Christian Dior, Yves Saint Laurent és Coco Chanel mindig is a francia divat örök nagyjaiként lesznek számontartva, hozzájuk csatlakozik most a halhatatlanok közt a német Lagerfeld. A márka megálmodása, a kis fekete ruha, a fekete kosztüm, az ikonikus logó, mind Coco Chanelhez köthetőek, ám az, hogy a Chanel egy nemzetközi szinten elismert, komoly divatház lett, annak a Karl Lagerfeldnek köszönhető, aki több mint 35 éven keresztül volt a márka kreatív igazgatója és főtervezője.
A Chanel tulajdonosai, Alain és Gérard Wertheimer vagyonukat nagyban köszönhetik Lagerfeld munkamániájának és újító szellemének, ugyanis mikor Lagerfeld átvette az irányítást, a márka tradicionális fekete kosztümjei jellemzően a középkorú nőket vonzották csak, ami erősen limitált piacot jelentett. A tervező vékonyabbá, testhezállóbbá, és divatosabbá formálta a francia klasszikus kicsit beporosodott darabjait, mindezt félelmetes sebességgel – pályája csúcsán évente 14 kollekciót tervezett, a couture daraboktól egészen az utcán hordható darabokig. Mint mondta:
„Tervezni olyan, mint lélegezni, és ha nem lélegzek, bajban vagyok.”
Az extravagáns és méregdrága divatbemutatók, amikről a Chanel elhíresült, egy jól megtervezett stratégia részei voltak. Elég csak arra rakétakilövésre gondolni, amit egy csapat modellel körülvéve szimuláltak, vagy mikor egy áruházat feltöltöttek „Chanel” mosóporral, ketchuppal, és tésztával – ezek szokatlansága olyan visszhangot keltett, ami nagyban segített a divatháznak abban, hogy ne csak a ruháit, hanem a kiegészítőit is jól el tudja adni, legyen szó akár a parfümökről, a táskákról, vagy éppen a napszemüvegekről.
Egy milliárdos üzlet
Azt tehát nehezen lehet vitatni, hogy a Chanel a világ egyik legfontosabb divatmárkája, de a vállalat más szempontból is úttörő volt – a cég marketingesei egyik elsőként ismerték fel azt, hogy mennyire fontos megvédeni a saját márkanevüket, így a vállalat jóval előbb perelt a szellemi tulajdonjog megsértéséért, mint bármelyik versenytárs, megtartva ezzel a Chanel exkluzivitását - írja az Economist.
A márkát körül lengő luxusérzést növelte az is, hogy közel 110 éves története alatt először a 2017-es év eredményeit tették közzé, amik ráadásul nem is sikerültek rosszul, az adózás előtti eredmény 9,6 milliárd dollár volt, összehasonlításképpen ugyanebből az időszakból a Louis Vuitton 9,9 milliárdot, míg a Gucci 7,1 milliárdot jelentett.
A márkáért már korábban bejelentkezett Bernard Arnault, a Moët Hennessy Louis Vuitton cégcsoport feje, amely a maga 49 milliárdos éves eredményével a divatipar legnagyobb szereplője, a hírek szerint évek óta szeretnék hozzáadni a Chanelt a portfóliójukhoz, amiben egyébként olyan márkák szerepelnek, mint például a Louis Vuitton, a Kenzo, a Dior, Givenchy vagy a Bulgari. A Chanel pénzügyi igazgatója tavaly viszont kijelentette, hogy a márka nem eladó, és tőzsdére sem kívánnak menni.
Mit jelent Lagerfeld halála a cégnek?
Az továbbra sem valószínű, hogy az LVMH eléri a célját, és a Chanel egy lesz a luxusmárka-birodalom gyűjteményében. Karl Lagerfeld utódja már megvan, székébe az a Virginie Viard ül be, aki közel 30 éve dolgozott a német mesterrel, és közeli bizalmasának számított. Az eredmények közzététele jelentheti azt, hogy a korábbi kijelentések ellenére mégis gondolkoznak azon, hogy a céget tőzsdére vigyék, márpedig az biztos, hogy a francia divatház Karl Lagerfeld nélkül egyelőre a befektetők szemében is kevesebbet ér. Az 56 éves tervezőnő most amellett, hogy óriási lehetőséget kapott, komoly nyomás alá is került, mivel Lagerfeld halálával a Chanelnek új irányt kell keresni.