2018. március 21. 21:42
mfor.hu

A Facebook vezére szerda este először kommentálta a Cambridge Analytica-botrányt annak hétvégi kirobbanása óta. A bocsánatkérés mellett szigorító csomagot jelentett be, hogy megelőzzék az adatokkal való további visszaélést.

Szerda este hosszú napok hallgatása után végre megszólalt Mark Zuckerberg, és a közösségi oldalon megjelentetett közleményében kommentálta a hétvégén kirobbant Cambridge Analytica-botrányt. Bocsánatot kért a felhasználóktól, amiért az adatokkal való masszív visszaélés megtörténhetett, majd két dologról értekezett: először felvázolta, időrendben hogyan történt az adatleszippantásos eset, majd komoly szigorító csomagot jelentett be az adatvédelem érdekében.

  • Zuckerberg azt írja, akkor kezdődött minden, amikor 2007-ben elindították a Facebook Platformot, amivel minden alkalmazást "közösségibbé" tettek az oldalon, vagyis a felhasználók privát, facebookos naptárába bekerültek az ismerősök születésnapjai, a térképen láthatóvá vált, hol jártak a barátok, és így tovább.
  • 2013-ban a Cambridge-i Egyetem kutatója, Aleksandr Kogan létrehozott egy kvízt, melyben a kitöltők megadták a saját adataikat és némely barátaikét is, majd tovább osztották a kvízt, így Kogannak hamarosan felhasználók tízmilliói adataihoz lett hozzáférése.
  • Egy évvel később a Facebook szigorított az adatok alkalmazásokon keresztül való hozzáférhetőségén, az ismerősök adatait például ettől fogva már nem lehetett az egyének háta mögött kiadni, csak az ő beleegyezésükkel.
  • 2015-ben Zuckerberg állítása szerint a Guardian újságíróitól tudták meg, hogy Kogan a kvízével megszerzett adathalmazt eladta a Cambridge Analyticának. Erre a Facebook azonnal törölte a Kogan-kvízt, és biztosítékot kért a kutatótól és az elemzőcégtől arra, hogy ők pedig törölték az adathalmazt. Ezt a biztosítékot meg is kapták - aztán múlt hétvégén kiderült, hogy az adatokat a CA mégsem törölte, ehelyett azokat felhasználták a 2016-os amerikai elnökválasztás kampánya során.

Zuckerberg elismeri, hogy ezzel komolyan sérült a Facebook és a felhasználók közti bizalom. Aztán azt írja, a legfontosabb lépést a további visszaélések megelőzésére már 2014-ben meghozták az akkori szigorítással, végül rátér arra, mi mindent kell még megtenniük a jövőben. Ez tehát a szigorító csomag:

  1. Megvizsgálják azokat az appokat, melyek nagy mennyiségű adathoz fértek hozzá, még a 2014-es szigorítás előtt, és megvizsgálnak minden appot, mely gyanúsan működik. Ha lesz olyan fejlesztő, aki nem egyezik bele az átvilágításba, akkor őt felfüüggesztik. Ha a vizsgálat során találnak olyan fejlesztőt, aki érzékeny adatokkal élt vissza, őt is felfüggesztik. Mindenkit tájékoztatni fognak arról, ha visszaéltek az adataival, beleértve Kogan áldozatait is.
  2. Tovább fogják korlátozni a fejlesztők hozzáférését a személyes adatokhoz, hogy megelőzzék a visszaéléseket, például elzárják a fejlesztők elől a felhasználó adatait, ha a felhasználó három hónapja nem használta az adott appot. Csökkentik az adatok számát, melyeket az appok használatához kell megadni, a jövőben csak a felhasználó nevét, a profilképét és az e-mailcímét kérik el. A fejlesztők a jövőben csak külön szerződés kötése után engedélyezhetik bárkinek, hogy hozzáférjen a felhasználók adataihoz, és Zuckerberg ezen a téren még további szigorításokat ígér.
  3. Mindenkinek fel akarják hívni a figyelmét arra, hogy korábban mely appoknak adott hozzáférést a személyes adataihoz. A jövő hónap során egy új eszközt mutatnak be a hírfal tetején, mely összegyűjti a felhasználók által telepített appokat, és amely segítségével egyszerűen meg lehet vonni az appoktól az adatokhoz való hozzáférést. Ezt már most meg lehet csinálni, de a funkció a személyes biztonsági beállítások közé van eldugva, ezt fogják előhozni, mindenki számára láthatóan.

Zuckerberg aztán azt írja, felelősséget vállal a CA-ügyért, és meg kell előzni, hogy hasonló botrányok a jövőben megtörténhessenek, azzal együtt ő is tudja, hogy a mostanit viszont már nem lehet meg nem történtté tenni. Végül megígéri, hogy meg fogják javítani a szolgáltatásukat.

Mindeközben MTI: A Facebook 2011 óta tudott az adatgyűjtésről egy aktivista szerint

A Facebookot már 2011-ben tájékoztatták arról, hogy kihasználják a gyenge pontjait, de a közösségi portál akkor azt állította, hogy nem lát okot a módszerek megváltoztatására - állította szerdán egy, a felhasználók adatainak védelméért küzdő osztrák aktivista.

Max Schrems, aki több ügyben is európai bíróságokhoz fordult a felhasználók adatvédelmének megerősítése érdekében, azt mondta az AFP francia hírügynökségnek, hogy a most kipattant botránnyal kapcsolatos adatfelhasználásnál pontosan ugyanazokat a módszereket használták, amelyek miatt feljelentést tett 2011-ben az Ír Adatvédelmi Hatóságnál.

Sajtójelentések szerint a londoni székhelyű, de New Yorkban is irodát fenntartó Cambridge Analytica 50 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szabott üzenetekkel próbálta befolyásolni őket, tudtuk nélkül. A botrány kirobbanása után letiltották a közösségi oldalról a Cambridge Analyticát, melynek alapítói és befektetői között van Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök egykori tanácsadója, aki egy ideig a cég alelnöke volt, és Robert Mercer milliárdos, a republikánusok egyik fő anyagi támogatója.

Max Schrems elmondta, hogy akárcsak 2011-ben, 2012-ben is hétórás értekezleten vett részt a Facebook képviselőivel, hogy megvitassák a hasonló alkalmazások kiváltotta aggodalmakat, de az utóbbiak állították, hogy nem látnak semmilyen problémát. "Egyértelműen azt mondták, hogy nézetük szerint azzal, hogy valaki használja a hálót, beleegyezik abba a helyzetbe, hogy mások olyan alkalmazást telepítenek, amellyel összegyűjtik az adataikat" - tette hozzá Max Schrems. "Több ezer alkalmazás van, amelyek pontosan ugyanezt művelik, az egyetlen, amiért erről beszélünk, az az, hogy Donald Trump amerikai elnökkel kapcsolatos"."Lehet, hogy nem is ez a legnagyobb ügy" az aktivista szerint.

Schrems jelenleg egy új szervezetet alapít NOYB (None Of Your Business, Nem a Ti Ügyetek) néven, amelynek az lesz a feladata, hogy segítséget nyújtson magánszemélyeknek a jogaik védelméhez az Európai Unió májusban életbe lépő új szabályainak megfelelően.