3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egy vállalat dolgozói, vezető tisztségviselői 2015. november 28-tól egyszerűbb szabályozás szerint szerezhetnek közvetett tulajdonosi érdekeltséget a vállalatban. A közvetett tulajdoni érdekeltséget a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) biztosítja, amelynek szabályos működéséhez jelentős adózási kedvezmények is kapcsolódnak. A kedvezményeket részben a dolgozók, részben a vállalat vehetik igénybe. Az új szabályozás nem érinti a régi (még a kilencvenes években megalakult) MRP-ket, ezért azok változatlan formában működhetnek tovább. A kedvezmények miatt érdemes lehet elgondolkodni a korábbi szabályok szerint működő MRP-k átalakításán is - a témával foglalkozott a Trend FM műsora is.

A munkavállalói résztulajdonosi programok (mrp-k) működésének egyik klasszikus módja, hogy a cég a részvényei nyilvános forgalomba hozatalához kapcsolódóan juttat részvényt munkavállalóinak. Az új mrp-szabályozás is kifejezetten utal arra a lehetőségre, hogy egy cég a részvényei tőzsdei bevezetéséhez kötődően részesítse mrp-juttatásban munkavállalóit, vezető tisztségviselőit. A juttatás tényleges tárgya nem feltétlenül maga a részvény.

Előfordulhat, hogy az mrp-szervezet a tőzsdén értékesíti az általa a dolgozók javára kezelt részvényeket, és az árfolyamnyereséget fizeti ki nekik. Szintén elképzelhető, hogy az mrp-szervezet nem részvényeket, hanem részvényvételi jogokat kezel. Ilyenkor, az mrp-szervezet a tőzsdei bevezetést követően gyakorolhatja vételi jogát. A dolgozó nyeresége ilyenkor úgy keletkezik, hogy a vételi jog szerinti vételár alacsonyabb, mint az aktuális tőzsdei árfolyam.

Az mrp-juttatás tárgyát képező részvények tőzsdei forgalmazása megkönnyíti az mrp-szervezet működését is, mert az általa kezelt pénzügyi eszközök (részvények, részvényvételi jogok) piaci árfolyama könnyen megállapítható és ellenőrizhető. Zártkörűen működő részvénytársaságok által kibocsátott részvények piaci árát jellemzően csak értékbecslő tudja meghatározni. Jogvita esetén különböző szakértők értékbecslései könnyen adhatnak eltérő értékeket. Különösen kellemetlen lehet, ha az adóhatóság vitatja az értékbecslő által megállapított árat. Ha ugyanis az adóhatóság be tudja bizonyítani, hogy valós piaci ár alacsonyabb, mint az értékbecslő által megállapított érték a kettő különbözetét könnyen munkabérnek nyilváníthatja.

Az mrp-k működésének alapvető célja minden esetben a munkavállalók, vezető tisztségviselők tulajdonosi érdekeltségének megteremtése. E cél megvalósítását a részvények tőzsdei bevezetéséhez kapcsolódó mrp-juttatás esetén is biztosítani kell. Nehezen hihető, például, hogy a tőzsdei bevezetést megelőző pár napon belül az mrp-szervezet által a dolgozók javára megszerezett részvényekkel el lehet érni, hogy a dolgozók valóban a cég részvényesének érezzék magukat.

A beszélgetést a Trend FM honlapján hallgathatja meg >>

További információk a témában: www.mrpvilag.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!