A nyári szabadságok szezonja idén is elhozta a jól megérdemelt pihenés idejét – ám a nyári vakáció a munkáltatók számára nem csupán a napfényes hetek tervezéséről szól, hanem komoly munkaszervezési és jogszabályi kihívásokat is tartogat.
A szabadságok jogszerű kiadása ugyanis nemcsak munkavállalói jog, hanem munkáltatói kötelezettség is – amelynek megszegése komoly bírságokkal járhat – foglalja össze a Niveus.
A legnagyobb tévhit az, hogy a szabadságot a dolgozó 'kiveszi'. A valóságban a szabadságot a munkáltató adja ki, mégpedig úgy, hogy előzetesen meghallgatja a munkavállaló kérését. Éves szinten 7 nap szabadság kivételének időpontjáról a munkavállaló dönthet. A hét napon felüli szabadságok időzítéséről azonban már a munkáltató dönt – hívta fel a figyelmet Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere. Gyermekesek esetében ehhez a 7 naphoz hozzáadódik a gyermekek után járó pótszabadságról való munkavállalói rendelkezés is.
Fotó: Depositphotos
A nyári időszakban különösen fontos a gondos tervezés: miközben egyes ágazatok – például a turizmus, vendéglátás vagy mezőgazdaság – éppen ilyenkor pörögnek fel, máshol (pl. gyártás, termelés) a céges leállások miatt ilyenkor zajlik a szabadságolás. Az sem ritka, hogy a dolgozók egyszerre szeretnének pihenőt kérni – amit a munkaadók nem mindig tudnak teljesíteni.
„Az időben történő tervezés nem csak a gördülékeny működés záloga, hanem jogszabályi kötelezettség is. A szabadság időpontját legalább 15 nappal korábban közölni kell, kivéve, ha a felek másképp állapodnak meg” – emeli ki Bartók Szandra.
A nyári szabadság kulcskérdései 2025-ben:
- nem lehet előre kiadni meg nem szerzett szabadságot – ilyenkor fizetés nélküli szabadság jöhet szóba, amelynek engedélyezése bizonyos esetekben a munkáltató döntésétől függ. Jellemző még az extra fizetett szabadságban történő megállapodás is. Ez a fizetés nélküli szabadságon felüli opció abban az esetben, ha elfogy az éves, törvényes szabadságkeret.
- legalább 14 egybefüggő nap pihenő jár – évente egyszer minden munkavállalót megillet ez a „valódi feltöltődés”.
- rugalmas vagy részmunkaidős foglalkoztatottak esetében is fontos a pontos nyilvántartás.. Attól, hogy a munkavállaló részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra, a törvényesen járó szabadságos napokat nem kell arányosítani. A jogosultsági napokat munkaidőtől és munkarendtől függetlenül kell meghatározni. Azt a döntést, hogy a szabadságok elszámolása napban vagy órában történik a munkáltató hozza meg. A szabadságok órában történő elszámolását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén célszerű alkalmazni. Ilyenkor a szabadságos napok felszorzásra kerülnek a szerződésben rögzített napi munkaidővel.
- a bérszámfejtés nem áll le a szabadság alatt sem – a távolléti díj számítása során az alapbér mellett a pótlékokat is figyelembe kell venni.
- a szabadság elhalasztása csak kivételes esetben lehetséges – ráadásul ezt írásban indokolni kell, és új időpontot is közölni kell.
A mesterséges intelligencia már a szabadságokat is intézi?
A digitális bérügyviteli rendszerek előretörésével egyre több cég használ automatizált megoldásokat a szabadságok tervezésére, jóváhagyására és nyomon követésére. Ezek a platformok nemcsak a jogszabályi megfelelést segítik, hanem csökkentik az adminisztrációs terheket is – ami a nyári hajtásban különösen nagy előnyt jelenthet.
