Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Siralmas képet mutatnak a hazai szántóföldek, de az állattartók is hatalmas veszteséget szenvednek el minden liter tejen és felhizlalt sertésen. A tartalékok elfogytak, a kilátástalanság fokozódik. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerdai tájékoztatóján arra figyelmeztetett: ha a kormány nem lép közbe határozottabban, a krízis a fogyasztói árakon keresztül hamarosan az egész társadalomnak fájni fog.
Beütött az idei történelmi aszály, amely a növénytermesztéstől az állattartásig szinte minden területet veszteségessé tett.
„Az idén megtapasztalhattuk, hogy a korábbi állításokkal ellentétben Magyarország sem nem víznagyhatalom, sem nem az EU éléskamrája”
– kezdte az ágazati depressziót oldó, ironikus megállapítással Koncz Máté, a MOSZ elnöke a soha nem látott mértékű hőség és vízhiány következményeinek ismertetését.
A szokásos csapadékmennyiségnek ugyanis sokfelé csak a harmadát, negyedét mérték, az Alföldön pedig szinte egyáltalán nem volt érdemi eső. A félsivatagivá vált időjárás fő kárvallottja a szántóföldi növénytermesztés: a kalászos gabonák hozama messze elmarad az átlagtól, a Hajdúságban pedig kukoricából szinte nem is lesz mit betakarítani. Emiatt nemcsak az állatok takarmányozása került veszélybe, hanem az ország három nagy kukoricafeldolgozójának sem lesz elég alapanyaga.
A vízhiány az állattartókat is sarokba szorította. A szálastakarmány a hiány miatt méregdrága lett, ráadásul a kiszáradt patakok és kutak miatt már az állatok ivóvízellátása is akadozik. Tetézi a bajt, hogy a brojlercsirke-telepeken a falra szerelt panelek vízpárologtatásával hűtik az istállókat, ám az ehhez szükséges vizet sokfelé már csak korlátozottan tudták előteremteni. Ha pedig nincs elég víz az amúgy is veszteséges termeléshez, a gazdák nem fogják betelepíteni a telepeket.
Nincs kukorica, drága a takarmány az állatok számára Fotó: Depositphotos
Cserben hagyta a termelőket a hazai élelmiszeripar
A MOSZ elnöke kitért a feldolgozók felelősségére is. Az uniós tejpiaci krízis és a felvásárlási árak drámai zuhanása miatt régóta veszteséges tejtermelők helyzetét tovább nehezíti, hogy a feldolgozók visszaélnek erőfölényükkel.
A sertéstartásban is borús a kép: júliusban a vágósertés ára éves alapon a harmadával, a sertéscomb feldolgozói ára pedig a negyedével esett vissza. Az élősertés felvásárlási ára kilogrammonként 500 forint alá süllyedt, miközben az önköltség megközelíti a 600 forintot.
„A magyar élelmiszeripar nem akarja megmenteni a hazai termelőket”
– mutatott rá az elnök. A feldolgozók nyomott áron kötnek több évre szóló beszállítói szerződéseket a kiszolgáltatott gazdákkal. Így a termelők a piaci nehézségek és a klímaváltozás miatt évek óta képtelenek nyereséget termelni, az alföldi agrárvállalkozások pedig súlyosan veszteségessé váltak. A kapott támogatások is csupán a lyukak betömésére és a hiteltörlesztésre elegendők. A kilátástalanság akkora, hogy a MOSZ prognózisa szerint akár százezer gazdaság is felhagyhat a termeléssel.
Veszélyben a támogatott beruházások, zuhanhatnak a földárak
„Van értelme folytatni, különösen az Alföldön, amely már nem alkalmas az ipari növények termesztésére?”
– tette fel a költői kérdést az elnök, aki korábban már arra is figyelmeztette az agrárvállalkozókat, hogy most nem érdemes földet vásárolni. A válság ugyanis már a földárakban is megmutatkozik: elképzelhető, hogy megtorpan a növekedés, sőt csökkenni fognak az árak. A klímaváltozás dinamikája miatt az elnök fenntartásokkal fogadta azt a kormányzati tervet is, amely szerint a félsivataggá vált dél-alföldi térségben egymillió hektárt vonnának ki a művelésből, hogy azt gyepesítéssel hasznosítsák.
A gazdáknak rengeteg pénzébe kerül az idei gyászos év. Koncz Máté becslése szerint a mezőgazdaság idei vesztesége elérheti az 500-600 milliárd forintot, ami teljesen felemészti az előző három év nyereségét. Emiatt a fejlesztési pályázatokon uniós és hazai támogatást elnyert beruházások zöme sem fog megvalósulni – pedig a piaci szereplők szerint a hatékonyság javítása és a fejlesztés lenne az egyetlen út a túléléshez.
Nemzeti ügy az Alföld megmentése
A MOSZ elnöke szerint az egyre szélsőségesebb időjárás okozta problémákra nincs egyetlen, általános csodaszer. Minden gazdálkodónak helyben kell megtalálnia az alkalmazkodás útját – például helyi vízmegtartással, a megváltozott adottságokhoz igazodó eljárásokkal, új vetésszerkezettel és szárazságtűrő fajtákkal.
Ugyanakkor a szövetség szerint az új kormánynak is sokkal többet kellene tennie az extrém időjárási és piaci anomáliák tompításáért, valamint a klímaalkalmazkodás segítéséért. Ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy megállítsák az Alföld kiszáradását, megőrizzék a vidéki munkahelyeket és garantálják az ország élelmiszer-önrendelkezését.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
