A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
A BDPST hétfőn jelentette be, hogy megvásárolta az 1900 és 1902 között az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság megbízásából épített ingatlan jelentős részét, amit hamarosan rekonstruálni is fognak.
Akkor azonban az arányokról még nem beszéltek, így nem lehetett tudni, hogy a palota mekkora része maradt más tulajdonában, és ez hogyan érintheti a fejlesztési terveket. Most a G7 érdeklődésére írták: „az épület felső emeletein vannak lakások, amelyek magántulajdonban vannak, ez ugyanakkor nem befolyásolja az épület felújítását”.
A tranzakcióról több részletet ugyanakkor üzleti titokra hivatkozva nem kívántak elárulni, így nem válaszoltak a vételárra, az eladók kilétére és a tervezett beruházást méretére vonatkozó kérdéseinkre sem. A projektről mindössze annyit írtak, hogy üzlethelyiségeket, lakásokat és irodákat hoznak létre az épületben, amit állításuk szerint
piaci áron vásároltak.
Utóbbiból azonban már lehet következtetéseket levonni. Jelenleg ugyanis a budapesti Szabadság téren, ahol az Tiborczék által megvett Adria-palota is található, négyzetméterenként 1-1,5 millió forintért cserélnek gazdát az ingatlanok, így a palota méreteit ismerve viszonylag könnyen meg lehet becsülni annak értékét.
A gond csak az, hogy bár az épület örténetét több honlap is feldolgozta, konkrétan a méreteiről senki nem írt. A legtöbb helyen annyit árulnak el, hogy a ház négyemeletes, és a félemeleten is vannak helyiségek, méghozzá nem is kicsik, hiszen egy időben a dán konzul ezen a szinten egy 4 szobás, hallos lakásban székelt.
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület egy 2016-os kiadványából (pdf) ugyanakkor kiderül, hogy a palota egy 484,5 négyszögölös, azaz közel 1750 négyzetméteres telken épült fel*. Ez azonban nem a teljes beépített terület, a háznak ugyanis van egy* nagyjából 550-600 négyzetméteres belső udvara. Mindez azt jelenti, hogy szintenként 1000-1200 négyzetméter lehet beépítve, így a BDPST* durván 3000-4000 négyzetméternyi helyiséget vásárolhatott meg.
A már említett árak mellett ez legalább 4 milliárdos tranzakciót sejtet.
A pénz egyébként egy német házaspárhoz kerülhetett, legalábbis az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alig több mint két éve arról írt, hogy 2015-től egy ide költözött német házaspár vásárolta fel a lakásokat. Állítólag ők is azt tervezték, hogy felújítják az ingatlant, de ez nem történt meg, a palotát inkább filmforgatásokhoz engedték át: szerepelt az HBO Társasjáték című sorozatában, de a Kémek című amerikai filmben és a Die Hard 5-ben is.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
Az nem egyértelmű, hogy a BDPST miből finanszírozta a tranzakciót. A legutóbbi beszámolója szerint ugyanis a cégnek ennyi pénze messze nem volt, és konkrétan ez a társaság a hitelnyilvántartó adatbázis szerint kölcsönt sem vett fel a közelmúltban. Bár a csoportnak voltak olyan vállalatai, amelyek tavaly nagyobb összegű hitelhez jutottak,* ezúttal a BDPST Zrt. volt a vevő. (A BDPST legnagyobb hitele az elérhető nyilvántartás szerint az alvázszámból következtethetően egy X3-as BMW, amelyre 22,5 millió forint lízingtartozás jut tavaly augusztus óta.)
Más kérdés, hogy nem ez az első olyan nagyobb Tiborcz-ügylet, ahol nem lehet egyértelműen beazonosítani a tranzakció fedezetét. Az sem volt egyértelmű, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető tőzsdei cég, az Appeninn Nyrt. 20 százalékát miből vette meg a BDPST.
A csoportnak egyébként már elég szép számú ingatlantulajdona van. A cég először a turai kastély megvásárlásával keltett feltűnést, amikor üzleti kapcsolatba került Adnan Polat török üzletemberrel. Később az egykori Postabank-székház csak megfordult a BDPST tulajdonában, ezt ugyanis eladták Gaith Pharaon azóta elhunyt szaúdi üzletembernek. Ugyancsak túladtak a bodajki kastélyon, ám ezt a Tiborcz Istvánnal korábban is üzletelő Paár Attila vette meg. A BDPST a továbbiakban még több ingatlant szerzett, többek között a Visegrád melletti lepencei strand fölötti hoteltorzót birtokló Hotel VSGRD Kft-t és pesti Mahart-házat (ezt a kettőt Szivek Norbert távozó MNV-vezérigazgatóval közös ügyletekben), de került a portfólióba badacsonyi villa, orbánhegyi villa és Andrássy úti palota is.
(G7)
