Július 1-jétől csökkentheti a kormány a zöldségek és gyümölcsök áfáját – erre számít a Délkertész elnök-ügyvezetője, Nagypéter Sándor. Csütörtöki sajtótájékoztatóján arról is beszélt: akkor sem keserednek el az ágazat szereplői, ha csak 2027. január 1-től csökken a zöldségek és gyümölcsök után fizetendő adó. „Ez rövidtávon biztosan meg fog jelenni a fogyasztói árakban. De az árak közép- és hosszútávú alacsonyan tartásához egy francia típusú árrésmodell bevezetésére lenne szükség” – mondta a szervezet vezetője.
A termelők szerint a francia modellt az után kellene alkalmazni, hogy a kormány kivezeti a jelenleg érvényben lévő árrésstopot. Franciaországban minimum és maximum árrés van érvényben, ami a piac minden szereplőjére vonatkozik. A kereskedő tehát nem csökkentheti önkényesen az árat promóciós céllal, ha az veszélyezteti a termelői fedezetet: a beszállítók és kiskereskedők közötti szerződéseknek figyelembe kell venni a termelési költségeket is. Ezzel meg lehet előzni a rendkívüli akciózásokat.
„Abnormális kiskereskedői magatartás alakult ki az utóbbi években: érdemi fogyasztás csak az akcióknak köszönhetően volt”
– mondta a szervezet elnöke.
Az Mfor kérdésére Nagypéter Sándor elmondta: amint meglépi a kormány a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentését, azután minél hamarabb ki kellene vezetni az árrésstopot. Júliusi áfacsökkentés esetén egy augusztusi időpontot optimálisnak tartana, mert a nyári szezonban lejjebb megy a szezonális zöldségek, gyümölcsök ára.
„Jogosnak tartom Kapitány István megnyilvánulását: egyelőre meg kell tartani, meg kell vizsgálni az árrésstopokat, hogyan hatottak az árakra. Nem lehet azonnal lépni, annak negatív hatása is lehet a fogyasztók és a termelők számára” – tette hozzá.
Emellett úgy látja, még a leghatékonyabb kiskereskedelmi láncok is 15-16 százalékos árréssel működnek – feszített költségvetéssel – , ezért az előző kormány által meghatározott maximális 10 százalék hosszútávon nem fenntartható. „Például a kaliforniai paprika esetében a pulton látható érték nem 10 százalékkal magasabb, mint a beszállított érték: ez ellensúlyozza az árrésstopos termékeket” – tette hozzá.
A Délkertész vezetője szerint a feketekereskedelem visszaszorításához is hozzájárulhat a zöldségek és a gyümölcsök áfájának 5 százalékra csökkentése. Annak arányát Magyarországon magasabbra teszik az európai átlagnál.
Az uborka a zöldségek Forma 1-e
Az elmúlt 25 év leginkább fényszegény időszakán van túl a magyar mezőgazdaság, sőt: a decembertől március végéig tartó időszakban egész Európára jellemző volt a fényszegénység. A kontinens piacát emellett az is befolyásolta, hogy a spanyol paradicsomtermelő területeket víz öntötte el, és a marokkói, illetve egyiptomi területeken is viharos időjárás volt jellemző.
Fotó: DepositPhotos.com
Az Mfor kérdésére azonban a Délkertész vezetője arról beszélt: nem lát esélyt a 2023 elejére jellemző extrém élelmiszer-infláció megismétlődésére. Elismerte, hogy a kígyóuborka ára hektikus – erre a termelők is panaszkodnak – , de nem számít tartósan magas árakra ezen a területen sem. „Nehéz versenyképes jövedelmet elérni a kígyóuborka-termelésből.
Lehet, hogy egyik héten 2000 forint egy kiló, másik héten pedig ennek töredéke, és az első, illetve másodosztályú termékek között is óriási árkülönbség van.
Ráadásul a kígyóuborka a hajtatott zöldségnövények Forma 1-e: hétből hat napon szedni kell, mert annyira gyorsan nő. A téli áremelkedés egy időjárási anomália volt. Áfacsökkentés lesz és verseny van, nem számítok extrém élelmiszer-inflációra” – tette hozzá.
Arról is érdeklődtünk, hogy Magyarország legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezeteként milyen viszonyt alakítottak ki az új kormánnyal. Nagypéter jó iránynak tartja, hogy az Agrárminisztérium az összes szakmaközi szervezetet megkereste a tervezett vendégmunkás-törvénnyel kapcsolatban. A kormányhivatalok telefonos felmérést is végeztek azoknál a termelőknél, amelyek jelentős arányban alkalmaznak harmadik országból érkező munkavállalókat.
A Délkertésznél a termelők túlnyomó része nem foglalkoztat harmadik országból érkező munkavállalót, de Nagypéter több olyan termelőről is tud, aki kizárólag velük dolgozik. Őket érintheti a Tisza-kormány terve, amely szerint június 1-jétől nem érkezhetnének vendégmunkások Magyarországra az Európai Unión kívülről.
Magyarországon a harmadik országból érkező munkavállalók aránya 3 százalék, Ausztriában viszont 20 százalék – ennek ellenére a hiányuk itthon is érezhető lenne.
„Ha a mezőgazdaságban azt mondják, hogy egyik percről a másikra nem lehet behozni harmadik országból munkavállalót, abból baj lesz.
A munkaerő-közvetítés megfelelő jogi keretek között történő behozatalával egyet kell értsünk, de azzal is, hogy felül kell vizsgálni a vendégmunkások behozatali rendszerét” – mondta a Délkertész vezetője.
A hajtatás ugyan szakképzettséget nem igénylő munka, de ennek ellenére is bruttó 6-700 ezer forintnak megfelelő összeget fizetnek a termelők. Nagypéter szerint előfordul, hogy teljesítménybér alapján ennél többet is. Például, a paradicsomtermelők között óriási a verseny Európában, és a növény folyamatos felügyeletet igényel: ha tízből csak négy munkavállaló elérhető, akkor a vállalat versenyhátrányba kerül.
