Elérte a válság és a központi megszorítások szele a rengeteg közbeszerzésen nyertes Magyar Építő Zrt.-t is: a 2022-es 51 milliárdról tavaly év végére 39 milliárd forintra esett a bevétele. (Az Építési és Közlekedési Minisztérium egymaga 20 milliárd forinttal részesedik ebből, a Várkapitányság 12 milliárd forinttal.) Ugyanakkor mégis sikerült jobban zsonglőrködni, vagyis hatékonyabban dolgozni: az adózott eredményt picivel emelni tudták, 7,7 milliárd forintról mintegy 8,3 milliárd forintra. Ehhez az is hozzájárult, hogy a kevesebb munka miatt csökkentek a költségek, például anyagra 41 milliárd forint helyett csak 29 milliárd forintot kellett kifizetni. A közvetett költségek csaknem 33 százalékkal alacsonyabbak voltak az előző évihez képest. Ennek fő okaként azt jelölték meg, hogy
„a hirdetés, a reklám, a propaganda költségek értéke jelentősen, 664,2 millió forinttal csökkent.”
A szerényebb bevétel fékezésre és óvatosságra késztette a céget irányítókat az osztalék ügyében. Tavaly ilyenkor még 5,5 milliárd forintot szavaztak meg a tulajdonosoknak, idén csak 2,75 milliárd forintot, a tiszta nyereség nagy részét, közel 5,5 milliárd forintot tartalékba helyeztek – derül ki a most közzétett éves beszámolóból és a kapcsolódó dokumentumokból.
Fotó: Nemzeti Hauszmann Program
Aggodalomnak nyoma sincs a mellékletben, a vezetés szerint a megrendelésállomány a tavalyihoz hasonló árbevételre ad lehetőséget 2024-ben is. Az elnyert munkák között van a budai Várban visszaépülő József Főhercegi Palota III. üteme, a Nyugati Pályaudvar B4-es tornya, és más kiegészítő munkák ugyancsak ezen a pályaudvaron.
A kormánnyal ritkán vitatkozó és a NER legbelső köreibe tartozó társaság 2023-as bevételeinek 88,89 százaléka származott közbeszerzésekből. Ez ugyan mintegy 6 százalékpontos csökkenés a megelőző évhez képest, de még így is megnyugtató, hiszen az állam időben fizet. Feltűnt a beszámolóban ugyanakkor, hogy a versenypiacról érkező pénzek aránya 5,27 százalékról 11,11 százalékra ugrott, itt egy lakóparki beruházás jön be a képbe Keszthelyen, rögtön a parton. A 120 lakásos luxuskomplexum első ütemét a honlapja szerint még az év végéig át kell adni. A beruházók/megrendelők a körön belüliek: a WHB és az Épkar, így várhatóan pénzügyi elszámolási gondok nem lesznek.
Egyébként is büszkén írták a Magyar Építő Zrt. vezetői a beszámolóhoz csatolt mellékletben, hogy a vevőik fizetési hajlandósága sokat javult, átlagosan már nem 61, hanem csak 55 napra fizetik ki a számlákat. Eközben a vállalat nagyjából szinten tartotta saját fizetési fegyelmét, a tavalyelőtti átlagosan 78 napról tavalyra csak 80 napra nőtt az az idő, ami alatt kiegyenlítette a kapott számlákat. A top 10 vevő és a beszállító között is sok a NER-es, de ez nem meglepő, stabil partneri körről van szó, évek óta egymással dolgoztatnak.
Az egyéb adatok közül érdemes kiemelni, hogy az előző évhez képest a befektetett eszközök aránya csökkent, míg a forgóeszközöké nőtt. A forgóeszközöket jóval nagyobb arányban finanszírozták saját forrásból, mint 2022-ben: 17,7 milliárd forint helyet már 26,8 milliárd forintot költöttek erre.
A tőkeellátottság és az eladósodottság aránya az előző évhez képest valamelyest javult, ráadásul az eszközök fedezettségi mutatói és a tőkefeszültségi mutató is csinosabb lett. A hosszútávú eladósodottsági mutató ugyan növekedett, de az azért következett be, mert egy hosszú lejáratú banki kölcsönt vett fel a cég.
„Kijelenthető, hogy Társaságunk vagyoni jövedelmi helyzete – a hosszú távú eladósodottság kivételével – valamennyi mutató tekintetében javult az előző évről tárgyévre” – fogalmaztak.
Nem titkolták el, hogy a sajáttőke-arányos adózott eredmény (ROE) és az eszközarányos adózott eredmény (ROA) is minimálisan csökkent, előbbi 3,88 százalékponttal, utóbbi 0,1 százalékponttal. Az EBIT és az EBITDA összege egyaránt apadt az előző évhez képest, ezt leginkább a fizetett kamat megnövekedett állománya okozta. Tavaly ugyanakkor az árbevétel-arányos termelési és értékesítési nyereség, vagyis az üzemi eredmény 34,24 százalékponttal nőtt.
Továbbra is jó ennél a cégnél dolgozni, ez derül ki a béradatokból. A 35 fizikai munkás havi átlagos jövedelme 431 ezerről 509 ezer forintra hízott, ez 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban és nagyjából akkora volt, mint a hivatalosan kimutatott tavalyi 17,6 százalékos infláció. A 105 szellemi foglalkozású munkatárs átlagjövedelme csak 16 százalékkal haladta meg a 2022-es szintet: 696 ezer forintról 813 ezer forintra nőtt, de ők sem panaszkodhattak, hiszen a növekményük mértéke közel volt a fent jelzett éves inflációhoz, másrészt az 56 millió forintnyi SZÉP-kártya pénzből ők is részesedhettek.
Rögzítették, hogy a szellemi foglalkozású munkatársak létszáma végzettség szerinti összetételében jelentős változás következett be, eltérően az előző évtől, amikor a szakirányú középfokú végzettségűek száma növekedett. Ezt a változást főként az okozta, hogy az előző évben még felsőoktatási intézményben tanuló diákok időközben lediplomáztak, és továbbra is a Magyar Építő Zrt. kötelékében dolgoznak, így ennek eredményeként a felsőfokú végzettségű létszámban érezhető emelkedés figyelhető meg.
„A felsőfokú végzettségű kollégák számának növekedését tovább fokozta a kormány által bevezetett törvénymódosítás is, mely lehetővé tette azon diplomák kiadását, amelyek eddig a hiányzó nyelvvizsga miatt nem kerültek átadásra” – fűzték hozzá a cégnek kedvező információkat.
