Azzal semmi probléma nincs, hogy a magyar miniszterelnök szereti a sportot, azzal sem, hogy a labdarúgás a kedvence. Még az sem ördögtől való, hogy pozíciójából fakadóan és lehetőségeihez mérten igyekszik kihúzni a pocsolyából az egykor szebb éveket is megélt sportágat. A labdarúgás infrastruktúrája elképesztően rossz állapotban volt, így a stadionrekonstrukciós program indokolt lehetett. Ám azt már túlzónak mondhatjuk, hogy némi túlzással élve minden bokorba új stadiont húznak fel, és már az NBIII-as, megyei osztályokban szereplő csapatok is új létesítményt kapnak.
De nemcsak a stadionokba ölt milliárdok értelméről lehet vitatkozni, hanem a sportágba egyéb csatornákon át ömlesztett pénzek léptékéről is. A kormány közvetlenül a költségvetésből is finanszírozza a focit - erre kiváló példaként említhető a balmazújvárosi focicsapat, mely a felelőtlen gazdálkodás miatt csődközelbe került, majd miután az önkormányzat nem nyújtott segítő kezet, a kormány 100 millióval dobta meg a csapat mögött álló gazdasági társaságot. A költés egy másik módja, amikor a "szakmai többletfeladatok támogatása" címen juttatnak adóforintokat a sportágba, de adósságkonszolidációra adott közpénzre is láttunk már példát nem is olyan régen Dunaújvárosban.
A 2011 júliusában bevezetett TAO-támogatási rendszer is a költségvetési bevételek egy részénék eltérítésén alapul. A cégek ugyanis a társasági adójukból a büdzsé helyett különféle cégeknek, azok sportfejlesztési programjának megvalósulására irányítanak át (köz)pénzeket. A rendszer önmagában, ha szakmai érdekek mentén működne, kevésbé lenne vitatható, a gyakorlatban azonban sokkal inkább politikai és vállalkozói érdekek motiválják az adományozó cégeket. Erre jó példaként említhető a felcsúti focialapítvány, melyet maga Orbán Viktor alapított és régi ismerőse, a milliárdos vállalkozó, Mészáros Lőrinc irányítása alatt működik. Nem alaptalan gondolat, hogy az alapítvány mögött álló személyek miatt, kapcsolatépítés, -erősítés jelleggel több cég érzi úgy, a jövője és gazdasági eredményessége miatt előnyös helyzetbe kerülhet, ha fel tudja mutatni: ő támogatta a kormányfőhöz közel álló alapítványt és ezzel a kedvenc sportágát.
Ez a folyamat és vállalkozói attitűd jó eséllyel a jövőben is jellemző lesz, miután a hazai első osztályú labdarúgás a NER játszóterévé vált.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a piaci alapokon nyugvó működés a kormányközeli tulajdonosi kör kialakításával válik biztosítottá, így az ország lassan minden szegletében a foci lehet az üzleti kapcsolatépítés terepe.
Az NBI-ben a napokban elesett az utolsó bástyák egyike, miután George F. Hemingway megvált a Honvédtól, az új tulajdonos pedig ezer szálon kötődik a kormányhoz és a NER-hez. A hírek szerint az egyedüli független Újpest belga tulajdonosa is hamarosan megválhat a fociklubtól, ezzel pedig vitathatatlanul a NER játszótere lesz a magyar labdarúgó NBI.
Ám nemcsak a tulajdonosok, hanem a szponzorok között is egyre több NER-cég tűnhet fel a jövőben. Igaz, a szponzori finanszírozás leépülőben van, ezt a folyamatot csak gyorsítja a TAO-rendszer. Leegyszerűsítve: ha egy cég támogatni szeretné valamelyik klubot, dönteni fog, melyik útját válassza ennek. Jellemző ugyanis, hogy egy cég, ha már a társasági adójával segítette a klubot, nem fog szponzorként is melléállni - hacsak nem egy közbeszerzéseken taroló NER-cégről van szó. Utóbbira kiváló példaként hozható fel a Duna Aszfalt, mely 6 év leforgása alatt közel 4 milliárd forintot osztogatott szét a TAO-támogatásként, ebből 770 milliót kapott "A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány", melynek a szponzorai között is feltűnik a cég. A piaci szponzoráció és a TAO-zás, mint támogatási forma között a legnagyobb különbség, hogy míg szponzorként a cég jogosan vár el valamilyen megjelenési formát a klubtól, a TAO-ért cserébe semmi ilyen "ellenjuttatást" nem kaphat és kérhet - vagyis láthatatlanok és amúgy épp ez a rendszer egyik legfőbb problémája is. Mivel a NER-cégeknek nem kell a munkák és a bevételek miatt aggódnia, érdekük sem feltétlenül fűződik a hagyományos szponzorációhoz.
Azt, hogy mennyi pénz forog körbe a közbeszerzésektől kezdve a szponzorként/TAO-zóként megjelenő NER-cégeken át a fociklubokhoz, nehéz konkretizálni, hiszen a klubok az éves beszámolójukban nem adnak teljesen részletes képet a bevételeik összetételéről, emellett a szponzori szerződések értékét, részleteit sem szokás megosztani a nagyközönséggel. Az UEFA év elején kiadott tanulmánya szerint az NBI-es klubok bevételének 49 százaléka származik szponzori- és reklámszerződésekből, ez azonban csak egy átlagos érték. A gyakorlat, vagyis a céges beszámolók alapján ez az arány némileg túlzónak tűnik. A bevételeket részletező klubok közül ugyanis az Újpest árbevételének mindössze 2 százaléka származik hirdetésekből, reklámokból, míg a Kisvárdánál ez az arány a legmagasabb (azok között akik részletezték a bevételüket), 39 százalék. Az arányokat érdemes a következő információ ismeretében is megvizsgálni: az Újpest a NER-től távol helyezkedik el a térképen, a Kisvárda ugyanakkor az egyik legközelebbi fociklub Seszták Miklósnak köszönhetően.
A Kisvárda arányától elmarad, ám kimagasló a reklámbevételek aránya a Fradinál és Mezőkövesden is, ahol a teljes bevétel 37, illetve 25 százalékát köszönhetik a szponzoroknak. A számok alapján egész megdöbbenző, hogy méretéhez és büdzséjéhez mérten a Kisvárda nagyobb marketingértékkel bír a nagy múltú Fradinál. A G7 becslése szerint egyébként a teljes NBI bevételének
- 23 százaléka származik szponzoroktól,
- 33 százaléka egyéb támogatás, amiben az önkormányzatoktól kapott támogatások és a TAO-pénzek is benne vannak,
- és mindössze 3,2 százalék a jegybevétel aránya.
A NER hálójában az NBI: ők pénzelik a focit
A TAO-rendszer beindulása, mint azt korábban említettük, a piaci alapokon nyugvó szponzorpiac leépülését eredményezheti. A NER-ben működő, jó kormányzati kapcsolatokkal bíró cégek a kivételek, mert nemcsak megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek a támogatói szerephez, de feltehetően szívességi alapon is odaállnak 1-1 focicsapat mellé. A klubok honlapján feltüntetett támogatói listák is alátámasztják, hogy ennek a nem túl szűk körnek a játszótere lett a magyar labdarúgás.
A nagy kérdés csak az, hogy ha a jelenlegi rendszernek leáldozik, az érdekek megváltoznak és fordul a széljárás, milyen gyorsan fog kártyavárként összeomlani az NBI?
A Garancsi Istvánhoz - Orbán Viktor kötélbarátjának is tartott nagyvállalkozóhoz - kötődő MOL Vidi, a Mészáros Lőrinc vejéhez kapcsolódó Haladás és a Puskás mögött ott találjuk a legnagyobb NER-vállalkozásokat. A MOL és a közbeszerzéseken remeklő Strabag a Vidi és a Puskás támogatójaként is feltűnik, a Vidinél megtaláljuk továbbá a tulajdonos, Garancsi István Market Zrt.-jét, a mára Mészáros Lőrinc érdekeltséggé vált ZÁÉV-et, a Szeivolt család tulajdonában lévő, milliárdos megbízásokat elnyerő Épkar Zrt.-t is.
A felcsúti focicsapat tökéletes NER-beágyazottsággal bír, tulajdonosa Mészáros Lőrinc, az új stadion Orbán Viktor háza mellett épült fel, sőt a csapat mögött álló alapítványt is a miniszterelnök alapította. Támogatói között főként a tulajdonos, Mészáros Lőrinc érdekeltségeibe tartozó cégek szerepelnek, mint a Búzakalász 66, a Vivienvíz, az R-Kord, a gyerekei tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Ugyanakkor Orbán Viktor édesapjának cégei is a csapat mögött állnak és Vörös József, ügyvéd neve is feltűnik a támogatói listán, mely egyébként a Puskás FC esetében a leghosszabb az NBI-ben. A mennyiség minőséggel is párosul anyagi értelemben: szinte kivétel nélkül jelentős árbevételű, nyereséget termelő, közbeszerzéseken remeklő cégek segítik a Puskást - márpedig a csapat eredményei alapján lehetnek kétségek, hogy ezek tisztán piaci alapon meghozott döntések.
A szombathelyi Haladás a szakmai támogatók feltüntetése mellett két NER-céggel büszkélkedhet. Az egyik a 2rule, mely a csapat ruházatát szállítja, a másik pedig a háttérben megbúvó Homlok Zsolt - Mészáros veje - érdekeltsége, a Homlok Építő Zrt. A lista azonban rövidesen szűkülhet, hiszen egyelőre még a csődeljárás alá került helyi Styl Fashion Kft. is a támogatók között szerepel.
Debrecenben a támogatók köre leginkább a felcsúti összetételére emlékeztet: főként a tulajdonos, Szima Gábor érdekeltségei állnak a csapat mögött. Szima Gábor egyébként helyi nagyvállalkozó, aki a kormánnyal alapvetően jó viszonyt ápol évek óta, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kaszinópiac felosztásakor a nyíregyházi és a debreceni egység működtetési jogát is megkaparintotta.
Ennek ellenére átalános, évek óta fennálló problémát okoz a csapatnál, hogy igazán nagy szponzort a TEVA gyógyszergyár kiszállása óta nem sikerült szerezni. Akkoriban sem, amikor a jelenleginél sokkal sikeresebben szerepelt a Loki a bajnokságban. Feltehetően az anyagi feltételek biztosítását hivatott szolgálni, hogy a csapat mögött álló DVSC Futball Zrt. résztulajdonos lett a tulaj, Szima Gábor kaszinóiban. Így a focicsapat évente részesedik osztalék formájában a kaszinók nyereségéből, ami 100 millió forintos nagyságrendhez is közelíthet. A honlap szerint a debreceni kaszinó, az AVE Ásványvíz található a támogatók között Szima oldaláról, valamint a szintén az érdekeltségébe tartozó Hotel Hőforrás és a Hotel Nagyerdő is. A listán két kakukktojás tűnik fel: a Hajdú Online és a Hajdú-Bihari Napló. A két sajtótermék az Inform Média alá tartozott, ma viszont már a jobboldali médiabirodalom, a Közép-Európai Sajtó- és Médiaalapítvány ernyője alatt működik.
A Diósgyőr tulajdonosa megosztó személyiség a kapcsolati hálóját és kormányközeli kapcsolatainak minőségét tekintve. Leisztinger Tamás nagytőkést a szocialista kormány idején fűzték gyümölcsöző kapcsolatok az akkori kormánypártokhoz. A 2010-es kormányváltás után, ahogy várni lehetett, háttérbe szorult, kiterjedt cégbirodalmának több elemét is el kellett adnia, így került Mészáros Lőrincék érdekeltségébe pl. a Hunguest Hotels szállodalánc több értékes darabja. Korabeli hírek szerint a jobboldali kormányerőkkel kötött megállapodás része volt, hogy Leisztingernek szerepet kellett vállalnia a diósgyőri futballklub életében. Viszonya azonban nem felhőtlen a fideszes városvezetéssel a csapat dolgait és eredményeit illetően.
Igazán nagy és független szponzort nem sokat sikerült a csapat mögé állítani: zömében önkormányzati és a tulajdonos cégei támogatják a focicsapatot. Miskolc városa mellett a városi vagyonkezelő, a Miskolc Holding is támogató, Leisztinger részéről pedig a Hunguest Hotel Palota és az Arago Befeketetési Holding jeleskedik a csapat szponzoraként. Harmadik támogatói kör a helyi vállalkozások, őket a listán az Apollo Tyres, a Miskolc Autó és a Borsodi Sörgyár képviseli, ezek tekinthetők egyedül piaci alapú független támogatónak. Valamint a stadionépítéseken sokat nyerő, felcsúti székhellyel is rendelkező Pharos 95 Kft. is a támogatói körbe tartozik, ám ez feltehetően csak a stadionépítésben való részvételnek köszönhető.
A Fradi NER-kapcsolódása Kubatov Gábornak köszönhető, aki a Fidesz pártigazgatója. Annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb múltra visszatekintő és legnagyobb szurkolói bázissal rendelkező focicsapatról van szó, a támogatók listája meglehetősen rövid, ám annál erősebb cégek szerepelnek rajta. A ferencvárosi csapat maga mögött tudhatja a T-Mobile-t, a T-Systemset, valamint az MVM-et is. Korábban a Fővárosi Csatornázási Művek, vagy a Főgáz is a támogatók között szerepelt. Az állami cégek szponzorációs szerepvállalását információink szerint a versenysport támogatása mellett a sportos életmód melletti kiállás, valamint a márka ismertségének növelése motiválja. Általában igaz, hogy ezek a támogatók jellemzően azért döntenek a csapatsportok mellett, mert esetükben a nézők fejében jobban megragad a csapatszponzor neve, mint egy egyéni versenyző esetében. A Fradi támogatását pedig a múltja, közkedveltsége és korábbi sikerei indokolják.
Helyi NER-bázis: Mezőkövesd és Kisvárda
Az nyilvánvaló, hogy ha a helyi önkormányzat is tulajdonos egy focicsapatban, akkor az önkormányzat több cége feltűnik támogatóként. Diósgyőr mellett ez az állítás igaz a mezőkövesdi csapatra is. És itt érkeztünk el talán a történet egyik legérdekesebb pontjához, mely azt mutatja meg, hogyan működik a NER kicsiben, helyi szinten. Mezőkövesden a főszereplő Tállai András, egykori NAV-elnök, aki jelenleg a Pénzügyminisztérium államtitkára. A matyóföldi csapat látszólag sikeresen tudja maga mögé állítani a környékbeli vállalkozásokat amellett, hogy az önkormányzat is több cégen keresztül támogató. Kezdjük az utóbbiakkal: a város mellett a Zsóry Gyógyfürdő, a Mezőkövesdi Média Kft. és a városgazdálkodásért felelős cég, a Mezőkövesdi VG Zrt. is szerepel a listán. Az azonban nem egyértelmű, hogy az amúgy veszteséges társaságok anyagilag járulnak-e hozzá a csapat gazdálkodásához, vagy más jellegű szolgáltatások biztosításával segítik a sikerek elérését.
A magántulajdonban lévő cégek között több érdekes is feltűnik a támogatók listáján. Az egyik kiemelt támogató a Téglás Trans Kft., melynek tulajdonosa Nyíri Sándor. Nyíri 2016-ban Tállai Andrással együtt került be a Magyar Labdarúgó Szövetség NB I Bizottságába. A Téglás Trans a régióban több közbeszerzési eljáráson is sikeresen szerepelt, sőt, 2018-ban 73 milliós megbízást nyert el a Tállai elnöklése alatt működő sportegyesülettől.
Mezőkövesd legnagyobb vállalkozásaként számon tartott Szilvási Építő Kft. sem marad le a csapat támogatói listájáról. A cég számos nagyértékű közbeszerzési eljárást nyert el a városban és a környéken is, emellett uniós támogatásokból is le tudott csippenteni magának egy kisebb darabot. A közel 2 milliárd forintos (2017-es adat) árbevételből néhány tízmillió forint minimum megmarad, a közbeszerzésekkel felduzzasztott gazdálkodás eredményeként a focicsapatot is bőven van miből támogatni.
Harmadik neves cég a matyóföldi csapat mögött a Cronus Kft., melyet korábban Simicska-közelinek tartottak. A G-nap látszólag érzékenyen érintette Kosik János cégét, hiszen 2014 óta egyetlen közbeszerzést tudott megnyerni, holott előtte több esetben is kapott munkákat például a mára Mészáros-érdekeltségű Mátrai Erőmű Zrt.-től. Legutóbbi sikere 2018 végén született, szülőhelye, Bükkábrány önkormányzata (mely egyben Tállai választókerületéhez tartozik) a Cronusszal szerződött le a Bányász Emlékház átalakítására. Bár az elmúlt években háttérbe került volna Kosik János cége, 2016-ban mégis kiemelt támogatóként állt be a mezőkövesdi csapat mögé. Vélhetően nem pusztán a sport iránti szeretettől vezérelve
Folytatva a sort, a szintén szponzor Kovács Vegyesipari Kft. nemrég egyedi kormánydöntés alapján 1 milliárd forintot kapott a magyar államtól a kovácsolási kapacitás bővítésére, aminek köszönhetően 60 új munkahely jön majd létre. Nem ez volt azonban az első alkalom, hogy állami forrásból érkező támogatásban részesültek. 2017-ben 300 millió forintot kaptak a Nagyvállalati Beruházási Programból, 2011-es csarnokfejlesztésükhöz 99,9 millió vissza nem térítendő támogatást nyertek el a kormánytól, egy 2013-as jelentés szerint munkahely-teremtésre uniós forrásból 554,5 millió forintnyi támogatást kaptak 2007-213 között.
Kisvárda felemelkedése akkor kezdődött, amikor a város képviselője, Seszták Miklós miniszteri pozícióba került 2014-ben. A támogatók listája viszont még csak formálódik, és nem ártana néhány eredményes év a legfelső osztályban ahhoz, hogy igazán nagy NER-cégek is utaljanak. Jelenleg meglehetősen szűk a támogatók köre és közöttük is alig akad piaci szereplő. A város önkormányzata itt is támogató, ami nem meglepő, tekintve Seszták Miklós személyét, aki a város képviselőjeként került a parlamentbe és lett fejlesztési miniszter 2014-ben.
A City Hotel Mátyás egy budapesti belvárosi szálloda, a tulajdonos cég ügyvezetője pedig nem más, mint egy kisvárdai ügyvéd, aki egykor az Antall-kormányban is szerepet vállalt. Jó kapcsolatokkal rendelkezik helyi szinten is az ország egyik legnagyobb használtruha-kereskedésével foglalkozó cég, a Háda tulajdonosi köre. A hírekbe két jelentős, egymással összefüggő esemény miatt került be a társaság. Az Átlátszó írásai alapján még 2015-ben a Háda-cégcsoport 338 millió forint uniós támogatást kapott munkahelyteremtésre, de a projekt indulásának tervezett időpontjában 130 fővel kevesebben dolgoztak a cégnél. Eközben a „cégcsoport” a saját telkén ebből a pénzből megépített egy modern üzemcsarnokot.
Sportparkok építésében jeleskedik az a cég, mely a szertarsport néven megtalálható webshop mögött áll. A Kisvárda támogatója a webshop, melynek egyedüli tulajdonosa a KATKER 2005 Kft.. Van miből támogatást nyújtaniuk: a cég árbevétele 2017-ben ugyanis 1,5 milliárd forintra ugrott a korábbi 442 millió után.
... és akik kevésbé lógnak a NER-en
Szintén nagy múlttal rendelkező focicsapat az Újpest is, de ebben az esetben a hangsúly a valódi piaci alapú szponzoráción van. A támogatók listáján ugyanis nem találni sem állami tulajdonú vállalatot, sem a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe beépült céget. Sportpálya-építő cég, sörmárka, fuvarozócég, fogászat, mezőgazdasági gépkereskedő teszi ki a szponzori kört. Ez azonban könnyen megváltozhat abban az esetben, ha a híreknek megfelelően a teljesen kormány- és pártfüggetlen belga tulajdonos eladná a csapatot Garancsi Istvánnak, aki ebben az esetben a MOL Vidit a névadó szponzor, MOL-nak adná át.
Fideszes háttere ellenére szintén piaci alapú szponzorációt fedezhetünk fel az MTK esetében is. A csapat és a sportegyesület neve Deutsch Tamáséval forrt egybe, aki a Fidesz alapító tagja, jelenleg Európai Parlamenti képviselő. Ennek ellenére - vagy ezzel együtt - a közbeszerzéseken taroló cégek helyett a Ticket Express, a Prevital, a Panzi Pet mellett sportszereket forgalmazó cégeket és magánorvosi rendelőt találni az MTK honlapján a támogatók között.
A legkevesebb szponzorral a tulajváltáson most átesett és már ezer szálon fideszes kötődésű tulajdonosi hátterű Honvéd, valamint az egyik legkisebb költségvetésű Paks "büszkélkedhet".
Utóbbi gárdánál - azt leszámítva, hogy Süli János városáról van szó (a tárca nélküli miniszter korábban polgármestere volt a városnak) -, nincs látható NER-kötődés. A honlapjuk szerint csak a Volkswagent és a Spirit Autót tudhatják támogatóként maguk mellett. A kispesti csapat mellett egy energiaital márka, egy egészségügyi centrum, valamint a vezető sportszergyártók termékeit forgalmazó Football Factor áll. A cég szakmai vonalon kívül azzal került be a hírekbe, hogy a Magyar Sportmárka Kft. megalapításáig Szélesi Ágnes - a visszavonult futballista, és jelenlegi edző Szélesi Zoltán felesége - volt a társaság vezérigazgatója.
