“Ezt hazánk is követendő példának tartja”. Ezt mondta a napokban a magyar agrárminiszter, miután Olaszország tavaly novemberben – első uniós államként – betiltotta a szintetikus húsok gyártását és a forgalmazást. Nagy István azután számolt be erről, hogy fogadta Ettore Prandinit, az olasz Coldiretti termelői szervezet elnökét. Azt is elárulta, hogy a szabályozás szerepel majd Magyarország július 1-jén kezdődő uniós elnökségének napirendjén is. Széleskörű párbeszédet szeretnének ugyanis folytatni a témában.
A laborhús betiltását azzal indokolta a miniszter, hogy meg kell becsülni a gazdák munkáját, mert nélkülük “nincs élelmiszer és nincs jövő.” Azt már nem a laborhús, hanem az ukrán mezőgazdasági termékek apropóján jegyezte meg – bár ez igaz a műhúsokra is –, hogy piacfoglalás történik. Ebben a helyzetben, állítása szerint, kötelességünk megvédeni a magyar gazdák érdekeit.
Az olasz delegációval a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is tárgyalt. Az olasz élelmiszerek fogyasztását, iparági cégek együttműködését felkaroló Filiera Italia szövetség vezérigazgatója, Luigi Scordamaglia a laborhúst betiltó jogszabályt is ismertette. Eszerint Olaszországban nemcsak a tenyésztett hús, azaz a laboratóriumban szövettenyésztéssel előállított élelmiszerek, takarmányok előállítása tilos, hanem azok behozatala, kereskedelme is. Mindezt szűk két évvel azután, hogy Szingapúr, majd – Florida állam kivételével – az Egyesült Államok is engedélyezte a laborhúsok fogyasztását.
Az olaszországi tiltás máris megosztotta a helyi és az uniós társadalmat. Élesen szembeállította a mezőgazdaságban dolgozókat, illetve az állatvédőket és a zöldtudatos fogyasztókat. A környezetvédők ugyanis az állattenyésztés nagy metánkibocsátásának visszaszorítására a szintetikus húsok fogyasztásában látnak globális lehetőséget.
Képezni kell a fogyasztót
Az agrárminiszter bejelentése kapcsán Szűcs Zsuzsannát, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnökét arról kérdeztük, milyen következményekkel jár a “szintetikus húsok” fogyasztása, és mit okozna a hazai tiltása.
A szakember külön hangsúlyozta, hogy a tilalom nem az összes állati eredetű élelmiszert helyettesítő termékre (növényi húsalternatívák, növényi italok stb.), hanem kizárólag a laboratóriumban előállított húsra vonatkozik. „Táplálkozás-élettani hatását tekintve az ilyen termék vélhetően megegyezik a hasonló zsírtartalmú, fajtájú, hagyományos termelésből származó húséval, tekintettel például a fehérjetartalomra” – közölte a szakember. Így a vonatkozó táplálkozási ajánlások is ugyanúgy érvényesek rá. Magyarországon a szövetség OKOSTÁNYÉR ajánlása ad erre iránymutatást. Eszerint a teljes értékű fehérjetartalmú élelmiszerek (tojás, tej és tejtermékek, halak, húsok) változatos fogyasztása javasolt, heti egy-két húsmentes nap beiktatásával. Emellett a növényi fehérjeforrások, például a hüvelyesek, a diófélék, az olajos magvak is, hozzájárulnak a szervezet fehérjeigényének kielégítéséhez. „A hagyományos termékek alternatíváival kapcsolatban elengedhetetlennek tartjuk a megfelelő és közérthető fogyasztói edukációt, valamint a nemzetgazdasági aspektusok mellett a környezeti fenntarthatósági szempontok figyelembevételét” – figyelmeztet azonban Szűcs Zsuzsanna.
A piac újrafelosztása
A táplálkozás-egészségügyi hatások mellett a hazai gazdaságra, társadalmi együttélésre is markáns hatása lehet viszont, ha – a gazdabarát miniszteri ajánlásra – tényleg tiltólistára kerül a szintetikus hús. Még szerencse, hogy a növényi eredetű, a rovarokból készült élelmiszerek vagy más hús-, illetve tejalternatívák gyártását, kereskedelmét egyelőre nem akarják itthon korlátozni. Azért is, mert nemcsak az ukrán importtermékek, hanem a fenntarthatósági törekvésekkel, de a gyakoribb tejcukor- és tejfehérje-érzékenységgel, allergiával egyre népszerűbb hús- és tejhelyettesítő áruk is újraosztják a piacot. A globálisan felfutó fogyasztással gyorsan bővülő gyártással egyre olcsóbbá és elérhetőbbé válnak a ma még borsos árú hús- és tejalternatívák. Csak idő kérdése, hogy új élelmiszer-ágazatként mikor kelnek árversenyre a klasszikus hús- és tejiparral. Ez már a Föld túlnépesedése, a visszaszoruló állattartás miatt is elkerülhetetlennek tűnik – hogy az elmúlt két év 25-30 százalékos hazai élelmiszer-inflációját ne is említsük.
Más kérdés, hogy a gazdák már Európa-szerte nap mint nap demonstrálnak, egyre határozottabban tiltakoznak a fennmaradásukat veszélyeztető uniós zöld, fenntarthatósági előírások, az emisszió-csökkentési tervek ellen. Ez előrevetíti, hogy az EU-ban tovább csökken az állattartás, az agrár- és élelmiszertermelés, amit unión kívüli, kevésbé fenntartható forrásból kell pótolni. Globális megoldás helyett mindez tehát csak a termelés kiszervezését okozza.
A folyamat már itthon is elindult, évek óta csökkent az állattartás és megállíthatatlanul tör előre a húshagyó szemlélet a fogyasztásban is.
A növényi alapú húsimitátumok piaci megjelenése ugrásszerűen növekedett az elmúlt húsz évben, visszavetette az állati eredetű termékek iránti keresletet is. Ez utóbbiról számolt be a Gazdálkodás nevű folyóiratban 2022-ben megjelent tanulmány is egy felmérés alapján, amely a növényi alapú húsimitátumok fogyasztói preferenciáinak alakulását vizsgálta Magyarországon. Szakály Zoltán és Szilágyi Cintia ötszáz fő megkérdezése után azt állapította meg, hogy még a „mindenevő” fogyasztókra is egyre inkább jellemző a mérsékelt húsevés. A válaszadók 35 százaléka – főleg a fiatalabbak, a nők, a magasabb iskolai végzettségűek – pedig már kipróbálta a növényi alapú termékeket. Az értékelés kitér több korábbi külföldi kutatás eredményére is. Eszerint több országban már tény, hogy a lakosok csökkentik a hús és a húskészítmények fogyasztását. A piacra ennek érdekében léptek be az úgynevezett húst imitáló élelmiszerek. A fő okok, amelyek miatt a fogyasztók nagy része áttér ezekre a termékekre az, hogy a húsfogyasztás aggályokat vet fel a fogyasztók körében etikai, fenntarthatósági és egészséggel kapcsolatos szempontból. Kutatások szerint az állattartás nagy mennyiségű vizet és földterületet igényel, jelentősen megnöveli az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezen okokból a lakosság egy része vagy teljesen elhagyta az étrendjéből a húskészítményeket, vagy áttért valamilyen fehérje alternatívára. Az alternatívák megkönnyítik azon fogyasztók életét, akik csökkenteni kívánják a húsbevitelüket, széles palettát kínálnak a vegetáriánus vagy vegán fogyasztóknak is, akik száma jelentősen megnövekedett az utóbbi években.
A rossz táplálkozást a tudatlanság, a tévhit is okozza
Aggasztó jelenségekre is rávilágít az értékelés. Ilyen például, hogy az állati eredetű anyagok teljes kihagyása a termékekből más, esetlegesen károsabb adalékanyagok jelenlétét eredményezheti az adott élelmiszerben.
Arra is figyelmeztet, hogy a helytelen táplálkozás nem csupán az idő és a pénz hiányából eredhet, hanem fogyasztói tudatlanságból vagy tévhitekből is. A növényi táplálkozást követők csoportjának egyes tagjai például nincsenek tisztában a fehérjehiányos állapotok kialakulásának veszélyeivel, amit a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű növényi alapú fehérje bevitele, vagy hiánya okozhat. A fogyasztók ugyanis egyre gyakrabban tájékozódnak olyan forrásokból, főleg internetről, amit nem támaszt alá tudományos kutatás vagy táplálkozással foglalkozó szakember ajánlása. A megfelelő élelmiszer-választáshoz azonban – állapítja meg a szakmai anyag – elengedhetetlen lenne az adatok hitelessége, értékes információtartalma és a forrása iránti bizalom.
Minél egészségtudatosabb, annál kevesebb húst eszik
Itthon a vezető táplálkozási mód a mindenevő, ehhez képest a többi alternatív táplálkozási forma aránya elenyésző. Erről számol be egy, a Gazdálkodás nevű folyóiratban 2022-ben megjelent tanulmány, amely a növényi alapú húsimitátumok fogyasztói preferenciáinak hazai alakulását vizsgálta. A félezer megkérdezett alapján a húst nem fogyasztók között a vegetáriánus étrend a legnépszerűbb, de ennek aránya sem éri el a lakosság 3 százalékát, míg a vegánok aránya egy százalék sincs. Mivel szignifikáns kapcsolatot a növényi alapú táplálkozási formák esetében az észlelt egészségtudatosság szerint kaptunk, feltételezhető, hogy az arányuk növekedni fog az egészségtudatos fogyasztói magatartás erősödésével. Az átlagos és a ritka húsfogyasztók együttes aránya már 75,5 százalék, vagyis a mérsékelt húsfogyasztás egyre inkább jellemző a mindenevőkre is. Minél egészségtudatosabb az adott személy, annál inkább.
