Kondorosi Ferenc, az Új rend kormányzati program összehangolásáért felelős kormánybiztos a Népszabadság hétfői számában azt javasolta, hogy az autófinanszírozó cégek legkevesebb 20 százalék önerővel vállaljanak csak üzletet. Ez a javaslat egybe vág a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) múlt év áprilisi vezetői körlevelébe foglaltakkal, amely szintén - a bruttó árra vetített - 20 százalékos minimális önrészt tartotta elfogadható kockázatúnak, hozzá fűzve, hogy új autóknál a 6 éves futamidőnél hosszabb finanszírozási időtartam már kockázatos, a 8 év feletti pedig indokolatlanul nagy kockázatú.
A verseny miatt lazább a fegyelem
A lízing piacon a nagy szereplők megjelenése és a piac szélesedése indukálta azt a versenyt, amely az önrész eltűnéséhez, 10 év feletti futamidőhöz, és "öldöklő" jutalék háborúhoz vezetett. Az önrész nélküli finanszírozás velejárója, hogy a futamidő elejétől folyamatosan kevesebbet ér az autó, mint amennyi a hátralékos tőketartozás, különösen így van ez, egy 10 éves vagy még hosszabb futamidőnél (jelenleg 14 év a leghosszabb ajánlat). Ha a finanszírozott nem tud fizetni, hiába adja el a kocsit a finanszírozó, az kevesebbet ér a tartozásnál, így a végrehajtás során az ügyfél lakása is veszélybe kerülhet.
A jutalékverseny a piacszerzés másik technikája: a finanszírozók egymás fölé ígérve akarják rávenni az autókereskedőket, hogy az ő konstrukciójukat adják el - a kocsival együtt - a vevőnek.
Mészáros György, a Magyar Lízingszövetség elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a szövetség tagjai másfél éve egyeztetni kezdtek, amelynek az eredménye 10 százalékos önrész, és maximum 100 hónapos futamidő lett. A Gazdasági Versenyhivatal azonban nem támogatta az egyeztetett kezdeményezést, erre jelent meg a PSZÁF említett körlevele, immár 20 százalékos önrésszel és 6 éves ajánlott futamidővel. Miután a szakmai szervezet kezdeményezése jogsértő, a felügyelet javaslata pedig nem kötelező, így a helyzet megoldása a jogalkotóra marad - vélte Mészáros György.
Minden tizedik lízing bedől
A Lízingszövetség elnöke nem bocsátkozott becslésbe arról, hogy évente hány autót kell visszavenni a nem fizetőktől, az évi több mint 300 ezer finanszírozott új- és használt autóból. Az MTI úgy értesült, hogy a lízingszövetségben történt kísérlet ezen információ összegyűjtésére, de a tagvállalatok nem szolgáltattak adatot. Egyes cégek amúgy is igyekeznek mennél tovább húzni az ilyen hitelek lezárását, mivel addig nem kell leírni az abból keletkezett veszteséget. Becslések szerint jelenleg 30-40 ezer visszavett autó állhat a lízing cégeknél.
Kikerülhető minden szabály
A kötelező önerő ellen érvelt az MTI-nek Révész Tamás, a Budapest Autófinanszírozási Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Lízingszövetség elnökségi tagja. Az ugyanis szerinte kikerülhető. Például ha 20 százalék lesz a kötelező önerő, a finanszírozó annyi jutalékot ad az autókereskedőnek, hogy az abból ki tud fizetni a vevő helyett a 10 százalékot. A másik elkerülési mód pedig az lehet, hogy a finanszírozók szabad felhasználású jelzáloghitelt adnak autóvásárlásra.
Ezért tartja Révész Tamás elfogadhatóbb megoldásnak az ügyfelek felvilágosítását (az önrész nélküli és hosszú futamidejű hitelek kockázatáról), illetve a szerződéskötés előtti ügyfél-ellenőrzést.
Végül Révész Tamás adatokkal is érvelt a kötelező minimális önerő ellen. A "bedőlt" szerződések közül a tapasztalatok szerint csak minden harmadiknál volt 20 százalék alatt az önerő, és az így redukált szerződésszámból is csak minden harmadikhoz kapcsolódik csalás. A csalók amúgy is vállalnak önrészt, sőt néhány hónapig törlesztik is a szerződést, hogy legyen idejük megszervezni a biztosítási csalást is - tette hozzá.
