2019. január 31. 12:03
mfor.hu

Több tízezer cég ellen indul végrehajtás évente Magyarországon, ami sok esetben nem is fizetésképtelenség, hanem valamilyen banális hiba miatt következik be. Ráadásul sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen következményei lehetnek, és mit kell tenniük, ha a vállalkozásuk ellen végrehajtást kezdeményeztek, illetve mit tehetnek, hogy elkerüljék azt.

Tavaly mintegy 700 ezer végrehajtási eljárás volt folyamatban hazánkban, ezek egy része cégek kapcsán indult – a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) adatai szerint a követeléskezelők évente több mint 330 milliárd forintnyi tőkét vesznek át.

A már megkezdett eljárások mellett sok céget fenyegetnek okkal, de esetenként ok nélkül is végrehajtással. A felszólításokban az adósságot behajtani igyekvők ilyenkor igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy akár további eljárás nélkül is végrehajtást indíthatnak, holott a végrehajtás elindításának pontos törvényi kritériumai vannak.

Mikor indulhat végrehajtás?

Leggyakrabban jogerős bírósági határozat, közjegyző által kiállított jogerős fizetési meghagyás, vagy közjegyző által készített közokirat szolgál a végrehajtás alapjául, mondta el Dr. Máté Viktor, közjegyző. „Ha nincs végrehajtás alapjául szolgáló dokumentum, akkor nem kerülhet sor végrehajtásra sem”- hangsúlyozza a szakember.

A közjegyzői okirat alapján indított végrehajtásoknak tipikus példái lehetnek azok a vállalatok közötti megállapodások – vagy hitelszerződések –, amelyeket végrehajtási záradékkal láttak el – magyarázza dr. Máté Viktor. Az ilyen záradék kiállítását akkor lehet kérni, ha egy közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás esetében a kötelezett fél nem teljesít vagy szerződést szeg. Szintén közjegyző rendelhet el végrehajtást jogerős fizetési meghagyás – például egy be nem fizetett parkolási bírság – alapján. A fizetési meghagyás akkor emelkedik jogerőre – és szolgálhat a végrehajtás alapjául –, ha a kötelezett (adós) annak kézhezvételtől számított 15 napon belül nem mond ellent, azaz nem emel kifogást. Emellett végrehajtásra adhat okot például az is, ha egy jogerős bírósági ítélet születik valamely kötelezettség tekintetében vagy vagyonelkobzás elrendelése kapcsán.

Ezekre kell figyelni a cégeknek

A szakértő kiemeli, hogy sok esetben banális dolgok következtében is indulhat végrehajtás. Ilyen lehet egy át nem vett fizetési felszólítás, vagy egy kisebb összegű bírság kapcsán indított fizetési meghagyással kapcsolatos figyelmetlenség – például ha az erre kijelölt személy nem veszi át a hivatalos iratot, vagy elfelejt intézkedni azzal kapcsolatban. Hasonló lehet a helyzet, ha akár kisebb összegű adó vagy járuléktartozás esetén nem működik együtt a vállalkozás az adóhatósággal.

Azért is érdemes figyelni a hivatalos felszólításokra, figyelmeztetésekre, mert a végrehajtás foganatosítását megelőzően a kötelezettnek – az adott eljárástól függően – általában többféle jogorvoslati lehetősége is van. Így például egy jogellenesen indult végrehajtás esetében peres illetve nemperes eljárásokat kezdeményezhet érdekeinek védelmében. A fizetési meghagyás esetén is vitatni lehet az abban foglaltakat, ha a kötelezett határidőben jelzi aggályait a közjegyzőnek, az eljárás a bíróságon folytatódhat, ahol már mindkét félnek lehetősége van bizonyítékok beszerzésére. Fontos azonban tudni, hogy az ilyen jogorvoslati eszközök igénybevétele akkor javasolt, ha a kötelezett biztos igazában és azt megfelelő bizonyítékokkal alá is tudja támasztani, ellenkező esetben csupán további terhekkel (az új eljárás költségeivel) tetézi adósságát.

Örök nyomot hagyhat a végrehajtás

Amennyiben végrehajtás indul egy vállalkozás ellen az az alaptevékenységében technikailag nem korlátozza. A végrehajtás ténye ugyanakkor bekerül a cégbírósági nyilvántartásba, és ez később is fellelhető lesz, ami viszont komoly reputációs veszteséggel járhat, és negatív üzleti megítélést eredményezhet.

A végrehajtás ténye emellett még egy területen jelenthet komoly érvágást Dr. Máté Viktor szerint. Ha ugyanis ez fennáll, akkor számos eljárásból kizárhatják a céget, így nem indulhat adott közbeszerzéseken. Emellett sok egyéb pályázat feltétele, hogy ne álljon végrehajtás alatt a társaság. Szintén problémát jelenthet az ilyen ügy, ha például ez idő alatt ingó vagy ingatlan vagyont szeretne értékesíteni a vállalat, ez ugyanis a – a megfontolt - vevőket eltántoríthatja az ügyletkötési szándéktól.

Mit tehet a cég, ha megindult a végrehajtás?

A végrehajtás megindítása után is tehetnek még lépéseket a kötelezettek, ilyenkor azonban már más lehetőségük van, mint az eljárás korábbi szakaszában. Ezek az alábbiak lehetnek.

  • Amennyiben a végrehajtó jár el törvénysértő módon, akkor vele szemben végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni.
  • Ha a végrehajtási záradékot törvénytelenül állították ki, akkor annak törlését lehet kezdeményezni.
  • Ha minden szabályszerű, de a követelés jogszerűtlen akkor a végrehajtás korlátozása, vagy megszüntetése iránti pert lehet kezdeményezni. Fontos kiemelni, hogy a per nem jár automatikusan halasztással, erről ugyanis az illetékes bíróság dönt.

Érdemes megjegyezni, hogy a végrehajtónál is kezdeményezhető részletfizetés, illetve a végrehajtástól függetlenül bármikor adott a lehetőség arra, hogy a jogosulttal megegyezésre jussanak, hiszen ő a végrehajtást bármikor megállíthatja. Amennyiben a végrehajtás során követelt összeget kiegyenlítette a vállalkozás, vagy a végrehajtó más módon behajtotta a követelést akkor felmerül, hogy a cégbíróság által bejegyzett végrehajtási bejegyzést hogyan veszik le. Sokan gondolják ilyenkor tévesen, hogy közjegyzőhöz kell fordulni, mivel a végrehajtást ők rendelik el. Ilyenkor azonban nem hozzájuk, hanem a végrehajtókhoz kell fordulni a dolog tisztázása érdekében.

A cikk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szakmai közreműködésével készült.