A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg az innovációért és technológiáért felelős miniszter rendelete arról, hogy hogyan kell feltüntenti az árcimkéken azt, ha egy üzletben valamit leakcióznak - szúrta ki a Privátbankár.hu. Eszerint
"Az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat."
Ez a korábbi ár alapesetben azt az árat jelenti, amelyet legalább az árcsökkentés előtti 30 napon át érvényben volt - ez azonban nem vonatkozik a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy ha a termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban, akkor a korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely időszak nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző tizenöt nap.
A rendeletet több uniós irányelvnek való megfelelés miatt adta ki az ITM, és azzal a gyakorlattal segíthet szembeszállni, amikor a kereskedők az akciós ár mellett feltüntetett akció mértékét egy olyan árhoz képest határozzák meg, amelyet sosem vagy csak rövid ideig alkalmaztak. A fogyasztóvédelmi hatóság szakemberei persze eddig is felléptek a legpofátlanabb kamuakciók ellen: ilyenkor bekérik a kedvezménnyel kínált termék korábbi árait, így győződnek meg arról, hogy valóban csökkent-e az ár, vagy a kereskedő megtévesztő módon a korábbi teljes eladási árat hirdeti akciósként.
A fiktív árkedvezmények vagy félrevezető tájékoztatás miatt eljárás indulhat a kereskedők ellen. A mostani jogszabályváltozás pontosan lefekteti, mit várnak el a kereskedőktől az akció mértékének kiírásakor, milyen korábbi árat kell feltünteni az árcímkén.
Az árfeltüntetési szabályok az üzletek, áruházak mellett az internetes vásárlásra is vonatkoznak - ennek a mostani karácsonyi vásárlási szezonban különösen nagy jelentősége lenne, mivel a járványhelyzet a kereslet jó részét tereli a webáruházakhoz.
A dolog szépséghibája, hogy a rendelet csak 2022. május 28-én lép hatályba.
