4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Pillanatok alatt kapcsoltak az ukrán gazdasági szereplők, mikor megindult az orosz invázió: a hadigazdaság a luxuscipő-készítőből katonai bakancsgyárost, az ingatlanfejlesztőkből tankbarikád készítőket csinált. Ilyen az új céges világ Ukrajnában?

Két héttel a háború kezdete után már egyértelmű, hogy az orosz hadsereg lényegesen komolyabb ellenállásba ütközött, mint amire bárki is számított. Ez részben azzal magyarázható, hogy a 2014-es donyecki események után az ukrán haderő komoly nyugati kiképzést és felfegyverzést kapott, ugyanakkor van még egy ennél is fontosabb tényező: úgy tűnik, hogy Moszkva elszámolta magát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már az orosz offenzíva legelején felszólította az ukránokat arra, hogy fogjanak fegyvert, vagy ha erre nem képesek, minden lehetséges módon védjék meg az országukat – ezt a felhívást pedig sok ukrán cég is meghallotta.

Az olyan kormányzati lépések, mint a költségvetési kiadások honvédelemre irányítása, vagy a központi bank által a hadsereg finanszírozására indított adománygyűjtés mellett gyárak, irodák tartanak úgy nyitva, hogy közben valós fenyegetést jelent az orosz bombázás. Timofij Mylovanov, ukrán elnöki tanácsadó, korábbi gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban így fogalmazott:

átléptünk a hadigazdaságba. Azok a gyárak, amelyek korábban pulóvereket készítettek, most fegyvereket gyártanak.

Kukásautóból rakétaelhárító

Szergij Pilipenko, az ingatlanfejlesztő Kovalska Industrial-Construction Group vezérigazgatója február 24-én azokra a rakétatámadásokra ébredt, amelyek Moszkva Ukrajna elleni háborújának kezdetét jelezték. A cégvezető a menedzsmenttel folytatott rövid egyeztetés után várható döntést hozott: a Kovalska 13 gyárában és számos építkezésén azonnali hatállyal leállt a munka. Azonban ahelyett, hogy teljesen bezárták volna a boltot, a Kovalska minden erőforrását arra irányította, hogy támogassa az ukrán hadsereget a védekezésben. A Wall Street Journal beszámolója szerint ezután a vállalat átengedte 600 járműves flottáját, köztük betonkeverőket, kukásautókat és markológépeket a honvédségnek – a kukásautók közül többet egyébként rakétaelhárítókká turbóztak fel.

Családi cég vagyunk, és úgy látjuk, hogy ez az egyetlen út. Meg kell nyerni a háborút, és újra kell építeni Ukrajnát

– mondta Pilipenko.

Az ingatlanfejlesztő a járművek mellett a fegyverellátásba is bekapcsolódott: a közel két tonna építészeti robbantásokhoz használt, felhalmozott robbanóanyag beszolgáltatása mellett gyáraikban most „sündisznókat” gyártanak, a hatalmas, tankok ellen is hatékony, a katonai ellenőrzőpontok megerősítésére szolgáló fémakadályokat. Hasonló „sündisznókat” gyárt egyébként a fém- és bányaipari területen aktív Metinvest, amely szintén átengedte a gyártósorait az ukrán hadseregnek.

Tankcsapdákkal várják Kijev központjában a megszálló orosz erőket. Fotó: Unian
Tankcsapdákkal várják Kijev központjában a megszálló orosz erőket. Fotó: Unian

A luxuscipő és -táska helyett jöhet a katonai bakancs

Az 1957-ben alapított Kachorovska női cipő- és táskagyártó cég vezérigazgatója, Alina Kachorovska éppen hazaért egy milánói bőrkiállításról mielőtt elkezdődött az invázió. A cégvezető felmérve az igényeket úgy döntött, hogy a luxuscipők helyett katonai bakancsokat gyártanak a háború idején, így más gyárakkal összefogva, valamint saját, az eredetileg a tavaszi/nyári kollekcióhoz félretett olasz minőségi bőrt felhasználva a Kachorovska megkezdte a lábbelik gyártását a hadsereg számára.

Nagyon másmilyenek ezek a cipők, mint amilyenekhez szoktunk. De megértettük, hogy most erre van szükség

– mondta Alina Kachorovska, aki azt nem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan hol található a gyár, azt viszont elmondta, hogy már több mint 700 pár katonai bakancsot legyártottak.

Az adományozási kedv is él

A ’Come Back Alive’, a 2014-es annexáció óta aktív, az ukrán hadsereg és veteránok, valamint családjaik számára közösségi finanszírozással adományokat gyűjtő szervezet több mint 700 millió hrivnya (nagyjából 8,35 milliárd forint) értékben küldött drónokat, hőkamerákat, golyóálló-mellényeket, és más felszereléseket az ukrán hadseregnek. A szintén a hadsereghez köthető Charity Army SOS adományokból pajzsokat és elsősegélydobozokat vásárolt, míg Lvivben a helyi éttermek által létrehozott FESTrepublic szervezet ingyen étkezéseket biztosít a rászorulóknak.

Bár összességében a hadigazdaság cégeinek felajánlásai eltörpülnek Ukrajna más szövetségesei, így például az Európai Unió és az Egyesült Államok által nyújtott pénzügyi és katonai municiós támogatáshoz képest, egyértelműen úgy tűnik, hogy egyre több, a békeidőben teljesen mással foglalkozó cég találja meg a helyét az új valóságban.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!