A munkahelyeket érintő, a felmelegedés miatt bekövetkező változások a szakértők szerint általában két kategóriába sorolhatók.
Több lesz az éjszakai műszak
Az első a szabadtéri és nem hűtött környezetek - például a mezőgazdaság vagy a gyártás -, ahol a magas hőmérsékletet nem szabályozzák. 2022-ben egy madridi utcaseprő hőgutában halt meg, miután szélsőséges hőmérsékleten dolgozott - írja a BBC. Ennek megfelelően a tudósok szerint a legnagyobb változások valószínűleg az ilyen típusú munkakörnyezetekben fognak bekövetkezni a munkavállalók védelme érdekében.
"A hőségben a szabadban végzett munka rövidebb műszakokat igényel majd, több szünettel, és több éjszakai munkát" - mondja John P. Abraham, az amerikai St. Thomas Egyetem mérnöki karának hőtudományi professzora.
Bár valószínű, hogy a munkavállalók e csoportjának munkaideje az esti órákra fog tolódni, ez a megközelítés nem jelent mindenre gyógyírt, és még mindig kockázatokat rejt magában. Először is, az éjszakai hőmérséklet gyorsabban melegszik, mint a nappali. "Ha a dolgozók a nappali hőségben dolgoznak, de az éjszakai hőmérséklet elég meleg ahhoz, hogy a szervezetük ne tudjon lehűlni, sokkal nehezebb dolguk lesz másnap" - magyarázza. Más biztonsági kérdések, például a látási viszonyok is gondot okozhatnak.
Abraham úgy véli, hogy a nem hőmérséklet-szabályozott környezetben dolgozó munkavállalók számára a légkondicionált hűtőkamrák egyre gyakoribbá válnak, és a munkáltatóknak szüneteket kell majd beiktatniuk a munkavállalók számára, hogy testhőmérsékletüket annyira le tudják csökkenteni, hogy újra dolgozhassanak.
Home office és négynapos munkahét jöhet a hőség miatt
A beltérben vagy hűtött környezetben dolgozó munkavállalók viszonylag nagyobb biztonságban lehetnek a szélsőséges hőmérsékletnek való kitettségtől, de nekik is számolniuk kell a munkarendjük megváltozásával.
"Az olyan korszerű munkarendek, mint a távmunka, a hibrid munka, a négynapos hetek, illetve a 8 órás munkaidő helyett a 6 órás munkanapok hasznosnak bizonyulnak a hőhullámok idején" - mondja Mansoor Soomro, a fenntarthatóság és a nemzetközi üzleti élet, a vezetés, a menedzsment és a humán erőforrás területén vezető oktató a Teesside University International Business Schoolban (Egyesült Királyság).
A dolgozók otthon is jobban érezhetik magukat a hőségben a kötetlen öltözködésnek köszönhetően.
Mindkét környezetben egyes munkavállalók már most is úgy alakítják át a munkarendjüket, hogy korábban kezdjenek és a déli hőmérsékleti csúcs előtt fejezzék be a munkát - Soomro előrejelzése szerint egyre több ilyen megoldást fogunk látni.
Céges intézkedések és átalakuló épületek
A munkáltatók is bevezethetnek új intézkedéseket a munkavállalók számára.
Soomro szerint egyes munkáltatók időszakos hőségkockázat-értékeléseket végeznek, hogy azonosítsák a kiugró hőmérsékletnek leginkább kitett csoportokat, köztük az idősödő munkaerőt, a várandósokat és a fogyatékkal élő munkavállalókat.
Hasonlóképpen azt jósolja, hogy a vállalatok egyre gyakrabban fognak konkrét, a hőséggel kapcsolatos egészségügyi és jóléti kezdeményezéseket végrehajtani. Ezek közé tartozhatnak a hőstressz kezeléséről szóló képzési műhelyek vagy fitnesz- és táplálkozási tervek, amelyek segítenek a munkavállalóknak alkalmazkodni a változó éghajlathoz.
Az infrastrukturális beruházások szintén kulcsfontosságúak lesznek. "A vállalatok hőálló munkakörnyezet kialakításába invesztálnak, ami magában foglalja a jobb légkondicionáló rendszerrel ellátott fenntartható épületinfrastruktúrát" - mondja Soomro.
A jogszabályokat is alakítja az egyre gyakoribb hőség
A munkanapok megváltoztatása az éghajlatváltozásra reagálva a vezetők számára üzleti szempontból is ésszerű.
"A hőség okozta kellemetlenségek hátrányosan befolyásolják a munkateljesítményt és a termelékenységet" - mondja Soomro. Hasonlóképpen, a vállalatok a lehető legnagyobb mértékben el akarják kerülni a hőséggel összefüggő egészségügyi állapotok következményeit. "A munkavállalók számára hátrányt jelent, hogy betegek, elveszítik a munkanapokat és a fizetést, és a családi életükre is hatással lehet. A munkáltatóknak pedig az orvosi kezelés, a termelékenység kiesése és a jogi viták következményeit kell elszenvedniük"."
Bár a munkavállalók védelmének terhe jellemzően a vállalatokra hárul, Abraham és Soomro egyetért abban, hogy a jogszabályoknak is szerepet kell játszaniuk - méghozzá gyorsan. Néhány kormány már most is törvényeket léptet életbe, amelyek foglalkoznak a munkával az emelkedő hőmérséklet korában. Miután az országban az eddigi legmelegebb április volt, Spanyolország új törvényeket jelentett be mind a vállalkozások tulajdonosai, mind a munkavállalók számára. Az aszály által sújtott vállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatás mellett az új jogszabály kimondja, hogy amikor az időjárási körülmények elérik a narancssárga (jelentős kockázat) vagy a piros (extrém kockázat) szintet, a munkáltatók számára kötelező lesz a munkakörülmények kiigazítása, beleértve a tervezett munkaidő csökkentését vagy módosítását.
A sürgősség ellenére egyes kutatások szerint azonban a legtöbb ország nagyon felkészületlen a gyors reagálásra.
Az Oxfordi Egyetem 2023. júliusi jelentése kiemelte a "hűtési igény példátlan mértékű megugrását". Kutatásuk szerint 2050-re a hűtéshez szükséges energiaigény az előrejelzések szerint megegyezik az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán 2016-os együttes villamosenergia-kapacitásával. A kutatás azt is kimutatta, hogy a szélsőségesen meleg időjáráshoz nem szokott helyek voltak a legfelkészületlenebbek az elemzés szerint - a leginkább érintett országok közé tartozik Írország, az Egyesült Királyság és Finnország.
