A Diósgyőr Futball Kft. november 14-én tartott taggyűlést, melynek egyik napirendi pontja lett volna egy 900 millió forintos tőkeemelés, melyből 700 milliót magára vállalt volna a többségi tulajdonos, a kisebbségi részesedéssel bíró, önkormányzati tulajdonú Miskolc Holding Zrt.-nek pedig 200 milliót kellett volna betolnia a fociklubba. Tárgyalásig azonban nem jutott a javaslat, végül napirendre sem tűzték azt. A felek annyira nem értettek egyet, hogy a taggyűlésről két nagyon ellentétes hangvételű beszámoló látott napvilágot a fociklub és a polgármester, Kriza Ákos részéről. Utóbbi egyenesen feneketlen kútnak nevezte a DFC Kft.-t.
A tőkeemelés azonban csak a jéghegy csúcsának tűnik. A közleményben a DFC a szigorodó NBI-es licenszfeltételekkel indokolta a tőkepótlást, megkeresésünkre a klub még hozzátette:
"Ezen felül a Kft. finanszírozási struktúrájából adódóan is szükséges az évenkénti tőkekorrekció".
Noha a november 14-i taggyűlésen nem sikerült dűlőre jutni a tőkeemelés kérdését illetően, a DFC lapunknak adott tájékoztatása szerint december 5-ére ismételt taggyűlést hívtak össze, ahol "a Kft. vezetése újabb tőkeemelésre vonatkozó javaslatokat terjeszt a tulajdonosok elé".
A helyzettel kapcsolatban megkerestük a kisebbségi tulajdonos önkormányzatot is, ám ők érdemi választ nem adtak a kérdéseinkre.
Vita a DVTK brand körül is
Kriza Ákos, Miskolc polgármestere a november 14-i taggyűlést követően kiadott közelményében egy újabbal toldotta meg a vitás ügyek számát. Mint közölte: "A DFC Kft jelenlegi irányítói nem olyan régen, mindenki megkérdezése nélkül adták el egy külföldi cégnek a DVTK brand-et, benne a majd 110 esztendős DVTK címerrel".
A szurkolókat különösen érzékenyen érintő témáról van szó, a DFC Kft. megkeresésünkre azonban cáfolta a polgármester által leírtakat. Mint válaszolták: "A brand a DVTK labdarúgó csapatát működtető Diósgyőr FC Kft. tulajdona. A DVTK sportmárka és a csapatcímer is, és ez a jövőben is így marad".
A történethez tartozik, hogy a tavalyi évről szóló beszámoló kiegészítő melléklete szerint 2015-ben az Ernst&Young tanácsadó Kft.-vel elkészíttették a DVTK Brandt felértékelését, amely 561,068 milliós értéket állapított meg. 2017 végén pedig megállapodás született egy Svájcban bejegyzett céggel a brand értékesítéséről. "A társaság managementje arról határozott, hogy a nyilvántartott értéket valamennyivel meghaladó áron, 571 millió forintért értékesíti a DVTK Brandet". Ez az összeg meg is jelent az eredménybeszámolóban az egyéb bevételek között.
Az, hogy idén is szükség van tőkeemelésre, meglepőnek is nevezhető. Tavaly augusztusban rendezték ugyanis a felhalmozódott negatív saját tőkét a cégben, összesen 750 millió forintot dobtak össze a tulajdonosok, amiből 250 millió érkezett az önkormányzattól. Idén júliusban azonban úgy döntöttek a tulajdonosok, hogy a korábban 700 millióra növelt törzstőkét 450 millió forinttal leszállítják, veszteségrendezés céljából.
Ami az MLSZ szigorodó pénzügyi feltételeit illeti, az idei év végére szintet kell lépniük a bajnokságban résztvevő csapatoknak. Az NBI-es csapatoknál 50 millióval, 350 millió forintra emelkedik a saját tőkét illető elvárás, úgy, hogy ennek teljesítésekor egy korrekciós tételt - a játékosok játékjogának a felértékelését - is figyelembe kell venni. A tavaly év végi beszámoló szerint a Diósgyőr saját tőkéje 268 millió forintot tett ki, vagyis bőven elmaradnak az MLSZ által elvárt tőkeszinttől. Úgy, hogy az eredménytartalék soron több mint 2 milliárdos felhalmozott veszteség szerepel, amit a tulajdonos által korábban betolt 684 milliós tőketartalék és 342 milliós lekötött tartalék tud némileg ellensúlyozni.
A saját tőke mellett a tőkeellátottságnak (saját tőke/összes forrás) 30-ról 35 százalékra kell emelkednie; a DFC tavaly év végén 8,8 százalékkal rendelkezett. A korrigált eladósodottsági mutatónál 25 százalék után 20-at ír elő az MLSZ, ez a miskolci csapatnál 43 százalékos volt.
Nemcsak a tőkeemelés lehet a probléma
A DFC Kft.-nél nemcsak a tőkeemelés jelenthet problémát, más - átmeneti - gondok is felmerülhettek. Október 10-én ugyanis a NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatósága Hátralékkezelési Osztálya végrehajtást rendelt el a társasággal szemben, amit egy nappal később a Kft. cégkivonatába is bejegyeztek.
A diósgyőri fociklub szerint ez azonban csak tévedés lehet. Megkeresésünkre ugyanis azt közölték:
"Adminisztratív okok miatt volt így, a klubnak nincs lejárt tartózása az adóhatóság felé".
Ha a cégkivonatban lévő bejegyzés ellenére is úgy vesszük, hogy nincs végrehajtási eljárás alatt a fociklubot működtető gazdasági társaság, az NB1-es klubok átlagát messze meghaladó jelzálogjog-bejegyzések utalhatnak arra, hogy a klubnál előfordulnak átmeneti likviditási nehézségek.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint egy nappal a végrehajtás elrendelése előtt jegyeztek be zálogjogot a társaságnál. Az OTP Bank 400 millió forint erejéig jegyezte be a zálogjogot a diósgyőri fociklubnak az MLSZ-szel szemben keletkező követeléseire az idei szezonban. Vagyis azokra az összegekre, amelyek a klubhoz érkeznek a szövetség elosztási szabályzatai alapján 2018/2019-ben.
A diósgyőri fociklubnak a nyilvántartás szerint ez volt a 14. zálogjog-bejegyzése. Az előzőt 2017. december 21-én jegyezték be 100 millió forint erejéig, a zálogtárgy a Kádár Tamás átigazolása során a KKS Lech Poznan S.A.-val szemben keletkezett követelés volt. Tavaly emellett még az MLSZ-től, a többségi tulajdonos, Borsodsport Invest Kft.-től és a Borsodi Sörgyár Kft.-től érkező pénzeket is elzálogosították 400 millió értékben.
