebben az évben.
Ugyancsak igazodási pontot jelent a CEE-térség start-upjainak cégérték-számítása: seed fázisban az átlagos régiós cégértékelés 1,5 millió dollár volt 2020-ban, míg az USA-ban ugyanezt az időszakot és fázist nézve 15 millió dollárt látunk. Series A-ben a CEE-s cégértékelés start-uponként átlagosan 8,2 millió dollár volt, míg az USA-ban 58,5 millió. Ez azt üzeni, hogy a befektetőknek sokkal olcsóbb a közép-kelet-európai térségbe hozni a pénzüket, hisz magasabb profitot ígér egy itt nyélbe ütött üzlet, mint máshol. A Vespucci Partners is sok esetben a közép-kelet-európai régióban fektet be a korai fázisban, hogy aztán más piacra tudjon betörni a start-uppal egy magasabb értékelésben reménykedve.
A fenti statisztikák érzékeltetik térségünk piacának méretét, és hogy van még hová fejlődnünk.
Beúsztak a nagy halak a régiós start-up ökoszisztémába
A közép-kelet-európai régióban 2022-ig folyamatosan növekedett a start-upok száma, és a befektetett tőke mennyisége, ilyen értelemben a régió már nem kezdeti, hanem inkább úgynevezett early adopter státuszt élvez. Ennek nyomán feltűntek az ágazat legismertebb szereplőinek számító tőkebefektető vállalatok is, mint az Accel vagy az Index Ventures. Ez annak a jele, hogy ígéretesen alakul az itteni start-up környezet, ám a jelenség magában hordozza azt a kérdést is, hogy megjelenésükkel, milyen szerephez jutnak a piacon a régiós kockázatitőke-befektetők. A start-up építés korai fázisaiban még biztosan nagy szükség van rájuk, hiszen a hands-on tudásuk, tapasztalatuk és a kapcsolati hálójuk révén ekkor még többet tudnak segíteni a lokális befektetők, mint nagy nevű, ám a régióba kevésbé beágyazott nagy halak.
Unikornisokra várva
Ahogyan más üzleti környezetet, a start-upok világát is képesek felpörgetni azok a cégek, amelyek sikerükkel újabb és újabb vállalatnak tapossák ki az utat, bevonzva új befektetőket. A start-up ökoszisztémában unikornisoknak nevezik azokat a vállalatokat, melyek meghaladják az egymilliárdos cégértékelést, s idővel az alapítóik maguk is befektetővé válnak. Miközben az USA-ban mintegy ötszáz, Közép-Kelet-Európában 34 ilyen start-up „nőtt fel” 2021-ig. A 34 cégből huszonhárom 2018 és 2022 között érte el ezt az értékelést. Csak tavaly nagyjából 10-12 új unikornis jelent meg, ez mutatja, hogy milyen dinamikus fejlődésben van a térség.
A Covid-válság sem fogta vissza a kockázatitőke kihelyezését, s ezáltal a start-upok elrugaszkodását. Sok esetben ennek az volt az oka, hogy a start-up az adott fázisban a befektető pénzéből építkezett, nem kellett a saját lábára állnia, „csupán” a növekedést kellett tartania. Ez most változóban van az elszálló infláció, a recesszióba hajló világgazdasági környezet miatt, melyről kollégám, Balázs Gergely, a Vespucci Partners investment managere, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója értekezett hosszasabban.
Magyarországon egyelőre egy unikornisunk van, a LogMeIn, mely különböző szoftverszolgáltatásokat kínál. Ígéretesnek tűnik a SEON, mely Serie B fázisban 94 millió dolláros befektetést tudott bevonni, illetve a mobil platformok fejlesztésével foglalkozó Bitrise. Reméljük, hogy ők is tovább nőnek, és a sikereikkel az ökoszisztéma építésében is segítséget nyújtanak.
A balti éltanuló start-upok, mint a Skype, a Wise vagy a Bolt
Kikre érdemes példaként tekinteni, ha a start-upról, innovációról beszélünk? A Baltikum felé például csodás a kilátás, elsősorban Észtország tündököl. Ott a piaci környezeten túl a kormányzat is gőzerővel támogatja az innovációt, s ebből fakadóan méretéhez képest fantasztikus eredményeket produkál az ország. Elég ha csak a Skype, a Wise vagy a Bolt evolúciójára gondolunk, esetleg a „kormányablakos” ügyintézésre kifejlesztett mesterséges intelligenciára, a Bürokrattra.
Lengyelország mindenképp vezető országnak számít a régióban, a méretéből fakadóan is. Számos lengyel start-up ugyanakkor azért nem futott be komoly nemzetközi karriert, mert a belső piac eltartja. Ennek a folyamatnak az ellenkezője játszódott le Szlovéniában, déli szomszédunk kiemelkedő start-up ökoszisztémával rendelkezik. Ennek oka, hogy a parányi belső piaci méret miatt az itteni cégek rögtön a nemzetközi piac igényeihez igazították a termékeiket.
A románok is beléptek a világhírű start-upok sorába az UIPath-al
A régióból a csehek sem állnak rosszul, Romániát pedig a UIPath szoftverfejlesztő tette fel a régiós térképre. 2018 óta ez az ország első unikornisa, később tőzsdére is vitték a céget, amely ma mintegy 11 milliárdos értékkel bír. Bár a tőzsdére lépés óta a piac nem bánt kesztyűs kézzel a céggel, azért a román ökoszisztéma is rengeteget profitált a sikerből.
Ha a CEE régió messzebbre tekint, Izraeltől biztosan sokat tanulhat. Az ország 20-30 éve építi hatalmas erőfeszítéssel start-up környezetét. A technológiai innovációra alapozó startupok a hadászati fejlesztési múlton túl a Szilícium-völggyel is jó kapcsolatot ápolnak, rengeteg befektetés vándorol hibrid izraeli-amerikai cégekbe. Ezek a vállalatok jellemzően Izraelben végzik a fejlesztéseiket, a sales és marketing tevékenységüket már az USA-ban. A nagyobb izraeli egyetemek folyamatos partnerségben dolgoznak ismert vállalatokkal, és megoldást kínálnak a globális cégek problémáira. Vagyis a piac bevonzza az egyetemi tudást. Ezt segítette az izraeli állam korábban azzal, hogy tulajdonképpen átengedett megtérülési lehetőségeket a külföldi befektetőknek (Yozma-program), ezáltal a kitörési lehetőséggel kecsegtető vállalatokhoz vonzotta a nemzetközi tőkét. Ez alapot adott nagy és prosperáló izraeli cégeknek, akiknek már nincs szüksége állami támogatásra, sőt befizetői az államkasszának.
