Az iparűzési adó sorsa tehát - legalábbis az unió felől - valószínűleg nincs veszélyben, vagyis semmi sem készteti a kormányt annak megszüntetésére. A teher megmaradása tovább ronthat a vállalkozási kedven, pedig már tavaly is visszaesett a Budapesten működő vállalkozások száma. Ennek egyik okát az adócsökkentési program beáldozásában látja Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.
A hazai kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok jövedelmezősége között változatlanul nagy a szakadék: előbbieknél még mindig több veszteség képződik, mint nyereség - állítja a szakember, aki szerint a gyenge jövedelemtermelő képesség oka, hogy Magyarországon a külföldi működőtőkét ösztönözték, míg a hazai vállalkozások csak a saját kreativitásukra, erejükre támaszkodhattak; ennek tudható be a forrásszegénység és a vagyonállomány csökkenése is. Regionális kitekintésünk azt mutatja, hogy a vállalkozások terhei máshol sem alacsonyabbak.
Az Európai Bíróság előtt lévő magyar iparűzési adó ügyében lezárult az írásbeli eljárás, így ha a felek kérik, a következő eljárási szakasz a tárgyalás lehet - mint azt a luxemburgi bíróság szóvivője megerősítette. Mindez azt jelenti, hogy a főtanácsnoki indítvány legkorábban idén decemberben, de inkább a jövő év elején várható.
Tény viszont, hogy a magyar kormány - az Európai Bizottság sugallatára - már korábban elhatározta, hogy másfajta adónemmel igyekszik kiváltani az iparűzési adót, hogy az önkormányzatokon segítsen. Ez azonban legkorábban jövőre várható, írja a Napi Gazdaság.
