A közelmúltban sok nehézség sújtotta az agrárágazatot, ami egyúttal rámutatott azokra a területekre is, amelyeken mindenképp haladást kell elérni. Ezek között van többek közt az élelmiszeripar fejlesztése, az öntözés bővítése és a fenntarthatóság megteremtése.
Az agráriumban új korszak vette kezdetét. El kell dönteni, Magyarország mely ágazatokban tud kitörni, ehhez pedig hosszú távú stratégiára van szükség.
Az alkalmazkodáshoz finanszírozói oldalról is megvan a kellő segítség – mondta Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
A várakozásoknak megfelelően ugyan tovább csökkent, de csak elenyésző mértékben a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 utolsó negyedévében. Bizakodásra adhat okot a szakértők szerint a makrogazdasági környezet várható stabilizálódása.
Az index értéke 2022 negyedik negyedévében 29,5 pontra csökkent a 48 pontos skálán. A mostani érték a megelőző negyedévihez képest 0,1, éves összevetésben pedig 2,2 pontos esést jelent. A csökkenés 2021 vége óta folyamatos, a 2022 második negyedévében mért 1,1 ponthoz és a harmadik negyedévben tapasztalt 0,4 ponthoz képest azonban tovább lassult az üteme, gyakorlatilag megállt. Továbbra sincs viszont olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett, 3-5 százalékos növekedési pályát és a termékpályák minden pontján stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot – derült ki a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek felméréséből.
A szántóföldi ágazatokban Nyugat- és Kelet-Magyarország között hatalmasak lettek a jövedelmezőségi különbségek
A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények – földrajzi eloszlásban (Nyugat- és Kelet-Magyarország között) és az üzemméretek mentén is jelentős különbségek mutatkoztak tavaly a jövedelmezőségben. Közrejátszott ebben az időjárás, elsősorban az Alföldet sújtó rendkívüli aszály, és az inputanyagok ára. Azok a vállalkozások ugyanis, amelyek még a 2021-es kedvezőbb áron jutottak hozzá az inputanyagokhoz, nagyobb eséllyel őrizték meg jövedelmezőségüket.
Rontott a szántóföldi ágazat helyzetén, hogy 2022-ben sokan túl hosszan vártak terményük értékesítésével, így végül az ipari szereplők alternatívákat kerestek. Ennek eredményeként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberig rendelkezésre álló adatai szerint
az előző években tapasztalt 50-60 ezer tonna helyett több mint egymillió tonna gabona és olajos mag érkezett Ukrajnából.
A máshonnan származó behozatal mennyiségével együtt – szintén októberig – a behozatal meghaladta a két és félmillió tonnát.
A rendkívül sokszereplős piacot mindezek mellett erősen foglalkoztatja az Európai Unió idén induló új Közös Agrárpolitikája (KAP) és az Agrárökológiai Program. Mivel pontos részletszabályok még nem állnak rendelkezésre, így számukra felértékelődtek a támogatások. Sok szántóföldi növénytermesztőnek továbbá nagy segítséget jelentett a rendkívüli aszály miatti hitelvisszafizetési moratórium – mutattak rá a bankcsoport elemzői.
Kereslet visszaesését jelezheti a baromfi vágási volumenének csökkenése
2022-ben csökkent a baromfi vágási volumene, a csirkéé például 5-6 százalékkal, a pulykáé 10 százalékkal, és a víziszárnyasok esetében is jelentős volt a visszaesés. Ebben áttételesen közrejátszott a madárinfluenza, amely elsősorban a víziszárnyas-tenyésztőket sújtotta. A csirke és a pulyka esetében részben a madárinfluenza miatt is csökkent a kivitel, de a vágási volumen csökkenése az élelmiszer-kiskereskedelemben várható keresletcsökkenést is jelzi az elemzők szerint. Ez a fordulat ugyanis elsőként a gyorsan forgó ágazatokban, így például a brojlercsirke-tenyésztésben érhető tetten. A tojástermelőknél a szeptemberről októberre bekövetkező jelentős áremelés alapvető segítséget jelentett az ágazatnak,
a hatósági ár kiterjesztése a tojásra azonban okozott fennakadásokat a termékpályán, többek közt a Lengyelországból érkező dömpingáru miatt.
A többi állati termékpálya közül a tej esetében nyártól Európai Unió-szerte újra nőtt a termelés mennyisége, csökkent viszont Kína tej és tejtermék iránti importigénye, ami kihatott az uniós kivitelre. A tejporítás a magasabb energiaigénye miatt visszaszorult, ezáltal nőtt az EU piacán elérhető folyadéktej mennyisége, az ebből készülő termékek pedig esetenként dömpingáruként nyomják a piacot. Magyarországon kiemelkedően magasak a tejárak, úgy tűnik azonban, hogy megáll az emelkedés. 2022-ben a 2,8 százalékos UHT-ből hozzávetőleg 115 millió doboz fogyott, szemben a tavalyelőtti 65 millióval, ez mintegy 80 százalékos bővülés. A vegyes gazdaságokban, amelyeknél eddig a szántóföldi növénytermesztésből elért plusz jövedelem támogatta a tejelőszarvasmarha-tartást, fordulat állt be: a tej értékesítéséből származó jövedelem jelentett segítséget. A tejelő példányok száma ugyanakkor némileg csökken, melegben pedig a tejhozam is alacsonyabb – mutattak rá a bank szakértői.
A sertéstenyésztők esetében javultak a kilátások az év utolsó negyedévében, közülük a rendkívül hatékony termelést folytató gazdálkodók tudtak pozitív mérleget elérni. A várakozások szerint idén a malacellátás lehet nehézkesebb, többek között azért, mert mind Magyarországon, mind Németországban, amelynek sertésiparától a magyar nagyban függ, érzékelhetők negatív kockázatok.
Kitartottak az eddigi vetésszerkezet mellett a szántóföldi zöldségtermesztők
Nagy kérdés volt a zöldség-gyümölcs termékpályákon, hogy az elmúlt csaknem két év kiemelkedően magas kukorica- és olajosmag-árai láttán a szántóföldi zöldségtermesztők nem csökkentik-e a csemegekukorica és a zöldborsó termőterületét. Az emiatti ágazati aggodalmak végül nem váltak valóra, a kukoricaárak év végére bekövetkező csökkenése arra késztette őket, hogy kitartsanak az eddigi vetésszerkezet mellett. Hozzájárult ehhez az is, hogy a csemegekukoricát, zöldborsót felvásárló konzervgyárak kiszámítható szerződéseket kínálnak.
A hajtatott zöldségeket, illetve szántóföldi zöldségeket termelő gazdák mindemellett érvényesíteni tudták költségeik emelkedését az átadási árakban, egyes szegmensek – így a geotermikus energiára alapozott kertészetek – pedig akár nemzetközi szinten is komparatív előnyre tudtak szert tenni.
A gyümölcsösök esetében az előző években tapasztalt alacsonyabb mennyiséghez képest bővebb volt a termés, az emelkedő önköltségek miatt azonban nem tudtak árat emelni a gazdák, és továbbra is nehézséget jelent a munkaerőhiány. Hosszú távú trend jele lehet ebben az ágazatban, hogy egyre több gyár települ Magyarországra.
A szőlő-bor termékpálya helyzetét segítette, hogy erős volt a turizmus tavaly, ez támogatta az értékesítést. A visszajelzések szerint több szőlészet tudott bővülni, az orosz-ukrán háború közvetett hatásaként viszont esetenként nehézséget jelentett a palackbeszerzés. A termelők összességében 10-20 százalékkal tudták növelni áraikat tavaly.
Stabilizálódó gazdasági helyzet, hatékonyságnövelő beruházások
A stabilizálódó gazdasági helyzet, így a forint főbb devizákkal szembeni erősödése, az európai uniós források körüli bizonytalanságok enyhülése, a nemzetközi gázárak csökkenése és az infláció várható lassulása hatására több szegmensben már egyre kevésbé borúlátók az agrár-élelmiszeripar szereplői – mutattak rá az MKB Bank és a Takarékbank elemzői, összességében pozitív helyzetértékelést adva. Finanszírozói oldalról továbbra is úgy látják, 2023 nem a nagyszabású beruházások éve lesz. A nehéz körülmények közül vélhetően a magas kamatkörnyezet marad fenn legtovább, ez hangsúlyozza a támogatott hitelprogramok jelentőségét. Előtérbe kerülnek az energia- és a működési, termelési hatékonyságot célzó fejlesztések, utóbbival kapcsolatban esetleg a gépberuházások. Bizakodásra ad okot a szakértők szerint, hogy sok gazdálkodó, főként a kisebb termelők a tavalyi év tanulságainak hatására a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordítanak a költségkalkulációkra és a tervezésre. Sokaknál felértékelődött a likviditás megfelelő menedzselésének szerepe.
