Kossuth tér = fizetésemelés = infláció


Zsiday Viktor Zsiday Viktor
alapkezelő

Habár a pedagógustüntetéssel indult, és a Kossuth téri felszólalások hangulatából egy szélesebb rendszerellenes elégedetlenséggé vált folyamat alapvetően nem erről szól, mégis nagyon valószínű, hogy bérinflációhoz vezet.

Magyarországon kifejezetten alacsony az egészségügyre és oktatásra költött összeg, ezzel szemben monstrummá hízott az államszervezet, amelynek (gyakran teljesen értelmetlen) fenntartása sokszázmilliárddal többe kerül, mint az szükséges lenne. Az alapvető probléma a központi döntéshozatal és bürokrácia működésképtelensége, a centralizáló, forrásmegvonó erők hatékonytalansága, a jövedelmi különbségek általános növekedése, az oligarchaizáció, a latinamerikásodás - a tüntetés csak ezeknek a mögöttes jelenségeknek a leképződése, és korántsem csak a pedagógusokról vagy az oktatásról szólt.

Mindezek boncolgatásába azonban nem megyek bele, maradnék a bérkérdésnél, amely az egész történetnek egy fontos, de nem determinatív vonulata, viszont makroszempontból számunkra igen jelentős. A KSH adatai szerint 2008 óta 22% infláció volt, de mivel az élelmiszerek 26%-kal, a szolgáltatások 25%-kal, a szeszes italok/cigaretta ára 60%-kal nőtt, ezért az érzékelt infláció valószínűleg magasabb. Eközben szintén a KSH adatai alapján (http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli036.html) a költségvetésben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete kevesebb, mint 10%-kal nőtt, azaz igen súlyos reál-életszínvonal csökkenést szenvedtek el az itt dolgozók. Nem csoda, hogy a gazdasági helyzet javulásával komoly bérkövetelésekkel léptek fel több ágazat képviselői, és a téren uralkodó hangulat, valamint a szakszervezeti vezetők jelzései alapján nem esélytelen, hogy ezeket sztrájkokkal ki is fogják tudni kényszeríteni.

Valószínűnek tűnik, hogy a következő években jelentős reálbéremelést kell biztosítani a közszféra dolgozóinak, amely növekvő fogyasztást és általában véve is árszínvonalnövekedést okoz. Ma Magyarországon nincs infláció, de a versenyszférában uralkodó munkaerőhiány a bérek gyors emelését fogja kikényszeríteni, míg a köszszférában a fentiek alapján szintén komolyabb béremelkedés várható. A bérek pedig magukkal fogják húzni az árakat is, ráadásul most minden árupiaci termék kapcsán nagyon alacsony a bázis (pl. benzin, acél, stb), ahonnan pár éves távon jóval nagyobb az esély a növekedésre, mint a csökkenésre. Végül pedig a gazdaság erősödésével párhuzamosan a korábban az importőrök által benyelt forintgyengülés is ellentételezésre kerül, tehát még a forint stabilitása mellett is nőhet az importtermékek ára.

Minden abba az irányba mutat tehát, hogy hamarosan egyre gyorsulva emelkedő inflációt láthatunk majd.




Cikkajánló

Itt az első 2017-es bérkalkulátor!


Számolja ki 2017-es nettóját

.
hirdetés
200 éve született az elektronikai ipar egyik legnagyobb alakja200 éve született az elektronikai ipar egyik legnagyobb alakja

Kétszáz éve, 1816. december 13-án született Ernst Werner von Siemens német mérnök.

.
hirdetés
elrejt
 
.