A közlemény szerint több mint egy éves intenzív tárgyalássorozatot követően 2024. június 6-án írták alá a Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerződését. A tranzakció során 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt, és 20 százalékot a francia Vinci Airports. A vételárat pro ráta fizették ki, a továbbiakban az üzemeltetésért a Vinci Airports felel a magyar állam stratégiai iránymutatásával.
A kormány visszaszerezte a repteret, ami közel húsz év után került újra magyar tulajdonba. Nagy Mártonék szerint továbbra is jelennek meg tényszerűtlen, az igazságtól távol álló, dezinformációt tartalmazó írások a visszavásárlás kapcsán, amelyek tárgyi tévedéseken alapulnak - írták.
A Budapest Airportban megvalósuló állami jelenlét óriási szinergiákat rejt magában, a megvalósított befektetéssel tudjuk elősegíteni a repülőtér megfelelő fejlesztését és annak irányát - vélik.
Fotó: Budapest Airport
A magyar állam nem üzemelteti a repülőteret, hanem pénzügyi és stratégiai befektetőként van jelen, aki emellett az eszköz megfelelő fejlesztését is megköveteli. A Vinci Airports üzemeltet, az üzemeltetéshez szükséges megfelelő jogkörök mellett. Az előző üzemeltetőnek mindössze 4-5 repülőtér állt az üzemeltetése alatt, míg a Vinci Airports globális szereplő, és több mint 70 repülőteret üzemeltet 14 országban, világszínvonalon. Az ilyen mértékű tapasztalat új szintre tudja emelni a budapesti repülőtér működését - hangsúlyozta az NGM.
A repülőtér pillanatnyilag nagy ívű fejlesztések előtt áll. Egy repülőtér fejlesztése esetében két irányról beszélhetünk, az egyik a kereskedelmi bevételek növelése, a másik a főtevékenységhez kapcsolódó, - vagyis az utasszám növeléséhez köthető fejlesztések megvalósítása, amellyel az utasforgalom belátható időn belül 20 millióra emelkedhet - tették hozzá.
Amennyiben a repülőtér EBITDA fókuszú eredményességét szeretnénk értékelni, a 2019-es és 2024-es éveket kell alapul venni, mivel a köztes évek a Covid-járvány miatt torzított képet mutatnak. A 2019-es auditált konszolidált EBITDA 254 millió euró volt, ami azt jelenti, hogy közel 16,5 szeres EBITDA értéken került megvásárlásra a reptér, viszont jelenleg a piacon jól megfigyelhető, hogy jellemzően a 18-22 szeres értéken cserélnek gazdát a repülőterek. Számításaink szerint az elmúlt, torzítástól-mentes években a repülőterekben történő többségi tulajdonszerzés során a felek által elfogadásra került vételárak mediánja az EBITDA 20,6 szerese.
A teljesség igénye nélkül példaként említhetjük a koppenhágai repülőteret (19,8 szoros), a London Gatwick repülőteret (19,9 szeres), és a lyoni repülőteret (21,2 szeres), vagy akár a leeds bradford repülőteret (26,4 szeres) - fejtette ki az NGM.
A minisztérium szerint ez arra mutat rá, hogy a Budapest Airport piaci áron került visszaszerzésre. Véleményük szerint ezt tükrözi az is, mint az a Vinci Airports közleményében is látható, hogy a részesedésekért fizetett vételár pro ráta módon lett kiegyenlítve. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy a magyar állam 80 százalékos részesedésért 2,48 milliárd eurót, míg a Vinci 20 százalék részesedésért 620 millió eurót fizetett - írták.
Egy ilyen tranzakció természetéből fakadóan, a meglévő nemzetközi banki és befektetési konzorciummal is megállapodást kellett kötni, mely tárgyalási folyamat során a hitelezők 100 százaléka igennel szavazott a Vinci Airports és a magyar állam egyidejű jelenlétére a befektetésben. Ez azt mutatja, hogy a nemzetközi befektetői közösség a Vinci és a magyar állam megfelelő együttműködést alakított ki, és a hitelezők a részletes vizsgálataik alapján arra jutottak, hogy a pénzük jó helyen van, ez egy jó befektetői együttműködés, melynek köszönhetően a repülőtér kiemelkedő fejlődést és jövedelmezőséget fog mutatni - áll a közleményben.
Mfor-vélemény
Nem tisztünk megvédeni az eddig tulajdonost, de a tényeket leírni és a kormány kommunikációjában látható ferdítésekre és az ellentmondásokra rámutatni igen.
A közlemény - sokadszorra teszi ezt a kormány - ismételten félrevezetően állítja, hogy úgymond visszaszerezték a repteret. Erre nem kerülhetett sor, mert azt soha nem adták el, csak az üzemeltető céget, ezt vásárolta vissza most a magyar állam és a francia cég, ahogy ezt később korrekten jelezték.
A közlemény elhallgatja azt a tényt, hogy az eddigi tulajdonos az elmúlt 5 év alatt 130 milliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre és további sok tízmilliárd forint értékű fejlesztést készített elő, tavaly a cég már nyereséggel zárt a nehéz covidos időszak veszteségei után és már majdnem utolérte az utasszám a járvány előtti utolsó évi adatot, a cargo forgalom pedig rekordokat dönt folyamatosan. Vagyis a magyar állam és a francia cég jó helyzetben vette át a vállalatot.
A nem kormánypárti sajtó bírálatai valójában arra vonatkoznak, hogy ha mégoly jó üzletet is kötött a kormány, vagyis tényleg piaci áron és nem túlfizetve vette meg az üzemeltető céget, akkor is megkérdőjelezhető, hogy miért pont most, az általános megszorítások és az óriási költségvetési hiány közepette vállalt be ekkora terhet. Ezt nem akarja tudomásul venni a kormány és ezért állítja, hogy a vele egyet nem értő független sajtó valótlanságokat ír.
