Elképzelhető, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester által tavaly kialkudott 50 milliárd forintos egészségügyi extrapénz az építőipari áremelések miatt kevesebbet érhet – adta hírül a Népszava. Arra alapozva, hogy ugyan az 50 milliárdos pluszkeret felhasználásáról még alig lehet valamit tudni, Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár már bekérte a polgármesterektől a helyi adatokat. A kormány nagy valószínűséggel ezekre a tényekre építi majd a részleteket is szabályozó kormányhatározatát.
Öt év alatt 50 milliárd forintot kapnának a fővárosi kerületek a járóbeteg-ellátás fejlesztésére a kormánytól annak az alkufolyamatnak a részeként, amelyben Budapest hozzájárult az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez, illetve egy új atlétikai stadion felépítéséhez. Felmerül azonban a kérdés, hogy az egészségügyre szánt extrapénz egy részét valójában elvihetik-e az építőiparban végrehajtott áremelések? A lapnak nyilatkozó egészségpolitikai szakértő, Gilly Gyula arról beszélt, hogy a kormány eredeti tervei szerint a fővárosban és Pest megyében 32 járóbeteg-szakrendelő újul meg a következő években, amelynek tervezett kerete 55,5 milliárd forint. A még régebben megtervezett projektek építési költségei azonban biztosan magasabbak lesznek majd: tucatnyinál is több szakrendelő fejlesztése drágulhat az építési költségek legalább 30 százalékos növekedése miatt, s félő, hogy ez elviheti a fővárosnak kért többletet, azaz az 50 milliárd forint jelentős részét.
Lapunk megkeresésére azonban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 30 százalékosra tehető építőipari drágulás csak akkor állja meg a helyét, ha az egészségügyi létesítmények felújítási költségeit legalább 3-4 éve határozták meg. Mivel 2016-2019 között valóban ilyen drasztikusan emelkedtek az építőipari árak, sőt ez akár 35 százalék is lehet.
Viszont, ahol az egyes egészségügyi épületek felújításáról csak tavaly készültek az utolsó költségkalkulációk, ott jóval kisebb ráfizetésről beszélhetünk. Ezért, amennyiben egyes kerületekben többéves árkalkulációkat vettek újra elő, akkor érdemes újraszámolni - s még azt is figyelembe kell venni, hogy így is eltelik másfél-két év a tervezőasztaltnál befejezett munkától a megvalósításig.
Míg tavaly átlagosan 11 százalékkal nőttek az építőipari árak, addig 2020-ra 5-8 százalékot prognosztizálunk. Mindez azt jelenti, hogy a mélyépítésben (út, vasút) 3-5, míg az ingatlanoknál 8-9 százalékos áremelkedést jelzünk előre erre az évre – hangsúlyozta Koji László.
A szokásos, 400 cég megkérdezésével készülő évi konjuktúrafelmérést, amelyből részletesebben kiderül, hogy mely építőanyagok és szerelvények ára hány százalékkal emelkedik idén, márciusban készíti el az ÉVOSZ.
