A beltéri ajtók feladata a terek elválasztása, a hang- és hőszigetelés, valamint a privát szféra biztosítása. Emellett látványos elemei az enteriőrnek, így fontos, hogy stílusuk passzoljon a falakhoz, burkolatokhoz, bútorokhoz.
A beltéri ajtók két fő részből állnak: a tokszerkezetből és az ajtószárnyból. A tok a fix, rögzített rész, az ajtószárny pedig az, amit nyitunk és zárunk. A szabványos méretek általában 200–210 cm magasságot és 70–90 cm szélességet jelentenek, de a pontos méreteket a hely adottságai, a nyílás mérete és a funkciók határozzák meg.
A szakemberek a beépítés során arra törekednek, hogy az ajtók akadálymentesen nyíljanak-csukódjanak, ne ütközzenek falba vagy bútorba. Ezúttal a két leggyakoribb típust – a nyíló és a tolóajtókat – hasonlítjuk össze.
Nyíló ajtók – a bevált klasszikus
A legtöbb magyar otthonban a nyílóajtók dominálnak. Ezek egyszerűen működnek, pántokon (zsanérokon) fordulnak el, és kilinccsel nyithatók-zárhatók. Legnagyobb előnyük jó záródás és ebből adódóan a jobb hő-, illetve hangszigetelés, valamint a tolóajtókkal szemben kedvezőbb áron kaphatók. Egy furnérozott nyíló ajtó ára tokostul 50 000 – 300 000 Ft között mozog. Anyagát tekintve készülhet fából, üvegből, PVC-ből vagy akár alumíniumból is, attól függően, hogy milyen az enteriőr stílusa. Az egy sínrendszerrel ellátott üveg tolóajtó ára 140 000 – 330 000 Ft között mozog.
További altípusuk szerint beszélhetünk egy- vagy kétszárnyú nyíló ajtókról. A kétszárnyú ajtók elsősorban tágasabb terekben – például a nappali és az előszoba között – mutatnak jól, ahol szükség van a nagyobb nyílásra. Hátrányuk, hogy nyitáskor jelentős helyet igényelnek, amit a bútorozásnál is fontos figyelembe venni. Már a tervezés fázisában fontos eldönteni, hogy az ajtó befelé vagy kifelé nyíljon, nehogy zavaró tényező legyen egy szekrény vagy kanapé miatt.
Tolóajtók
A tolóajtók oldalirányban, sín mentén mozognak. A leggyakoribb megoldás az, amikor az ajtó a felső sín mentén csúszik, de léteznek alsó sínnel kiegészített, kétsínes rendszerek is. Ilyenkor a padlóra rögzített sínben kerekek segítik a mozgást, míg a felső vezetősín biztosítja a stabilitást. A sínek végén elhelyezett ütközők tompítják és biztonságosan megállítják az ajtót. Tolóajtók gyakran kerülnek konyha és nappali közé – így nem terjednek a főzéssel járó szagok.
A tolóajtók legnagyobb előnye a helytakarékosság. Mivel oldalra nyílnak, nincs szükség az ajtó körüli szabad térre, ezért tökéletes megoldás a garzonlakásokban vagy kisebb terekben. Léteznek ún. falba süllyesztett tolóajtók is, amelyek teljesen „eltűnnek” a falban – ezek azonban csak az építkezés korai szakaszában tervezhetők, utólagos beépítésük már nem lehetséges.
Modern, letisztult megjelenésükkel a tolóajtók kiválóan illeszkednek a mai minimalista lakberendezési irányzatokhoz. Különösen népszerűek az üveg tolóajtók, amelyek világosabbá teszik a tereket, és vizuálisan nagyobbnak mutatják azokat.
Végül, de nem utolsósorban: a tolóajtóknál – főleg ha felső sínre szereltek – nincs küszöb, így akadálymentes közlekedést tesznek lehetővé.
Persze hátrányaik is vannak: a tolóajtók drágábbak, és beépítésük bonyolultabb lehet, különösen a falba rejtett változatok esetén. Emellett a hangszigetelésük általában gyengébb a nyíló ajtókhoz képest.
(x)
