Az Inter Tan-Ker Tanácsadó és Kereskedelmi Zrt. (ITK) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 29. § (1) bekezdésébe ütköző jogsértést követett el azzal, hogy a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó Cívisbusz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. feletti közvetlen egyedüli irányítás megszerzésével létrejött összefonódást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tudomásulvételének hiányában végrehajtotta. Ezért a GVH 22 millió forintra bírságolta az Inter Tan-Kert.
Az ITK a Mol E-mobilitás Vagyonkezelő Kft. és az ITK Invest Kft. közös irányítása alatt álló vállalkozáscsoportba tartozik, amely elsősorban közlekedési szolgáltatások nyújtásával, valamint gépjármű (autóbusz) gyártással és értékesítéssel foglalkozik. Az ITK főtevékenysége autóbuszos közlekedési szolgáltatás nyújtása, valamint autóbusz-üzemeltetés. Az ITK Csoport nettó árbevétele a tranzakció végrehajtását megelőző utolsó hitelesen lezárt (2020.) üzleti évben a 15 milliárd forintot meghaladta. A Cívisbusz 2021. június 30-án beszüntette a gazdasági tevékenységét.
A bírsághoz vezető ügy 2021. augusztus 31-én kezdődött, az ITK az aznap kötött üzletrész-adásvételi szerződés révén megszerezte a DKV Debreceni Közlekedési Zrt.-től a Cívisbusz üzletrészeinek 80 százalékát, amellyel részesedése – miután már a tranzakció előtt is a birtokában volt a fennmaradó 20 százalék – száz százalékosra nőtt. Egyúttal közvetve a Mol Nyrt.-é is, miután az ITK a regionális energetikai multi egyedüli gazdája.
Már az furcsa volt, hogy – mint arról lapunk elsőként beszámolt – az ITK csak a tranzakció után több mint egy évvel, 2022. november 14-én kereste meg a GVH-t, előzetes egyeztetést kérve a Versenyhivataltól.
Akkori beadványában az ITK kifejtette azon álláspontját, miszerint a tranzakció bejelentésköteles összefonódásnak minősül, egyúttal azonban elismerte, hogy az összefonódást már végrehajtották – mint később kiderült, ez utóbbi volt a versenyhivatali bírságot kiváltó ok.
Ennek ellenére további tizenöt napnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az ITK a tranzakciót, mint a Cívisbusz feletti közvetlen egyedüli irányításszerzésével megvalósuló összefonódást, bejelentse a GVH-hoz. A Versenyhivatal a Mol leánycégénél gyorsabb volt, egy hét sem kellett ahhoz, hogy – 2022. december 5-én – megállapítsa, azzal, hogy a Cívisbusz ITK általi felvásárlásával megvalósított összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt.
Ezzel azonban még nem ért véget a történet. Hiába ismerte el az ITK az összefonódás-bejelentésben, hogy megsértette a törvény szerinti végrehajtási tilalmat, azáltal, hogy a GVH válaszát meg nem várva megtörtént az összefonódás, a GVH 2023. február 23-án versenyfelügyeleti eljárást indított. Ez zárult le a 22 milliós bírság kivetésével.
A GVH-t nem hatotta meg, hogy az ITK több indokot is felsorakoztatott amellett, hogy ne kapjon pénzbüntetést:
- a Versenyhivatal érdemi versenyjogi aggályt az összefonódás kapcsán nem fogalmazott meg
- a Cívisbusz az összefonódást megelőzően, attól független okok miatt semmilyen piaci tevékenységet nem végzett és nem végez azóta sem, így az előzetes végrehajtással okozati összefüggésben nemhogy káros, de valójában semmilyen versenyhatás sem valósulhatott meg
- új egyedüli irányítóként a végrehajtási tilalom megsértésének időszakában nem hozott sem aktív, sem passzív, a Cívisbusz piaci magatartásának alakítását célzó döntéseket
- az összefonódás végrehajtása idején a járványhelyzet következményei hátrányosan érintették a működését.
A bírságot tehát a Mol leánycége nem kerülhette el. Legfeljebb azt könyvelhette el sikerként, hogy a 22 milliótól 88 millióig terjedő pénzbüntetés sávban kiszabható minimális összeget kell leszurkolnia. Hacsak nem indít a határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül közigazgatási pert, amelyre minden joga megvan.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
