Mialatt a Magyarországon elhunytak száma a népességfogyást követve évről évre csökken, a dohányzásnak tulajdonítható halálesetek száma növekszik. Az ezredfordulón a halálokok között 15,4 százalékkal szerepelt a dohányzás, 2012-ben ez az arány már 16,8 százalék volt. A dohányzás 2012-ben 21 750 életet követelt, ez majdnem ezerrel több mint a 2000-es év adata. A számokat összeadva 2000 és 2012 között ijesztően sok, 275 ezer ember vesztette életét a szenvedélybetegség miatt - derül ki a KSH adataiból.
Magyarországon még régiós szinten is nagyon magas a dohányosok aránya a teljes népesség körében. Bár a KSH adatsora az egyes országokban más-más évekre vonatkozik, a magyarok "dohányszeretete" jól látható az alábbi grafikonon.
Érdekes, hogy az arányok romlása szinte kizárólag a nők növekvő nikotinfüggőségének következménye. Míg a dohányzásnak tulajdonítható elhalálozás aránya a férfiak körében lényegében változatlan, 2000-ben 23,5, 2012-ben 23,6 százalék volt, addig a nők esetében 6,6-ról 10,2 százalékra nőtt.
A dohányzáshoz köthető halálesetek növekvő aránya többek között azt is jelenti, hogy a szenvedélybetegség lényegesen visszafogta a születéskor várható élettartam emelkedő irányzatát, pedig ezen a fronton a magunk 75,1 évével igencsak hátul kullogunk az európai országok között. Az EU átlaga 80,4 év volt 2011-ben.
A dohányzás természetesen nagymértékben hozzájárul a természetes népességfogyáshoz is. 2000 és 2012 között a népesség átlagosan 36 760 fővel csökkent, ehhez képest a dohányzásban elhunyt emberek átlag 21 100-as száma ijesztően magas.
Ez persze csak a népességfogyás egyik oka, a másik a születésszám, amelynek 2000 és 2009 között megfigyelhető viszonylag stabil értéke 2010-ben több mint 6 ezerrel csökkent, és azóta sem sikerült ezt a számot feljebb tornászni. Sőt, a KSH adatai szerint 2013 volt a második év 2011 mellett, amikor még a 90 ezret sem érte el a születésszám.
mfor.hu