„Magyarországon ilyen kevés szőlő még soha nem termett, mint az idén! Ez történelmi mélypont a szőlőtermelésben” – vonta meg az idei mérleget a lapnak Frittmann János kunsági borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. Sok termelő az idén nem is tudott szüretelni, ahogyan a szakember saját szőlészetében, 25 hektárról szintén nem volt mit betakarítani.
Kongatják a vészharangot a borvidékek
Frittmann János mindezek alapján úgy becsüli, hogy a Kunsági borvidéken a hektáronkénti, szokásos 110–120 mázsás (11–12 t/ha) átlaghozamnak mindössze az egyharmada – vagyis harminc-negyven mázsa (3–4 tonna/ha) – az idei termés. Országosan így a korábbi évek átlagosan 3,5–4 millió mázsás hozamának csupán a felét, azaz kevesebb mint kétmillió mázsa szőlőt takaríthatnak be. Ebből pedig alig másfél millió hektoliter bor lesz, ami a sokéves átlagos mennyiség egyharmada.
Bár a mennyiség elmaradt a várttól, a szőlő minősége legalább kiváló lett. Ennek ellenére az idén – egy-két keresett fehérszőlő-fajta kivételével – mégsem emelkedett a szőlő átvételi ára, a kékszőlőért pedig esetenként a tavalyinál is kevesebbet fizetnek a feldolgozók.
Nyomás alatt a hazai piac
Ez a trend azonban jövőre változhat. A piaci nehézségek és az átalakult borfogyasztás miatt Nyugat-Európában sok kékszőlő-ültetvényt kivágnak, így a termelés végül a kereslet alacsony szintjére süllyed.
Ezzel szemben a fehérszőlőknek itthon is nagy a keletje, ráadásul Magyarország jelentős hordósbor-exportőr is. Igaz, az uniós piacainak nagy részét a múlt év végére elveszítette az ország, miután az olcsóbb és keresettebb spanyol bor átalakította a kínálatot.
Fotó: Klasszis Média
Drágulás jön a legnépszerűbb fajtáknál
Az eleve kevesebbet termő minőségi borszőlőfajtákat viszont úgy megtizedelte az aszály, hogy ezeknél a fehérboroknál – az elnök prognózisa szerint – szinte bizonyosan lesz áremelkedés. „Legalább 8–10 százalékkal emelkednie kell a keresett fehérborok árának, hogy ellensúlyozza a borászatok már tavaly megugrott költségeit” – előlegezi meg az elnök. A koronavírus-világjárvány előtti évekig ugyanis egyáltalán nem emelkedett a borok termelői ára, így az ágazat a járvány okozta piaci sokk óta küzd az elmaradt áremelés következményeivel.
A szárazság és a már valamennyi hazai borvidéket elért, rettegett betegség – a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma – terjedése, valamint a tavaszi fagyok ellenére az első félévben az olcsó import miatt mégsem volt érdemi áremelkedés a hazai borpiacon.
Ami viszont a folytatást, az idén készülő borokat illeti: azoknak a népszerű magyar fajtáknak az ára, amelyeket nem lehet importtal kiváltani, az elnök szerint bizonyosan emelkedni fog. Szerencsére néhány közkedvelt hazai borszőlőfajta, mint az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, valamint néhány világfajta meglepően jól viseli a félsivatagi körülményeket.
Az idei szezon mindemellett azt is megmutatta, hogy már nemcsak a bor miatt fontos az emberiségnek a szőlő. A tikkasztó szárazságban szinte csak a szőlő maradt zöld, miközben a többi növény teljesen elsárgult. „A szőlő tájalkotó növény, a kultúra szerves része, ami nélkül el sem lehet képzelni a hazai borvidékeket. Ha a szőlőket hagynák tönkremenni, óriási kárt okoznának az országnak” – érvel a borász.
Már minden borvidéken megjelent a fitoplazma
Már valamennyi hazai borvidéken megjelent a szőlő aranyszínű sárgasága (FD) megbetegedést okozó kórokozó, miután augusztus közepén a Bükki borvidéken is azonosította a jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
„A termelők is elküldték a mintákat, szerencsére mindegyik negatív lett, de a Nébih laboratóriumai már nem győzik ezt a hatalmas munkát, amit sürgősen fel kellene gyorsítani” – tapasztalja Frittmann János kunsági borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.
Sürget az idő, mert a mintavétel után öt napon belül eredményt kellene kapni ahhoz, hogy a szükséges óvintézkedéseket meg lehessen tenni. A hatékony védekezés érdekében ugyanis a fertőzött tőkéket azonnal ki kell vágni – éppen ezért lenne elengedhetetlen a laboratóriumi munka felgyorsítása.
