8p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Olasz mintára Magyarország is betiltaná a szintetikus húsok gyártását és forgalmazását – jelentette be Nagy István agrárminiszter. Az egyre népszerűbb növényi húsimitátumok forgalmazását nem érintené a stop.

“Ezt hazánk is követendő példának tartja”. Ezt mondta a napokban a magyar agrárminiszter, miután Olaszország tavaly novemberben – első uniós államként – betiltotta a szintetikus húsok gyártását és a forgalmazást. Nagy István azután számolt be erről, hogy fogadta Ettore Prandinit, az olasz Coldiretti termelői szervezet elnökét. Azt is elárulta, hogy a szabályozás szerepel majd Magyarország július 1-jén kezdődő uniós elnökségének napirendjén is. Széleskörű párbeszédet szeretnének ugyanis folytatni a témában. 

A laborhús betiltását azzal indokolta a miniszter, hogy meg kell becsülni a gazdák munkáját, mert nélkülük “nincs élelmiszer és nincs jövő.” Azt már nem a laborhús, hanem az ukrán mezőgazdasági termékek apropóján jegyezte meg – bár ez igaz a műhúsokra is –, hogy piacfoglalás történik. Ebben a helyzetben, állítása szerint, kötelességünk megvédeni a magyar gazdák érdekeit.

Az olaszországi tiltás megosztotta a helyi és az uniós társadalmat. Fotó: Pixabay
Az olaszországi tiltás megosztotta a helyi és az uniós társadalmat. Fotó: Pixabay

Az olasz delegációval a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is tárgyalt. Az olasz élelmiszerek fogyasztását, iparági cégek együttműködését felkaroló Filiera Italia szövetség vezérigazgatója, Luigi Scordamaglia a laborhúst betiltó jogszabályt is ismertette. Eszerint Olaszországban nemcsak a tenyésztett hús, azaz a laboratóriumban szövettenyésztéssel előállított élelmiszerek, takarmányok előállítása tilos, hanem azok behozatala, kereskedelme is. Mindezt szűk két évvel azután, hogy Szingapúr, majd – Florida állam kivételével – az Egyesült Államok is engedélyezte a laborhúsok fogyasztását.

Az olaszországi tiltás máris megosztotta a helyi és az uniós társadalmat. Élesen szembeállította a mezőgazdaságban dolgozókat, illetve az állatvédőket és a zöldtudatos fogyasztókat. A környezetvédők ugyanis az állattenyésztés nagy metánkibocsátásának visszaszorítására a szintetikus húsok fogyasztásában látnak globális lehetőséget.

Képezni kell a fogyasztót

Az agrárminiszter bejelentése kapcsán Szűcs Zsuzsannát, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnökét arról kérdeztük, milyen következményekkel jár a “szintetikus húsok” fogyasztása, és mit okozna a hazai tiltása. 

A szakember külön hangsúlyozta, hogy a tilalom nem az összes állati eredetű élelmiszert helyettesítő termékre (növényi húsalternatívák, növényi italok stb.), hanem kizárólag a laboratóriumban előállított húsra vonatkozik. „Táplálkozás-élettani hatását tekintve az ilyen termék vélhetően megegyezik a hasonló zsírtartalmú, fajtájú, hagyományos termelésből származó húséval, tekintettel például a fehérjetartalomra” – közölte a szakember. Így a vonatkozó táplálkozási ajánlások is ugyanúgy érvényesek rá. Magyarországon a szövetség OKOSTÁNYÉR ajánlása ad erre iránymutatást. Eszerint a teljes értékű fehérjetartalmú élelmiszerek (tojás, tej és tejtermékek, halak, húsok) változatos fogyasztása javasolt, heti egy-két húsmentes nap beiktatásával. Emellett a növényi fehérjeforrások, például a hüvelyesek, a diófélék, az olajos magvak is, hozzájárulnak a szervezet fehérjeigényének kielégítéséhez. „A hagyományos termékek alternatíváival kapcsolatban elengedhetetlennek tartjuk a megfelelő és közérthető fogyasztói edukációt, valamint a nemzetgazdasági aspektusok mellett a környezeti fenntarthatósági szempontok figyelembevételét” – figyelmeztet azonban Szűcs Zsuzsanna.

A piac újrafelosztása

A táplálkozás-egészségügyi hatások mellett a hazai gazdaságra, társadalmi együttélésre is markáns hatása lehet viszont, ha – a gazdabarát miniszteri ajánlásra – tényleg tiltólistára kerül a szintetikus hús. Még szerencse, hogy a növényi eredetű, a rovarokból készült élelmiszerek vagy más hús-, illetve tejalternatívák gyártását, kereskedelmét egyelőre nem akarják itthon korlátozni. Azért is, mert nemcsak az ukrán importtermékek, hanem a fenntarthatósági törekvésekkel, de a gyakoribb tejcukor- és tejfehérje-érzékenységgel, allergiával egyre népszerűbb hús- és tejhelyettesítő áruk is újraosztják a piacot. A globálisan felfutó fogyasztással gyorsan bővülő gyártással egyre olcsóbbá és elérhetőbbé válnak a ma még borsos árú hús- és tejalternatívák. Csak idő kérdése, hogy új élelmiszer-ágazatként mikor kelnek árversenyre a klasszikus hús- és tejiparral. Ez már a Föld túlnépesedése, a visszaszoruló állattartás miatt is elkerülhetetlennek tűnik – hogy az elmúlt két év 25-30 százalékos hazai élelmiszer-inflációját ne is említsük.

Más kérdés, hogy a gazdák már Európa-szerte nap mint nap demonstrálnak, egyre határozottabban tiltakoznak a fennmaradásukat veszélyeztető uniós zöld, fenntarthatósági előírások, az emisszió-csökkentési tervek ellen. Ez előrevetíti, hogy az EU-ban tovább csökken az állattartás, az agrár- és élelmiszertermelés, amit unión kívüli, kevésbé fenntartható forrásból kell pótolni. Globális megoldás helyett mindez tehát csak a termelés kiszervezését okozza.

A folyamat már itthon is elindult, évek óta csökkent az állattartás és megállíthatatlanul tör előre a húshagyó szemlélet a fogyasztásban is.

A növényi alapú húsimitátumok piaci megjelenése ugrásszerűen növekedett az elmúlt húsz évben, visszavetette az állati eredetű termékek iránti keresletet is. Ez utóbbiról számolt be a Gazdálkodás nevű folyóiratban 2022-ben megjelent tanulmány is egy felmérés alapján, amely a növényi alapú húsimitátumok fogyasztói preferenciáinak alakulását vizsgálta Magyarországon. Szakály Zoltán és Szilágyi Cintia ötszáz fő megkérdezése után azt állapította meg, hogy még a „mindenevő” fogyasztókra is egyre inkább jellemző a mérsékelt húsevés. A válaszadók 35 százaléka – főleg a fiatalabbak, a nők, a magasabb iskolai végzettségűek – pedig már kipróbálta a növényi alapú termékeket. Az értékelés kitér több korábbi külföldi kutatás eredményére is. Eszerint több országban már tény, hogy a lakosok csökkentik a hús és a húskészítmények fogyasztását. A piacra ennek érdekében léptek be az úgynevezett húst imitáló élelmiszerek. A fő okok, amelyek miatt a fogyasztók nagy része áttér ezekre a termékekre az, hogy a húsfogyasztás aggályokat vet fel a fogyasztók körében etikai, fenntarthatósági és egészséggel kapcsolatos szempontból. Kutatások szerint az állattartás nagy mennyiségű vizet és földterületet igényel, jelentősen megnöveli az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezen okokból a lakosság egy része vagy teljesen elhagyta az étrendjéből a húskészítményeket, vagy áttért valamilyen fehérje alternatívára. Az alternatívák megkönnyítik azon fogyasztók életét, akik csökkenteni kívánják a húsbevitelüket, széles palettát kínálnak a vegetáriánus vagy vegán fogyasztóknak is, akik száma jelentősen megnövekedett az utóbbi években.

A rossz táplálkozást a tudatlanság, a tévhit is okozza 

Aggasztó jelenségekre is rávilágít az értékelés. Ilyen például, hogy az állati eredetű anyagok teljes kihagyása a termékekből más, esetlegesen károsabb adalékanyagok jelenlétét eredményezheti az adott élelmiszerben.

Arra is figyelmeztet, hogy a helytelen táplálkozás nem csupán az idő és a pénz hiányából eredhet, hanem fogyasztói tudatlanságból vagy tévhitekből is. A növényi táplálkozást követők csoportjának egyes tagjai például nincsenek tisztában a fehérjehiányos állapotok kialakulásának veszélyeivel, amit a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű növényi alapú fehérje bevitele, vagy hiánya okozhat. A fogyasztók ugyanis egyre gyakrabban tájékozódnak olyan forrásokból, főleg internetről, amit nem támaszt alá tudományos kutatás vagy táplálkozással foglalkozó szakember ajánlása. A megfelelő élelmiszer-választáshoz azonban – állapítja meg a szakmai anyag – elengedhetetlen lenne az adatok hitelessége, értékes információtartalma és a forrása iránti bizalom.

Minél egészségtudatosabb, annál kevesebb húst eszik

Itthon a vezető táplálkozási mód a mindenevő, ehhez képest a többi alternatív táplálkozási forma aránya elenyésző. Erről számol be egy, a Gazdálkodás nevű folyóiratban 2022-ben megjelent tanulmány, amely a növényi alapú húsimitátumok fogyasztói preferenciáinak hazai alakulását vizsgálta. A félezer megkérdezett alapján a húst nem fogyasztók között a vegetáriánus étrend a legnépszerűbb, de ennek aránya sem éri el a lakosság 3 százalékát, míg a vegánok aránya egy százalék sincs. Mivel szignifikáns kapcsolatot a növényi alapú táplálkozási formák esetében az észlelt egészségtudatosság szerint kaptunk, feltételezhető, hogy az arányuk növekedni fog az egészségtudatos fogyasztói magatartás erősödésével. Az átlagos és a ritka húsfogyasztók együttes aránya már 75,5 százalék, vagyis a mérsékelt húsfogyasztás egyre inkább jellemző a mindenevőkre is. Minél egészségtudatosabb az adott személy, annál inkább.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!