A fejlesztési bank kivonulási lépése megtépázhatja az alapvetően jó orosz-kínai kapcsolatokat. A pekingi székhelyű bank csütörtöki közleménye szerint azért döntöttek a lépés mellett, hogy meg tudják őrizni a pénzügyi integritásukat, valamint felmérjék az orosz-ukrán háború hatásait a tagállamok gazdaságára. Az AIIB legnagyobb részvényese 26,5 százalékkal Kína, őt India követi, majd Oroszország: ahol a bank először 2019-ben fektetett be, egy 500 millió dolláros közlekedésfejlesztési programot finanszíroztak.
Az alapítói okirata szerint politikailag semleges, 100 milliárd dolláros alaptőkével rendelkező AIIB lépése abból a szempontból mindenképpen jelentős, hogy jól mutatja, mennyire nő a nyomás a nemzetközi pénzügyi hálózat szereplőin azért, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat Oroszországgal és Fehéroroszországgal – írja a Financial Times.
Az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank nem az egyetlen kínai érdekeltségű szervezet, amely hasonló döntést hozott – szintén csütörtökön jelentette be a sanghaji székhelyű, Oroszországban jelentős projektekben érdekelt Új Fejlesztési Bank, hogy felfüggeszti a függőben lévő kifizetéseit az oroszok felé.
