Vendégmunkás vagy robot? Égető a munkaerőhiány a magyar mezőgazdaságban

„Az idén egy szemet se takarítottunk be, mert a hét hektár meggyesünkben százszázalékos volt a fagykár. Záhonytól Nyíregyházáig, a külterületi csonthéjas gyümölcsösökben ugyanez a helyzet.” A szabolcsi Rétközberencs határában gazdálkodó Ősz András lapunk kérdésére ezzel magyarázza, hogy az idén miért nem kell aggódnia a térségben is fokozódó munkaerőhiány miatt.

Elfogyott a hazai napszámos

Pedig az 1200 fős szabolcsi kis falvakban öt-tíz éve még a helyiek közül is akadt elég idénymunkás, de változott a helyzet. „Ma már csak öt-hat faluból tudjuk összetoborozni a napszámosokat úgy is, hogy mi fizetjük nekik az útiköltséget” – magyarázza a gazdálkodó. A főleg gyümölcstermesztésre szakosodott környékbeli településeken pedig még nagyobb a baj. Annak ellenére kevés a dolgos kéz, hogy a tavalyinál 15-20 százalékkal nőtt a napszám díja.

„Akkora probléma lett a munkaerő és az időjárás, hogy már nem látunk benne jövőt. 2030-ben végleg befejezzük!”

– döntött a gazda. Ezzel megpecsételődött a 26 éves meggyes sorsa, mert a munkaerőhiányra szerinte a nyugat-európai nagy gyümölcs- és zöldségtermelőknél bevált szedőrobotok sem jelentenek megoldást.

Bár az ipari gyümölcs betakarítására eddig is voltak rázógépek, ma már az almát, a paradicsomot is egyre többfelé robotok szedik, főleg Spanyolországban. „Mi száras meggyet szedünk. Nem hiszem, hogy a robot így is képes szedni” – csóválja a fejét a gazda, aki már nem akar invesztálni az automatizálásba. A klímaváltozás, az évente visszatérő tavaszi fagy és az aszály is megerősíti a döntésében. Ahol a térségben az idén nem volt fagykár, a szárazságtól olyan apró szemű lett a gyümölcs, hogy szinte eladhatatlan. „Kilónként legfeljebb száz forintért vennék meg, ha ennyiért akad valaki, aki leszedi” – osztja meg a tapasztalatát.

Ráadásul – a mostani erős forint miatt – legalább ötmillió forinttal csökken a gazdaság bevétele az ötven hektáron termelt takarmánykukorica értékesítésénél is. És még nem tudni, a negyvenfokos hőségekben mennyivel csökken a termés.

Ha nincs, aki a gépet kezelje

Elképzelhető, hogy belátható időn belül a mezőgazdasági kétkezi munkák egy része itthon is kiváltható lesz, de nem az összes. Ezt erősítette meg lapunk kérdésére Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. Addig azonban, amíg ez megtörténik, hatalmas károkat fog elszenvedni az ágazat a munkaerőszűke miatt.

„Nap mint nap azzal kell szembesülni, hogy hiába dolgozik egész évben a kertész, ha a legvégén nincs, aki a termést leszedje” – magyarázza az elnök. Igaz, ez nem csupán magyar jelenség. Más uniós országokban is tapasztalta, hogy bár roskadoztak a fák a sok almától, nem volt, aki leszedje. Pedig ott már szedőgépekkel dolgoznak a termelők, de így sem maradt annyi ember, aki a gépeket működtesse.

 „Egy-egy szedőgép ugyan 36 fő kézi munkáját végezné el, de még az a négy-hat dolgozó sem volt meg, aki üzemeltetné” – tapasztalta a szövetség elnöke.

Veszélyben a magyar munkahelyek is

Itthon talán még nem ilyen drámai a helyzet, de a megkérdezett agrárvállalkozók szerint annyira kevés a hazai munkavállaló, hogy segíteni kellene a munkaerőimportot, illetve a kézi munkát kiváltó robotizálást, automatizálást. Koncz Máté ezért sem fogadja el a határon túli vendégmunka ellen felhozott politikai érvet, miszerint „a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkát”.

Nincs ezzel egyedül. Az élelmiszergazdaságban több cégvezető is bírálta a Magyar Péter miniszterelnök által meghirdetett „vendégmunkásstopot”, amiről korábban lapunk is beszámolt.

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter azonban a Facebook-oldalán azzal nyugtatta a termelőket, hogy egyelőre a mezőgazdaságban leggyakrabban alkalmazott foglalkoztatási formák (foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, szezonális vendégmunkás-engedély, nemzeti kártya) változatlan feltételekkel elérhetők maradnak a harmadik országbeli munkavállalók számára. Utalt a technológiai fejlesztések felgyorsítására is, miszerint olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek „hosszabb távon csökkentik az ágazat munkaerő-függőségét”.

Szükség is van rá, mert a MOSZ elnöke szerint a magyarok már nem akarnak a mezőgazdaságban dolgozni. Ha nem állna be az a néhány külföldi, akkor a termékpályán a többi magyar munkatárs állása is veszélybe kerülne: leállhat a termelés.

„Ha nincs egy-egy Fülöp-szigeteki vagy indiai, aki megfeji a tehenet, összeszedi a tojást, akkor mit fog dolgozni a bérszámfejtő? A többiek létbiztonsága is veszélybe kerül” – figyelmeztet Koncz Máté.

Bezzeg a spanyolok robotizálnak

Gyorsan terjed az automatizálás Dél-Spanyolországban, az almeríai üvegházi és fóliás zöldségtermesztésben – számolt be a Fresh Plaza szakportál. Egyre több gazda ugyanis automatizálással mérsékli a megugrott termelési költségeket. A több mint ezer termelő évi 90 ezer tonna paradicsomát értékesítő Vicasol szövetkezet például három év alatt hatmillió eurót (csaknem 2,2 milliárd forintot) fordított automatizálásra. Egyebek között mesterséges intelligenciára alapozott válogató-berendezéseket, multispektrális minőségellenőrző kamerákat, robotizált raklapkezelőket és önvezető szállítójárműveket vásároltak. Ezzel egyes projektekben a harmadával csökkent az éves bérköltség. A gazdaságok egyharmada azonban még nem vezetett be digitális technikát, ezért Spanyolország másfél milliárd eurót (félezer milliárd forintot) különített el precíziós mezőgazdaságra, valamint digitális technológiák bevezetésére a szektorban 2023–2027 között.

Vendégmunkásstop

„Nem szeretném, ha a kormányt és a magyar embereket fenyegetné!”

– Magyar Péter miniszterelnök ezt üzente az egyik nagy hazai baromfifeldolgozó csoport – a vendégmunkás-szigorítás miatt aggódó – vezetőjének egy korábbi kormányinfón. Bárány László, a Master Good csoport ügyvezető igazgatója ugyanis előtte arról számolt be az agrarszektor.hu portálon, hogy a csoport több mint 350 milliárd forintos, ötéves beruházási programjából akár egy 120 milliárd forintos gyárépítés is meghiúsulhat. Még a meglévő termelésük visszafogására is rákényszerülhetnek a bejelentett idegenrendészeti szigorítások miatt, mivel nincs elég hazai munkaerő. Ezért javasolta, hogy a vendégmunkások számának további korlátozását érdemes lenne megfontolni, de a miniszterelnök határozottan ellenállt az ügyben.