Stratégiai kérdéssé vált a munkaerőpiacon a harmadik országbeli (tehát az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkező) munkavállalók szerepe. Ennek legfőbb oka a kelet- és közép-európai gazdaságokban fellépő munkaerőhiány, különösen az építőipar, az egészégügy és a feldolgozóipar területén – ez olvasható a Gyáriparosok Országos Szövetségének szakmai anyagában.
A harmadik országbeli munkavállalók társadalmi megítélésének, munkaerőpiaci helyzetének és érdekérvényesítésének javítása kulcskérdés lesz a jövőben. Magyarországon jelentős részben a lassan üzembe álló és százmilliárd forintos kormányzati támogatásokat élvező nagy akkumulátorcégek munkaerőigénye miatt – mondta a Trend FM hétfői adásában Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója.
Európai szinten pedig Friedrich Merz német kancellár szavaira érdemes odafigyelni, aki ismét arról értekezett, hogy túl keveset dolgoznak a németek, emiatt pedig visszaszorítaná a részmunkaidő alkalmazását. Németországban rekordmagas az ezen foglalkoztatási módot választók aránya Európában, miközben egy helyi munkavállaló átlagosan 14,5 napot vesz ki egy évben betegszabadságként. Egy svájci munkás ma már átlagosan 7 százalékkal dolgozik többet egy németnél, a távol-keletiekről nem is beszélve.
A teljes adás itt hallgatható meg. A munkaerőpiaci kihívásokkal kapcsolatos rész 7:50-től kezdődik, előtte pedig a közös európai uniós piac létrehozásáról volt szó.
