A rendszerváltás környékén az addig meghatározó élelmiszergyártó cégek nemzeti tulajdonból való kikerülése jellemző volt a sütőiparban, a cukoriparban, a tejiparban és a húsiparban is. Hiányuk ma, egy járvány után, valamint a szomszédban elhúzódó háború idején jobban érezhető, mint a rendszerváltás óta valaha – emelte ki beszédében Varga Mihály.
Mint mondta: az elmúlt hónapok rámutattak arra, hogy folytatnunk kell az élelmiszeripar korábban megkezdett erősítését. A függetlenségünk csak úgy növelhető, ha a kapacitások növekedését a minőség, a termelékenység és az energiahatékonyság javulása is kíséri – mutatott rá Varga Mihály kiemelve, hogy a kormány e cél érdekében az utóbbi években számos élelmiszeripari vállalkozás korszerűsítéséhez járult hozzá.
A pénzügyminiszter beszédében kitért rá, hogy a magyar gazdaság egy veszélyes és kiszámíthatatlan környezetben ért el uniós átlag feletti, 4,6 százalékos növekedést. Magyarország úgy végzett az uniós növekedési rangsor 8. helyén, hogy a helyreállítási forrásokat a brüsszeli ígéretek ellenére még mindig nem kapta meg – húzta alá Varga Mihály. Hozzátette: a hazai GDP ma 4,9 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, amely 2 százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag.
A magyar tárcavezető a beruházásról szólva kifejtette: a projekt keretében az ország legnagyobb kapacitású kenyér, péksütemény és finompékáru gyártóüzeme jött létre. Mint mondta: a 20 milliárd forint összértékű kapacitásbővítő fejlesztés eredményeképpen 260 új munkahely létesült. Rámutatott: a Lipóti bolthálózat ma mintegy 70 alvállalkozóval és több mint 350 üzlettel rendelkezik, termékei mindenhol keresettek. A Lipóti Pékség jelenleg az egyetlen sütőipari vállalkozás, amely szinte országos lefedettséggel értékesít friss napi sütőipari termékeket – mondta Varga Mihály.
