Aranyélet című rovatunkban vasárnap esténként olvasói leveleket adunk közre. Jóról is, rosszról is. Szerkesztőségünk a levelek tartalmával nem feltétlenül ért egyet, azokat jogunkban áll megszerkeszteni, miközben a stílusuktól és a tartalmuktól függően nem vagyunk kötelesek mindegyiket közölni. Várjuk írásaikat az [email protected] e-mail-címre!
„Tisztelt Aranyélet!
Most olvasom maguknál, hogy az olimpia ahhoz képest smafu, amire készülnek az Orbánék. Itt akarják vendégül látni a türk országok ombudsmanjait. Merthogy kongresszusuk lesz és pont Budapestet szemelték ki.
Azt se tudtam, hogy ezeknek szövetségük is van. Sőt, azt sem, hogy egyáltalán vannak ilyenek az ő országaikban. Képzelem, Türkmenisztánban vagy Üzbegisztánban majd pont erre lesz szükség. Ugyan már!
Egyébként nagyon megtisztelő, mit mondjak. De nem lehetett volna ezt egy echte türk országban megtenni. Ja, hogy mi is azok vagyunk? Az Orbánéknak meg az itteni híveiknek lehet, de én speciel Kőbányáról jövök és az összes felmenőm is innen származik, több száz évre visszamenőleg.
Elképzelem, ahogy a Duna partján sétál két ilyen ombudsman és arról beszélhetnek, hogy ki és milyen hevesen lép fel az emberi jogok védelmében. „Te, és mit csináltál, amikor lecsukták a sok tiltakozó diákot nálatok? Írtál egy tiltakozó levelet a türkmén basinak? Dehogy! Alakítottam egy bizottságot, meghívtam pár türk ombudsman kollégát és kikértem a véleményüket. Még mindig tanácskozunk”. Hát valahogy így trécselgethetnek.
Na, de ne vicceljük el ezt a dolgot! Orbán sokkal komolyabban akarja vendégül látni az ő vendégeit. Legalábbis ezt olvastam. Például megengedi, hogy emlékfát ültessenek Szombathelyen, a helyi erdészeti vállalat telephelyén. Lesz a programjukban egy börtönlátogatás is Veszprémben. Nyilván megtekintést foganatosítanak egy cellában, ami biztos szépen ki lesz glancolva, kerítenek egy az ellátással elégedett rabot is, majd elmennek a saját nemzetközi konferenciájukra. Hát nem csodálatos?
Mint írtam, egy echte kőbányai olvasó”
