A magyar háztartási gépgyártás ikonikus vállalkozása volt a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. amelynek jogelődjét még 1952-ben alapították meg, szövetkezeti formában. Az első időszakban természetesen még szó sem volt háztartási gépek gyártásáról, akkoriban a legismertebb termékük a csempézett tűzhely volt, de egyebek mellett gyártottak alkatrészeket traktorokhoz is.
A szövetkezet életében az első nagy fordulat az 1970-es évek elején következett be, amikor a korábbi termékstruktúráról átálltak a később ismertekre. 1971-ben ugyanis leálltak a csempekályhák gyártásával, helyette vasalót, kotyogós kávéfőzőt és 20-25 típusú lámpát gyártottak. Rövid időn belül ezek gyártása lett a Szarvasi fő profilja: világítótestek és a háztartási kisgépek készültek az alföldi kisvárosban. A szövetkezet a rendszerváltás idején érte el a csúcsát: 1400 főt foglalkoztatott, miközben a termékei nem csak a szocialista országok piacaira jutott el, de Nyugat-Európába is exportáltak. Az ikonikus kávéfőzőik révén pedig Magyarországon szinte monopolhelyzetben volt ebben a szegmensben a cég.
Ahogy a magyar iparvállalatokat általában, úgy a Szarvasi Vas- Fémipari Szövetkezet számára is majdnem tragikus lett a rendszerváltás utáni gazdasági sokk. 1992-ben már súlyos veszteséget termelt a vállalkozás és jelentősen nőtt a hitelállománya is. A talpon maradás érdekében komoly reorganizációba fogtak, melynek eredményeként a veszteségeket okozó termékek gyártási volumenét csökkentésék, egyes termékeket kivontak a piacról, sőt volt olyan veszteséges ágazat, amit felszámoltak. Az átszervezés komoly véráldozatokkal járt, hiszen a korábbi 1400 dolgozóból csak 600 maradt.
Ráadásul hiába számoltak fel veszteséges tevékenységeket, az eredmények átmenetinek bizonyultak, hiszen 1995-ben már ismét csődközelbe került a vállalkozás. Ekkor újabb stratégiaváltás jött, és a társaság az expanzió irányába mozdult, ami egyrészt a korábbi piacok visszaszerzésére irányult, másrészt beszállítói szerződést kötöttek az IKEÁ-val. Ennek köszönhetően a Szarvasi 1997-től nyereségessé vált, majd 1998-ban az ipari szövetkezetből átalakulással (általános jogutódlással) létrejött a kizárólag magyar tulajdonosi körrel rendelkező részvénytársaság.
A 2000-es években hullámzó gazdasági teljesítményt mutatott a vállalat, hiszen voltak nyereséget hozó évek éppen úgy, mint komoly veszteséget eredményezők. 2009 elején a cég részvényeinek a 90 százaléka a szombathelyi Helios Zrt. tulajdonába került. A szarvasi vállalatnak ekkor már csak 300 dolgozója volt. Erre az időszakra kialakult az a struktúra is, hogy az árbevétel nagyobb részét a bérmunka jelentette és a kisebb származott a saját márkás (pl.: kávéfőzők, vasalók, elektromos főzőlapok) cikkek gyártásából. A háztartási gépek piacáról igyekeztek minel inkább elmozdulni a világítótestek gyártása felé, 2011-ben például felsőkategóriás dizájnlámpák nyugat-európai értékesítését tervezték. Ebbe a profilba illett az a 2 milliárd forintos, 2018-ra befejeződött fejlesztés is, mellyel az IKEA egyik lámpacsaládjának kizárólagos beszállítójává válhattak. Olyan információk is napvilágot láttak, hogy még jelentős állami támogatást is igénybe vettek ehhez, ám ezt később a pénzügyminisztérium cáfolta. Csakhogy a svéd lakberendezési vállalat egy évvel később másképp döntött, hiszen szerződést bontott a szarvasi vállalkozással, emiatt a gyár olyan likviditási problémával szembesült, ami a termelés folytatását is ellehetetlenítette. A sajtóhírek akkor arról szóltak, hogy a lámpák kifogásolható minősége állt a két vállalat közötti szakítás hátterében.
A vállalat ezt követően elbocsátotta az összes dolgozóját és leállította a termelést. A bíróság 2019 nyarán döntött a felszámolásról, az ingatlanok értékesítését pedig lelassította, hogy még abban az évben ősszel stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a kormány a vállalatot, emiatt új - állami - felszámolót kellett kijelölni.
A hvg.hu korábbi írása szerint a felszámolásban a legnagyobb falatot az ingatlanokra terhelt jelzálog jelentette. A cég felszámolás előtti beszámolója szerint a Budapest Bank közel 2 milliárdos jelzáloggal terhelte a vállalat ingatlanjait, amely közül a cég 200 négyzetméteres Andrássy úti mintaboltja komoly érdeklődést váltott ki. A felszámolóbáltás előtt meghirdetett licit 140 millióról indult volna erre az ingatlanra.
A most közzétett értékesítési hirdetmény alapján arra lehet következtetni, hogy az azóta a Takarékbankkal összefogott Budapest Banknak nem csak az ingatlanokra, de a gépparkra is jelzálog joga volt, hiszen minden eszköz esetén jelzik, hogy azok a Takarék Központi Követeléskezelő Zrt. zálogjogával terheltek.
A most meghirdetett pályázat 23 tételt sorol fel, melyek mindegyike ipari gép. Vannak olyanok, amelyből több darabra is licitálhatnak az érdeklődők. A legalacsonyabb becsértékkel, 950 ezer forinttal anyagleválasztó tartályt hirdettek meg, de a tételek között van 40 millió forintos becsértékű fröccsöntő berendezés is.
Ha valaki abban gondolkozna, hogy a megvásárolt berendezésekkel esetleg a legendás kávégépek gyártásába fogna, annak csalódást kell okozni. Azokat ugyanis egy 2019. végén életre hívott vállalkozás kezdte tovább gyártani. A Szarvasi Háztartásigép Kft. tulajdonosai a 2020 elején napvilágot látott hírek szerint a balkáni országok felé kívántak az egykori ikonikus termékekkel fordulni.
