Az online kereskedelem a járvány egyik nagy nyertese volt világszerte, az adatok azt mutatják, hogy az erős pozícióval rendelkező vállalatok nagyon jelentősen tudták növelni idén a forgalmukat. Így tett a Lengyelországban piacvezetőnek számító Allegro is, amelynek tulajdonosai a kedvező helyzetet kihasználva realizálnák a nyereséget.
3,25 milliárdért vették, most 12-őt érhet
Az e-kereskedelmi vállalat 2016 végén váltott tulajdonost, addig ugyanis a dél-afrikai hátterű Naspers kezében volt, amely egyébként saját néven (pl. az Árukeresőben) és az allegroup.hu Kft. révén (Vatera, eMag, stb.) is érdekelt volt a magyar piacon. A Naspers szerteágazó érdekeltségei közül néhány éve túladott az Allegróban meglévő részesedésén, a vevők pedig három magánbefektetési alap, a Cinven, a Permira és a Mid Europa voltak. A 2017 januárjában lezárult tranzakció keretében 3,25 milliárd dollárt fizettek a lengyel vállalatért. Ugyanakkor a dél-afrikai társaság közvetlenül, illetve romániai leányvállalatán, a Dante International révén jelen maradt a magyar piacon. Mint azt a magyar részlegnél kérdésünkre közölték, az Allegro értékesítésekor szinte minden fontosabb oldal a Naspers kezében maradt, a lengyel vállalathoz kizárólag az Árukereső került.
Az internetes értékesítés közép-európai óriása az elmúlt hetekben jelentette be részvénykibocsátási szándékát, és a társaság azt is jelezte, hogy ezt követően a Varsói Értéktőzsdére bevezetik a részvényeket. Az Allegro tulajdonosai 10 és 12 milliárd euró közötti értékelést céloztak meg előzetesen. Ha sikerülne a felső értékhez közeli szinten értékesíteni a részvényeket, akkor ez egyrészt Lengyelország legnagyobb tőzsdei bevezetése lenne, másrészt az Allegro lenne az ország legnagyobb tőzsdei társasága.
Itthon sem ismeretlenek az Allegro tulajdonosai
A három magántőkealap közül a legismertebbnek a Mid Europa számít, amely a magyar logisztikai óriás, a Wáberer’s többségi tulajdonosa, miután évekkel ezelőtt kivásárolta a névadó alapítót, Wáberer Györgyöt.
Bő egy évtizede a Perimra neve is gyakran forgott a hazai sajtóban, amikor a tőkealap a Borsodchem meghatározó tulajdonosává vált, és kezdeményezte a vegyipari vállalat kivezetését a Budapesti Értéktőzsdéről.
A Cinven nevét pedig két évvel ezelőtt ismerhette meg a szakmai közönség. A társaság ugyanis az év legnagyobb kockázati tőke üzletét bonyolította le, amikor megszerezte a Partner in Pet Food (PPF) nevű magyar céget. Ahogy azt a cég neve is sugallja, egy kisállateledel-gyártó volt a befektetők célpontja, ráadásul a PPF európai összevetésben is komolynak számított, hiszen évi 450 ezer tonna tápot legyártó és csoport szinten 265 millió eurós (83 milliárd forint) forgalmat realizáló szereplő volt. A sajtóbeszámolók szerint a Cinven a kutya és macskaeledeleket gyártó vállalatért 168 milliárd forint vételárat fizethetett.
Lendületet adhat a lengyel piacnak is
Utóbbi már csak azért is nagy szó, mert a helyi tőzsde szerepe régiós összevetésben kimagasló, komoly presztízse van a jelenlétnek, így minden nagyobb céget igyekeznek bevezetni. Ha a részvénykibocsátás révén a 12 milliárd eurós szintet eléri az Allegro, akkor egy másik technológiai céget taszít le a képzeletbeli trónról. Jelenleg ugyanis a legértékesebb a CD Project nevű számítógépes játékokat készítő vállalat, amelynek az utóbbi időben jelentős lökést adott a Netflix által készített The Witcher (Vaják) című sorozat, a CD Projekt ugyanis egy ilyen játékot készített. Az idei jó teljesítmény mellett évek óta bővül a vállalat, az elmúlt öt évben a cég értéke 16-szorosra nőtt. Varsóban a topcégek között kereskedni lehet a legnagyobb helyi bankkal, a "lengyel OTP"-vel (PKO Bank) és a helyi olaj- és gázipari céggel (PKN Orlen) is. Érdekesség, hogy egy spanyol bank, a Santander lengyel leánya is ott van a tőzsdén.
A Varsói Értéktőzsdén ma több, mint 200 céget jegyeznek, az itt szereplő vállalati papírok piaci tőkeértéke a tavaly év végén meghaladta a 35 milliárd eurót. Nem tett jót ugyanakkor az utóbbi években a lengyel tőzsdének, hogy az állam belenyúlt a magánnyugdíj-pénztári rendszerbe, hiszen annak szereplői számítottak a legnagyobb befektetőknek. De a kritikusok azt is felróják a kormánynak, hogy igyekezett reprivatizálni, és tőzsdén jegyzett magáncégek állami felvásárlásába kezdett, a PZU biztosítón keresztül állami kézbe került például az Alior Bank és a Pekao Bank. A túlzott állami súly a lengyel tőzsdeindex talán legnagyobb problémája a szakértők szerint, nagyon sok olyan társaság van ugyanis, amelynek csak a kisebbségi csomagját vezették be a piacra, míg a többségi részesedés állami kézben maradt. A WIG20 mintegy 70 százalékát tették ki 2019-ban azon vállalatok, amelyek állami irányítás alatt álltak.
Ez lehet az új sztárpapír
Így az Allegro bevezetése a szakértők szerint az intézményi és a magánbefektetők számára is komoly vonzerővel bírhat. Nem véletlenül fűznek sokan vérmes reményeket a mostani részvénykibocsátáshoz, amely a szakértők szerint több okból is előnyös lenne. Egyrészt a fent említett állami függőséget lazítaná, másrészt a régi gazdaság átkát (mivel kevés a technológiai cég) levetkőzhetné a Varsói Értéktőzsde, és sokkal vonzóbb célpont lehetne a VIG index is a befektetők számára. Arról nem beszélve, hogy egy ilyen összegű tőzsdei bevezetés növeli az ország szerepét, és nagy lépést tehetnének előre a közép-európai pénzügyi központ versenyben.
Természetesen, amíg nem zárul le a jegyzés, addig nem lehet biztosat mondani, ám az előjelek több mint biztatóak. A technológiai vállalatként elkönyvelt, de a kiskereskedelemben is fontos szereplőnek számító Allegro részvényei iránt az előzetes kereslet kimagasló mértékű volt. Ezért az Allegro a múlt héten azt közölte, hogy 14 százalékkal növeli az eladott részvények mennyiségét 216 millióról 246,9 millió részvényre.
