Máig ható piaci krízist okozott a tavalyi uniós burgonya-túltermelés. A szokásos 24 millió tonnánál hárommillióval többet takarítottak be az európai gazdák, aminek a vámháborúk, az importőrből exportőrré előlépett India, Kína offenzívája miatt elakadt az értékesítése.
Még az idei „újkrumpliszezon” kezdetekor is – Franciaországtól Lengyelországig – sokfelé tele voltak a tárolók. Így esetenként a termelők fizettek a felvásárlóknak, hogy ürüljön végre a tároló: legyen helye az újburgonyának. A klímaváltozás: a későtavaszi fagyok és más időjárási szélsőségek, a durván emelkedő önköltség mellett, sok hazai termelőnek a piac összeomlás lett az utolsó döfés. Az érintettek szerint – főleg a kisebb gazdák – tömegesen hagynak fel a harmadik legfőbb élemiszernek számító gumós növény termesztésével. A visszaesés már látszik az idei adatokból is.
Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint az idén országszerte már csak kevesebb mint hat és félezer hektáron terveztek burgonyát ültetni a termelők, ebből (május derekára) alig több mint hatezerkétszáz teljesült. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján így a termőterület negyedével kisebb lett mint tavaly, és már csak az egyharmada a tíz évvel ezelőttinek. A megkérdezett gazdálkodók mindezt azzal magyarázzák, hogy a szélsőségessé vált időjárás és piaci helyzet miatt – kockázatos befektetéssé vált a termesztés, és az értékesítésben is egyre kiszolgáltatottabb a helyzetük.
„Rosszul kezdtük az idei szezont: a régi burgonya összeért az újjal”. A piaci krízis miatt beragadt készletekre utalva így tapasztalta a Bugyi határában 110 hektáron a kereskedelmi láncoknak étkezési burgonyát termelő Csizmadi Imre.
De nem csak emiatt indult döcögősen az idei újburgonya-szezon. Az igényekhez képest – úgy látja – Szeged térségében még mindig túl sok újburgonyát termelnek, ezért bőséges a kínálat. „Már szinte minden héten akciózik a vezető diszkontlánc, ami lenyomja az árat, és ezen az árrésfigyelő rendszer sem segít” – mondja a gazdálkodó. A konkurens kereskedelmi láncok is látják ugyanis, milyen árral jön ki a piacvezető. Az erős árverseny következtében így az áruházak már – a beszállítás előtti utolsó napon is – lefelé módosítanak az átvételi áron.
Megtehetik, mert a nagyobb haszon reményében itthon szinte minden termelő csak korai burgonyát termeszt. Az „újkrumpli” értékesítése azonban sokszor összecsúszik az EU-s, betárolt (import)burgonyával. Mivel a korai burgonya nem tárolható, ha a gazda nem tudja gyorsan értékesíteni, hamar tönkremegy. Ezért jobban jár, ha előbb-utóbb áron alul is eladja a gazda, amit ki is használnak a láncok. Nem kell mást tenni, csak megvárni, amíg a termelő maga csökkenti az árat.
Fotó: DepositPhotos.com
Így – egyik napról a másikra – kilónként akár 100-150 forinttal csökkentik a felvásárlók az átvételi árat. Miközben június második hetében a termelők által kért áruházi „beajánlási ár” kilónként háromszáz forintot közelítette, de mindössze 180 forintot kaptak. „Szeretnék egységesebb fellépést, a szakmát összefogni” – mondta Csizmadi Imre az agrárkamara kertészeti osztályelnökeként. Az áruházakkal egyeztetve egy közleményt készülnek kiadni a napokban, azzal a szándékkal, hogy felhívják a figyelmet, elindult az idei magyar újburgonya-szezon, jó lenne, ha a fogyasztók is segítenék a termelőket a hazai vásárlásával.
Más baj is van. Egy kisalföldi termelő arról számolt be, hogy a külföldi tulajdonú hazai üzletláncokban az itthon engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagmaradék határértéknek csak az egyharmadát fogadják el. A beszállítót arra kötelezik, hogy ennek igazolásához a saját költségén vizsgáltassa be a burgonyát. Az importnál azonban már nem kérik erre a szermaradvány-vizsgálatra a partnert a láncok, arra hivatkozva, hogy az a küldő ország feladata. A gazda ezt diszkriminációnak tartja, hiszen vannak olyan országok, termelők, amelyek áruja így akár határérték feletti is lehet, de Magyarországon – mivel a kereskedőcégek ezt külön nem vizsgáltatják – ha nyomott áron is, de bekerülhetnek a magyar piacra.
Meglepő, de az országgyűlési választások után egyre erősebb forint sem barátja a hazai burgonyatermelőknek. A kereskedelmi láncokban ugyanis a beszállítókkal általában euróalapú az elszámolás. Úgy tudjuk, az idén 400-410 forintos euró-árfolyamot irányozták elő a zöldségfelvásárlásnál is, miközben nemrég az MNB-árfolyam alig 350 forint volt: így kisebb a termelők bevétele.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Mindebből a fogyasztó egyelőre csak bőséges kínálatot és megfizethető árakat tapasztal.
Az Árfigyelő honlapján kilónként a legolcsóbb 215 forinttól jellemzően 600 forintig kínálták a burgonyát a kereskedelmi láncok. Igaz, volt olyan „serpenyős” különlegesség is, amiért több mint kilencszáz forintot kértek.
