11p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nagyon sok pénzt hagyott a kormány a fociklubok zsebében azzal, hogy a sportolók akár 500 milliós éves fizetése után sem kell a sportvállalkozásoknak közterhet fizetni.

A sport és azon belül is a labdarúgás évek óta prioritást élvez a kormánynál részben a miniszterelnök sportág iránti rajongásának is köszönhetően. A költségvetésből rendszeres és rendkívüli támogatások, a szponzori tevékenységet teljesen háttérbe szorító és leépítő TAO-támogatási rendszer mellett az adózás területén is igyekezett helyzetbe hozni a sportvállalkozásokat és megkönnyíteni azok mindennapjait. Egyrészt a kormány az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) sportolókra vonatkozó fizetési felsőhatárát is többször kitolta, aminek eredményeként a néhány évvel ezelőtti évi 125 millió forint helyett már 500 millió forintos fizetésig választható a sportolók esetében ez az egyszerű és a hagyományos adózási rendszernél kedvezőbb adózási forma.

Mert, hogy ennek során a magánszemély - ez esetben a sportoló - 15 százalék ekhót fizet ki (szemben a hagyományos adózás 33,5 százaléka helyett), míg a kifizető - vagyis a sportvállalkozás - a bér után 17,5 százalékot adózik (szemben a hagyományos adózás 18,5 százalékával).

2017 nyarán aztán jött a fideszes Tiba István, akinek neve nem mellesleg a mára súlyos anyagi problémákkal küzdő balmazújvárosi fociklubbal forrt össze, és egy hatalmas ajándékkal kínálta meg a sportvállalkozásokat. Egyrészt a helyi iparűzési adó esetében javasolt olyan változtatást, mellyel az adóalap szinte minimálisra csökken, másrészt azt vetette fel, hogy a sportvállalkozás mentesüljön a sportoló után fizetendő ekho-t teljesítése alól. Vagyis leegyszerűsítve csak a fizetés merül fel költségként, plusz járulék nem. A parlament mindkét javaslatot elfogadta, ami 2017 szeptemberétől alkalmazandóvá is vált.

Becslésünk szerint az ekhós adómentesség milliárdos megtakarítást eredményezett a focikluboknak, ez azonban a felszínen egyáltalán nem látszik: nem lettek nyereségesebbek, és nem csökkentek a személyi jellegű ráfordítások sem. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a járulékok megcsappanásával párhuzamosan jelentős mértékben megugrottak a fizetések és így a bérköltségek is. Egyszerűen megfogalmazva,

amit nyertek a réven, azt odadobták a vámra.

A 2018/2019-es szezon NBI-es csapatai összesen 16,5 milliárd forintot költöttek el bérköltség és járulék címszó alatt, ami a 2017-esnél bő 2 milliárd forinttal nagyobb kiadást jelentett - hangsúlyozzuk, úgy nőttek az ilyen jellegű kiadások, hogy egy jelentősebb megtakarítást könyvelhettek el az ekhós adómentesség miatt a sportvállalkozások.

A legtöbbet a 2018 őszén Európa Liga főtáblájára jutó Fehérvár FC költötte el; többet, mint akármelyik másik NBI-es csapat egész éves bevétele volt, 4,2 milliárd forintot. Igaz, volt is miből költekezniük, hiszen a nemzetközi szereplésnek köszönhetően 10 milliárd forintot is meghaladó árbevételt könyvelhettek el.

A sikerből a játékosok is részesedhettek, hiszen a létszám és a bérköltség alapján számolt átlagos bruttó bér 2018-ra 2,5 millió forintra nőtt az előző évi 1,45 millióról. Ez az NBI kiemelkedő mértékben legmagasabb számított átlagos bruttó bére.

A második legnagyobb bérekkel összefüggő kiadást a Fradi könyvelte el, 3,1 milliárd forintot, ám ez csak kisebb mértékű növekedés eredménye, hiszen 2017-ben 2,89 milliárdos volt az ilyen jellegű költés. Itt az átlagfizetés 1,7 millió forintra emelkedett a korábbi 1,4 millióról. A bérekre a harmadik legnagyobb összeget, 1,6 milliárd forintot a felcsúti Puskás Akadémia fordította, ami majd' 200 millióval magasabb az előző évi kiadásnál. A felcsúti alkalmazottak átlagos bruttó bére számításunk szerint mintegy harmadával emelkedett egy év alatt, 1,1 millióról 1,4 millióra. Egymilliárdnál is nagyobb kiadást kaptunk még a Diósgyőr és az Újpest esetében is. Utóbbi klubnál érdemes megjegyezni, hogy nemrég megváltoztatták az üzleti évüket, így jelenleg a legutóbbi elérhetó beszámoló 2017. július 1. és 2018. június 30. közötti időszakra vonatkozik.

 

A legkevesebbet ezzel szemben a tavalyi szezonban újonc Kisvárda és a Debrecen költötte, előbbi 529 milliót (a Fradi kiadásainak nagyjából hatodát, a Fehérvárénak nyolcadát), utóbbi pedig 657 millió forintot. Az átlagos bruttó bér mindkét klubnál egymillió forint feletti.

Az NBI által bérköltségre és járulékokra elköltött 16,5 milliárd forintból 15,2 milliárdot jelentett a bérköltség, a járulék pedig mindössze 1,3 milliárdot. 2017-ben 12,2 milliárd volt az előbbi, a járulék pedig 2,1 milliárd forint. Ebből már látszik az adómentesség hatása:

a bérek és a bérköltségek emelkedése ellenére is kevesebbet kellett az államkasszába utalnia a sportvállalkozásoknak.

Azért érdemes megjegyezni, hogy az általunk ebben a cikkben tárgyalt számok nemcsak a focisták fizetését foglalja magába, hanem a klub és a cég egyéb alkalmazottai bérét is, mint például takarítók, pályamunkások, irodisták.

Ahhoz, hogy pontosan meghatározzuk, mennyit nyertek a sportvállalkozások az adómentességen, mindegyik esetben szükség lenne egy tételes bérkimutatásra, ami azonban nem áll rendelkezésre. Viszont az éves beszámolókban feltüntetett összesített adatok alkalmasak arra, hogy megközelítőleg meghatározzuk a megspórolt összeg nagyságát - ami azonban, mint azt fentebb láthattuk, ténylegesen kimutatható anyagi előnnyel mégsem járt.

A 2017-es adatok alapján a kifizetett bérköltségre a csapatok annak 14-21 százalékát fizették be járulék gyanánt az államkasszába. Ha azt feltételezzük, hogy 2018-ban is változatlan lett volna ez az arány, akkor a 12 csapatnak összesen 2,6 milliárd forintot kellett volna ilyen formán adóznia számításaink szerint. Ehelyett a beszámolók alapján csupán 1,3 milliárd forintnyi terhet számoltak el, vagyis

a Tiba István által javasolt és parlament által elfogadott adómentességen közel 1,3 milliárd forintot spórolhattak a sportszervezetek a bérköltség növekedése mellett is.

Arányaiban a legtöbbet a Diósgyőr nyerte, hiszen a számított és a ténylegesen befizetett járulék között 77 százalékos differencia van. Becslésünk szerint a bérköltség után 193 millió forint járulékfizetési kötelezettség keletkezhetett volna, ám csak 42 milliót kellett befizetni. Hasonlóan nagyarányú megtakarítás mutatkozik a Kisvárda esetében, 72 százaléknyi, de a Fehérvár FC és a Puskás Akadémia sem panaszkodhat a maga 64 és 65 százalékával.

A NER nélkül nem futná a fizetésekre

Hiába azonban a járulékoknál kimutatott megtakarítás, a bérköltség emelkedése összességében is növelte a foglalkoztatással kapcsolatban felmerülő költségeket. A teljes NBI személyi jellegű ráfordítása (melynek közel 80 százaléka a bérköltség, kisebb része a járulék és még egy minimális tételt kitevő egyéb juttatás) 14,5 milliárd forintról 16,9 milliárdra ugrott 2017-ről 2018-ra.

Láthatóan tehát nem sikerült a gyakorlatban az, amit Tiba István a járulékmentességgel elérni szeretett volna: a vállalkozások terheinek csökkentése. Bár annak az elképzelésnek sokkal nagyobb az esélye, hogy ezzel a javaslattal a felszín alatt inkább a magasabb fizetéseket kívánta támogatni.

A személyi jellegű ráfordítások a közel 2,5 milliárdos növekedés ellenére azonban a korábbinál mégis kisebb terhet jelentettek a cégeknek. Míg 2017-ben az összes beérkező bevétel 94 százalékát elvitték a fizetésekkel kapcsolatos kiadások, 2018-ra ez az arány 72 százalékra mérséklődött köszönhetően a bevételek növekedésének. Bár az NBI szintjén javult a helyzet, mégis volt 5 olyan csapat, amelynek a korábbinál nagyobb hányadát vitte el ez a ráfordítás:

  • a Fradi,
  • a Paks,
  • a Honvéd,
  • a Diósgyőr
  • és Kisvárda esetében fokozódott a terhet mértéke egy év alatt.

Közülük is Kisvárdánál és a Diósgyőrnél volt a legmagasabb a ráfordítás hányada, 82, illetve 79 százalék. Vagyis az összes bevétel ekkora részét csak a fizetésekre és a vele kapcsolatban felmerülő költségekre fizették ki. Még náluk is rosszabb helyzetben volt a DVSC, ahol a teljes bevétel 85 százalékát vitték el a fizetések.

Tetemes, 11 milliárdot is meghaladó bevételének köszönhetően a Videoton bőven megengedheti magának az elszálló fizetéseket, legalábbis a többi csapathoz képest sokkal mélyebb az a zseb, amibe be lehet nyúlni.

Az NBI-szintjén kiemelkedő személyi jellegű ráfordítások ugyanis csak a bevétel 40 százalékát vitték el még úgy is, hogy az általunk számított átlagbér 2,5 millió forint havonta. Hasonlóan nagy mozgástere van a fizetések elszámolása után az MTK-nak és a Puskás Akadémiának is, hiszen itt a bérezés a bevételek nagyjából felét emésztette csak fel.

 

Bár a hazai viszonyok és a klubok anyagi helyzete alapján azt hihetnénk, hogy Magyarország biztosan kilóg a sorból, valójában ez a kijelentés nem állja meg a helyét. Az UEFA éves pénzügyi jelentése szerint a magyar klubok átlagosan a bevételeik 63 százalékát költötték akkor el fizetésekre. Ez a vizsgált bajnokságok rangsorában a középmezőnybe illő adat. A bevételekhez képest a legkevesebbet a német klubok költik fizetésekre, 53 százalékot, a legtöbbet pedig a horvát klubok költik, akik átlagosan a bevételeik 116 százalékát fordították ilyen kiadásokra.

 

Mindez aligha köszönhető a piacnak

Bár az iménti számok és grafikon alapján úgy tűnik, minden rendben van a klubok háza táján anyagi szempontból - legalábbis a fenntarthatóságot, mint jelzőt nem lehet elvetni. Ha azonba picit még mélyebbre nézünk, már rögtön másként fest a helyzet. A probléma ugyanis az, hogy 2018-ban az NBI-es csapatok több mint fele nem tudta a piacról kitermelni a bérekkel összefüggő kiadások fedezetét. A személyi jellegű ráfordítások

  • a Mezőkövesd,
  • a Fradi,
  • a DVSC,
  • a Honvéd,
  • a Paks,
  • a Diósgyőr és
  • az MTK

esetében meghaladták az értékesítésből származó bevételeket.

Ez az összehasonlítás rávilágít arra, hogy ha a klubok - irányítottan - nem kapnának különféle csatornákon keresztül egyéb extra támogatásokat és pénzeket, akkor egyszerűen ilyen fizetések mellett fenntarthatatlan lenne a csapatok mögött álló cégek működése. Az alábbi grafikon ugyanakkor azt is megmutatja, mennyire kettészakadt a magyar NBI: a Fehérvár, a Fradi és a Puskás Akadémia mind a piaci bevételeket, mind a személyi jellegű ráfordításokat tekintve bőven az átlagos értékeknél nagyobb összegeket könyvelhet el, míg a többi 9 csapat ebből a szempontból átlag alatti szinteken tengődik.

 

A cégek gazdálkodásában noha a főként tulajdonosközeli és államilag irányított szponzori pénzeknek köszönhetően nagyra rúgnak az értékesítési bevételek, jellemzően hasonló nagyságrendet képviselnek az egyéb bevételek is. Itt az önkormányzati, más vállalkozóktól, akár a tulajdonostól is és az MLSZ-től érkező támogatásokat tüntetik fel. Arra, hogy ez milyen jelentős forrást jelenthet, jó példa a Mezőkövesd, a Diósgyőr, az Újpest, az MTK, vagy akár a Debrecen is, ahol majdnem ugyanannyi egyéb bevételt könyvelhettek el, mint amennyi az értékesítésből befolyt a kasszába. A Honvéd és a Paks pedig mindenkin túltett 2018-ban, hiszen egyéb bevételként több forrásra tettek szert, mint amit a hagyományos piaci tevékenységnek köszönhettek. A Honvéd a kiegészítő mellékletében nem részletezte a bevételeket, a Paks esetében viszont annyi kiderült, hogy - egy vagy több meg nem nevezett - más vállalkozótól érkező végleges jelleggel kapott támogatást könyveltek el ezen a soron.

 

Számításunk pedig alátámasztja azt, hogy ezeknek a pénzeknek nagyon nagy szerepe van a fenntarthatóságban - bár nagy kérdés, hogy ha egyszer megfordul a széljárás és a NER jelenlegi, focit támogató kegyeltjei kiesnek a pikszisből, akkor mi történik a csapatokkal és a mögöttük álló cégekkel.

Az elmúlt évek nyílt kormányzati intézkedései és a NER-lovagok tevékenysége ugyanis egyáltalán nem abba az irányba vezet, hogy a miniszterelnök kedvenc sportja hosszú távon fenntartható, piaci alapokon vesse meg a gyökereit.

A személyi jellegű ráfordítások és a teljes (értékesítés nettó árbevétele+egyéb) bevétel arányának vizsgálata alapján jól kirajzolódik, hogy a piacról távolról sem tudnák a focicsapatok kitermelni azt a pénzmennyiséget, ami fedezné az éves működésüket. Ezért kellenek a NER-lovagok, a közbeszerzéseken felpumpált baráti cégek adományai, a fideszes honatyák a törvényalkotás révén pedig legfeljebb ahhoz tudnak hozzájárulni, hogy még kevesebb pénz áramoljon az államkasszába, cserébe lehessen magas fizetésért játékosokat igazolni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!