<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p


			
		

Két nagy múltú brókercég és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások is megszűntek idén, miután a társaságoknál bűncselekményre utaló jeleket tártak fel.

Egy meglepő nemzetközi esemény ágyazott meg a hazai brókerbotrányoknak. Ahogy az a néhány nappal ezelőtt megjelent összefoglalónkban is állt, 2015 január 15-én, egy csütörtöki délelőttön a Svájci Nemzeti Bank (SNB) úgy döntött, hogy elengedi a frank árfolyamát, vagyis nem tartja tovább az 1,2-es küszöbszintet az euró-svájci frank árfolyamában. A hírre elszabadult a frank árfolyama és - a kényszerlikvidálások hatására is - egészen 0,85-ig száguldott az EUR/CHF. Ezekben a pillanatokban - mivel a forint 327-ig gyengüld az euróval szemben - egy svájci frankért 430 forintot is meg kellett adni. Igaz, később a kurzus korrigált, de még a 290 forintos svájci frank árfolyam is 14 százalékkal magasabb volt a döntés előtt jellemző 255-ösnél.

Ez természetesen nem maradt hatás nélkül a befektetési szolgáltatók piacán sem. Külföldön a hirtelen elfogyó letétek miatt néhány napon belül több ismert forex szolgáltató ment csődbe. Természetesen a magyar piacon is megindultak a pletykák, hogy mely cég bukott közvetlenül vagy közvetve (amiatt, hogy a veszteséget felhalmozó ügyfelén esetleg nem tudja behajtani a frank abnormális árfolyamugrása miatti veszteségséget). Bár nem verte nagydobra, de úgy tudni, hogy az MNB emiatt célvizsgálatokat kezdeményezett a brókercégeknél. Ezek után az a felügyeleti határozat - amely február 23-án jelent meg, mely szerint a jegybank visszaélés gyanúja miatt azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki hozzá - nem is volt olyan megrendítő. A másnap tartott sajtótájékoztatón bejelentettek viszont annál inkább, kiderült ugyanis, hogy az MNB vizsgálata szerint hosszú évek óta csaltak a brókercégnél. Windisch László, az MNB alelnöke azt mondta akkor, hogy a brókerháznál évtizeden túli visszaélés történt, folyamatosan meghamisítva az adatszolgáltatást. Akkor azt feltételezték, hogy 100 milliárd forintot is elérheti az a nagyságrend, amivel nem tudnak elszámolni a brókerháznál.
 
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a DRB Bankokhoz is felügyeleti biztosokat rendelt ki, mivel a tulajdonosi háttér azonos a bankok és a brókerház között.  Végül a botrány továbbgyűrűzése elmosta a DRB-bankcsoportot is.

Ezek voltak az elmúlt évek legnagyobb vállalati botrányai


Már a Buda-Cash, illetve a DRB-bankcsoport ügye is komoly politikai sárdobálást hozott, a kormány ugyanis a tulajdonosoknak a szocialista párti kapcsolatát feszegette, míg az ellenzék az vetette a kormány szemére, hogy "évekig tétlenül nézte a felügyelet" a brókerek csalárd tevékenységét. Hogy ki milyen felelősséggel bírt, azt nem a mi tisztünk eldönteni, mindenestre gyorsan törvénymódosítást kezdeményeztek az eredményesebb felügyeleti munka érdekében.

Ezzel párhuzamosan megindult a kártalanítás is, mind a befektetőket védő Befektetővédelmi Alap (BEVA), mind a banki betétesek mögött álló Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) részéről megkezdődtek a károk felmérése és az ügyfelek kifizetése. Igaz, előbbi esetében nehézséget jelentett, hogy a fiktív elszámolások miatt az sem volt egyértelmű, hogy ki milyen vagyonnal rendelkezik. Nem segítette a bizalom helyreállítását, hogy egy héttel a botrány kirobbanása után is csak ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a rendőrség, és a hírek szerint a brókerház vezetőit még nem is hallgatta ki a rendőrség.

Még mindenki a Buda-Cash ügyével volt elfoglalva, amikor az újabb hír érkezett, miszerint a Magyar Nemzeti Bank március 6-án részlegesen felfüggesztette a Hungária Értékpapír Zrt. működését szintén szabálytalanságok feltárása miatt. Noha a Hungária Értékpapír nem tartozott a jelentős állománnyal rendelkező vállalkozások közé, az újabb botrány mindenesetre figyelmeztető volt, és jelezte, hogy lehetnek még "csontvázak a szekrényben".

Nem is kellett sokat várni, hogy az egyik kiboruljon. 2015. március 9-én ugyanis öncsődöt jelentett be a Quaestor Financial Hrurira Kft., amely a Quaestor-csoport tulajdonában állt, és amely kibocsátotta az úgynevezett Quaestor-kötvényeket. Március 10-én a Quaestor Csoporthoz tartozó Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyének részleges felfüggesztésére került sor. Óriási nehézséget jelentett, hogy az akkori szabályok szerint a kötvényesek bukták volna a pénzüket, mivel a Quaestor Financial Hrurira kötvényeire nem terjed ki az OBA, illetve a BEVA hatásköre, tehát az érintettek nem jogosultak ilyen alapon kártérítésre. Ráadásul az sem volt egy ideig egyértelmű, hogy ki is számít kötvényesnek, mert nem csak a felügyelet által jóváhagyott értékpapírokról volt szó. A Quaestor Financial Hruria Kft. ugyanis 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd fiktív kötvénykibocsátású lehetett, derült ki a felügyelet akkori tájékoztatásából.

Néhai sztárok, akik most is rengeteget keresnek

A felügyelet bejelentését itt sem előzte meg, illetve követte közvetlenül rendőrségi letartóztatás, így ez esetben is többen politikai skandallumról beszéltek felidézve a Quaestor alapítójának, Tarsoly Csabának a kormányzathoz fűződő viszonyát. Politikailag súlyosbította a helyzetet, hogy a Quaestorban "komoly összegben voltak" állami pénzek, amelyeknek kivétele feltehetőleg gyorsította az összeomlást. A külügyminisztérium által kivont összegek kapcsán ráadásul polémia alakult ki, hogy mindez bennfentes kereskedésnek tekinthető-e. (A minisztérium ellen sem a felügyelet, sem az ügyészség nem lépett fel - szerk.) Március végén aztán előzetes letartóztatásba helyezte Tarsoly Csabát és két társát a Budai Központi Kerületi Bíróság.

A március végére több százmilliárd forintos ügyek megedzették a közvéleményt, így már kevesek szeme rebbent, amikor kiderült: a Lombard Kézizálog Zrt. tulajdonosa önfeljelentést tett a rendőrségen, az akkori nyomozás csalás gyanújával indult. Az akkori információk alapján a kár meghaladta a 4 milliárd forintot. Egy karcagi befektetési tanácsadó céget és utazási irodát működtető vállalkozás, a Kun Mediátor vezetője pedig valószínűleg egy sima pilótajátékkal húzta le az embereket. A kárt 5 és 20 milliárd forint közöttire becsülték.

A brókerbotrányok számos hatással jártak, melyek közül a legfontosabbak a következők voltak. Több jogszabály módosult, amelyek a pénzügyi vállalkozásos működését és a befektető védelmét és a kártalanítást biztosítják. Komoly terhet róttak az ügyek a pénzügyi szektorra is, a kárrendezésre az OBA-nak és a Bevának 200 milliárd forint körüli összeget kell előteremtenie, illetve a kimerült alapoknak 110 milliárd forintra lesz szükségük a "normál" feltöltöttségi szint eléréséhez, mondta el április elején az akkor még MNB igazgatóként dolgozó Nagy Márton. A teljes 300 milliárdos összeget a tagoktól, illetve a felszámolt cégek vagyonából teremthetik elő - tájékoztatott akkor a szakember.

Nem tekinthető közvetlen gazdasági hatásnak, hogy a botrányokban érintett tulajdonosai miatt a Győr (Quaestor) és a Pápa (Lombard) labdarúgó csapatai kvázi megszűntek. A két eltűnő csapat is motiválhatta az MLSZ vezetését, hogy csökkentsék ősztől a csapatok számát. Így ma már a korábbi 16 elsőosztályú magyar csapat helyett csak 12 játszik az NB1-ben.

mfor.hu

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.