A kültéri hirdetések szigorúbb budapesti szabályozása miatt előfordulhat, hogy a hirdetők csökkentik a teljes reklámköltésüket, vagy a források nemzetközi digitális platformokra kerülnek át – reagált a Fővárosi Közgyűlés június 26-i rendeletére a Magyar Reklámszövetség Közterületi Tagozatának elnöke. Bauer Tamás azt is elmondta az MTI-nek, hogy törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését tervezik.
Bauer Tamás az MTI megkeresésére küldött írásos válaszában jelezte: a reklámpiac átalakulásában több forgatókönyv lehetséges, de mindegyik jelentős kockázatot hordoz.
A legkedvezőbb eset az, ha a kieső költés más hazai médiatípusoknál jelenik meg, mert ebben az esetben legalább a magyar médiapiacon és a magyar gazdaságban marad a pénz. Ennél sokkal kedvezőtlenebb, ha a hirdetők csökkentik a teljes reklámköltésüket vagy a források nemzetközi digitális platformokra kerülnek át. Utóbbi esetben a magyar gazdaság, a hazai médiapiac és az adóbevételek is veszítenek.
A közterületi reklám ugyanis nem egyszerűen lecserélhető egy másik csatornára, vannak olyan tulajdonságai, amelyeket más médiatípusok csak korlátozottan vagy jelentősen magasabb költséggel tudnak biztosítani. Ilyen a gyorsan felépülő széles elérés, a rövid idő alatt elérhető magas ismétlésszám, a kikerülhetetlen jelenlét, valamint a célcsoportok költséghatékony elérése – figyelmeztet a szakember.
Bauer Tamás arra is emlékeztetett, hogy a közterület sok magyar kis- és középvállalkozás számára hatékony, jól tervezhető, lokálisan is erős hirdetési eszköz. Összegzése szerint a reklámpiac valamilyen formában alkalmazkodni fog az új szabályozáshoz, kérdés azonban, hogy mekkora lesz a gazdasági kár, mennyi hazai költés tűnik el, mennyi vándorol külföldi platformokra, és milyen mértékben sérül a hirdetői verseny, a médiapiaci sokszínűség és a vállalkozások biztonsága.
A nemzetközi példákból azt látszik, hogy ahol átfogó változás történt a közterületi reklámok szabályozásában, ott az átállás jellemzően nem hónapokban, hanem években volt mérhető.
Kiemelte: a Magyar Reklámszövetség Közterületi Tagozata továbbra is nyitott minden szakmai egyeztetésre a megszavazott fővárosi rendelettel kapcsolatban, hiszen nem a szabályozás ellen vannak, hanem az előkészítetlen, hatástanulmány nélküli, az érintettek bevonását nélkülöző döntéshozatal ellen. Érdemi egyeztetésre irányuló megkeresés azonban sem a rendelet elfogadása előtt, sem azóta nem érkezett a tagozathoz.
Álláspontjuk szerint nemcsak szakmai, hanem eljárási és jogi aggályok is felmerülnek. A rendelet olyan horderejű változásokat vezet be, amelyek egy teljes ágazat működését, jogszerű beruházásokat, szerződéses viszonyokat, munkahelyeket, önkormányzati bevételeket és hirdetői lehetőségeket érintenek. Ehhez képest az egyeztetés rendkívül szűk időkeretben zajlott, álláspontjuk szerint a törvényben előírt nyolcnapos véleményezési idő sem valósult meg megfelelően. Ennek kivizsgálása érdekében törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését tervezik a Fővárosi Kormányhivatalnál.
Bauer Tamás leszögezte: Budapest kiemelt jelentőségű a hazai közterületi reklámpiacon. Számításaik szerint a fővárosban realizálódik az országos közterületi reklámköltés több mint fele, ez nagyságrendileg évi 25 milliárd forintos piacot jelent. A most elfogadott szabályozás ennek jelentős részét érintheti .
„Minden önkormányzat számára azt tartanánk felelős útnak, ha bármilyen új szabályozás előtt megvárná a végleges országos jogszabályi környezetet, érdemi szakmai egyeztetést kezdeményezne, hatástanulmányt készítene, és egyszerre vizsgálná a városképi, gazdasági, önkormányzati bevételi, versenyjogi és vállalkozásbiztonsági szempontokat. A cél nem az, hogy ne legyen szabályozás. A cél az, hogy jó szabályozás legyen” – emelte ki Bauer Tamás.
