Két fontos információ is napvilágot látott a múlt héten, amelyek a hőség és az energiapiac kapcsolatára világítanak rá. Az egyik szerint múlt szerdán, július 12-én soha nem látott villamosenergiafogyasztás jellemezte az országot, a betörő hőhullám miatt a magyar villamosenergia-rendszer bruttó terhelése 6093 MW-ot ért el. Ráadásul idén nem ez volt az első nap, amikor jócskán 6000 MW feletti terhelés érte a Mavir által működtetett rendszert. Az extrém hőmérséklet miatt ugyanis egyre többen próbálnak ez ellen tenni, például légkondicionálókkal, ami visszaköszön a fogyasztási adatokban. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az árak emelkedése miatt a mostani éves rekord még mindig jócskán elmarad minden idők legnagyobb rendszerterhelésétől és fogyasztásától, amelyet 2021-ben mértek, és ami 6940 MW volt. A fogyasztási trendeket, a kormányzati előrejelzéseket és a klímaváltozás hatásait tekintve a következő időszakban egyre több és több villamosenergiára lesz szükség Magyarországon. Ezt a többletigényt lehet importból biztosítani, ami a tavalyi energiakrízis tapasztalatai szerint komoly kockázatokkal jár, és lehet hazai termelésben előállított energiából fedezni. Elvileg a kormány is inkább ezt szorgalmazná.
Több áram kellene, de hogyan fogjuk megtermelni?
Utóbbi kapcsán viszont figyelmeztető a fent említett fontos hírek közül a másik. Múlt csütörtökön ugyanis az derült ki, hogy csökkentette teljesítményét a Paksi Atomerőmű. Honlapján azt írta, hogy a Duna vízhőmérséklete az erőmű mérési szakaszánál elérte a 29,72 Celsius-fokot, ezért 16 óra 30 perctől a 2., 3. és 4. blokkokon összesen 240 megawatt leterhelést hajtanak végre. A vízhőmérséklet-mérésről közzétett tájékoztatóban az erőmű hivatkozik az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és a vízbe kibocsátott radioaktív szennyeződésekről szóló, 2001-es, környezetvédelmi minisztériumi rendeletre, amely kimondja, hogy a befogadó víz hőmérséklete a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 méteren lévő szelvény bármely pontján nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot. Ráadásul ezt a hőmérsékleti értéket az utóbbi években többször is elérte a Paksi Atomerőmű, nem véletlen, hogy ilyenkor rendszeresen visszatérő téma, hogy Paks 1 és 2 egyszerre aligha tud a nyári hőségben majd egyszerre üzemelni.
A nyári időszakban egyébként már alaphelyzetben csökkenti a hatékonyságot a Duna magasabb hőfoka, hiszen ilyenkor kevésbé hatékony a gőz hűtése, és a termelés rendre elmarad a lehetséges kapacitástól. A Duna hőmérsékletének függvényében az elmúlt években a nyári időszakban az 1700 MW-hoz volt közelebb a termelés, miközben a névleges kapacitás 2000 MW. Nagyobb probléma ugyanakkor, ahogy fent is jeleztük, hogy a Duna hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot, ha ez megtörténik, akkor a múlt heti esethez hasonlóan teljesítménycsökkentést kell elrendelni. Paks 1 hűtése is kihívásokat okoz a nagy melegben vagy az extrém aszályos időszakokban, Paks 2 megépültével pedig a mostani négy mellé újabb két reaktor lép be. Mindez azt jelenti, hogy bő kétszeresére nő a hűtési igény, illetve a folyóba jutó meleg hűtővíz mennyisége. Ez olyan igény, amely kapcsán viszonylag nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a nyári időszak egy érdemleges részében a friss vizes hűtés elégtelennek bizonyul majd.
Nem csak a magyar atomerőműben okoz gondot a hőség
Az extrém hőmérséklet és az egyes helyeken ezzel karöltve járó aszály érezhető kiesést okoz az energiatermelésben. Az alacsony vízállás ugyanis mind az atomerőművek hűtésénél, mind a vízenergia-termelésnél akadályt jelenthet.
A napokban Franciaországban a Rhone folyó mentén fekvő két atomerőműben is bevezettek a magas hőmérséklet miatt teljesítménykorlátozást. Az atomerőművek üzemeltetője, az EDF jelezte, hogy ugyan tavaly a nyár későbbi szakaszában adódtak ilyen problémák, most viszont a hőség miatt kevesebb erőműben alkalmaznak korlátozásokat. A forró időjárás miatt a 3,6 gigawattos (GW) Bugey erőmű és a 2,6 GW-os Saint Alban erőmű termelése a kapacitás a felére csökkent. Öröm az ürömben, hogy ez a kiesés még nem olyan súlyos, mint egy évvel korábban volt, hiszen Franciaország jelenleg is nagy mennyiségű energia nettó exportőre, miközben 2022 nyarán időlegesen importra szorultak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az egyébként is pánik üzemmódban lévő földgáz piacán elképesztően magas árak alakultak ki. (Laptársunk, a Privátbankár korábban feldolgozta, hogy milyen hatással volt a francia atomerőművek leállása az európai energiapiacra.)
A mostani franciaországi helyzet kapcsán eltérő elemzői vélemények láttak napvilágot, van, aki szerint a korlátozásoknak a gyakorlatban valószínűleg kevés hatása lesz a piacra. Az atomerőművekben minden bizonnyal csak hétvégén vagy déli időszakban fogják majd vissza a termelést, amikor a napenergia-termelés a csúcson van, így az áramárakra gyakorolt hatás is csekély lesz. Mások szerint viszont aggasztónak tűnik, hogy szokatlanul korán van még ahhoz, hogy ilyen korlátozásokat vezessenek be, hiszen az elmúlt években ilyen lépésekre rendre csak augusztusban került sor.
Franciaországban a Rhone mellett a Garonne folyó melegedhet leginkább kritikus szintre, nem véletlen vannak olyan hangok, hogy esetleg érdemes lenne felülvizsgálni a folyók hőmérsékletére vonatkozó előírásokat. Ezek egyébként a magyarnál szigorúbbak, hiszen a Pakson alkalmazott 30 fok helyett a franciáknál 28 Celsius a határérték. Sokan viszont azzal érvelnek, hogy ez az ökoszisztéma felborításával járna, ami később további klimatikus problémákat okozna. A francia nukleáris felügyeletet ellátó ASN által elkészített tanulmány így is kimutatta, hogy az utóbbi időben a hőhullám alatt a Bugey erőmű környékén megnőtt az algák és a planktonok terjedése, míg az atomerőmű üzemeltetői azzal érveltek, hogy a magasabb hőmérséklet nem volt hatással a biológiai sokféleségre.
Mit hoz mindez a gázárakban?
Ahogy fent jeleztük, a kieső atomenergia egyelőre nem olyan mennyiségű, ami zavart okozhatna, ráadásul a termelés visszafogását olyan időszakokra időzítik, amikor megújuló energiával mindez pótolható. Így jelenleg emiatt nem kell pótlólagos, például gázturbinás csúcserőműveket üzembe helyzeni. Amíg ez az állapot fenntartható, addig valószínűleg a kisebb-nagyobb leállások, korlátozások csak mérsékelt hatással lesznek az európai gázárakra. Amely kapcsán a napokban azt jeleztük, hogy a trendek alacsonyabb árakat vetítenek előre a nyár folyamán. Nem véletlen, hogy a másfél hete 40 euró környékére felszaladó tőzsdei árfolyamok hétfőn megawattóránként ismét 25 euróig estek. A kereslet ugyanis valószínűleg korlátozott lesz az előttünk álló két hónapban, miután az európai tárolók nagyon magas telítettségi szinten, 80 százalék felett állnak.
A szakértők azt jelezték az utóbbi hetekben, hogy a piacon legfeljebb a kínai vásárlások okozhatnak felfordulást, ám a hétfőn publikált kínai GDP-adat lehűtötte a kedélyeket. A kínai gazdaság ugyanis éves bázison a várt 7,3 százalék helyett csak 6,3 százalékkal bővült, így a szakértők arra számítanak, hogy Peking nem támaszt extrakeresletet idén a gáz piacán. A lassabb ázsiai növekedés és az európai gazdaságok recesszióközeli helyzete pedig akár további áresést is okozhat az irányadó TTF-gáz tőzsdei árfolyamában.
