Nagyjából ugyanott állt a forint 2009 elején, mint most, a 260-270-es árfolyamsávban mozgott a magyar deviza az euróval szemben az év első napjaiban. Azóta azonban sok minden történt, megjártuk a mélypontot 320 közelében, majd onnan kapaszkodott vissza a hazai fizetőeszköz az év végére.
2008 őszén a hazánkba is begyűrűző világgazdasági válság a forintra is hatással volt, októberben a 280-as szint felett kellett beavatkoznia a Magyar Nemzeti Banknak egyszeri 300 bázispontos kamatemeléssel, hogy a még nagyobb bajt elkerüljük. 2009 első fele aztán a történelmi mélypontokat hozta el a magyar deviza számára, majd az év második felében a nemzetközi hangulattal összhangban a forint is stabilizálódott.
Még 270 alatt kezdtünk, aztán jöttek Simor szavai
A 2009-es évet még 270 alatt kezdte a forint az euróval szemben, azonban rögtön az év első napjaiban odacsaptak egyet a magyar devizának, így január közepén már ismét a 280 feletti árfolyamokkal kellett megbarátkoznunk. Akkor jártunk nagyjából azon a szinten, ahol három hónappal korábban beavatkozott az MNB.
Abban a három hónapban azonban sok dolog változott: a legfontosabb, hogy hazánk aláírta a hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az Európai Bizottsággal és a Világbankkal. A 2009 elején tapasztalt 280-as árfolyam már nem ugyanaz volt, mint a 2008 októberi 280-as szint, ugyanis addigra már nem volt szó államcsődről, egyszerűen csak a nemzetközi hangulattal gyengült a forint is.
Az év elején egyébként jócskán kapott kritikát a magyar jegybank, miután Simor András, az MNB elnöke úgy nyilatkozott, hogy akár 286-os árfolyamnál is teljesülne az inflációs cél. A nemzetközi elemzők szerint ezzel a kijelentésével Simor "engedte ki a forintgyengülés szellemét a palackból". A szakemberek szerint az is elhibázott lépés volt, hogy az októberi egyszeri kamatemelés után túl gyorsan kezdte mérsékelni az irányadó rátát a jegybank, januárra a 300 bázispontos emelés fele el is tűnt. Ezeket a hibákat később többször is felrótták az MNB vezetésének.
A fokozatosan romló hangulatban január második felére új történelmi mélypontra gyengült a forint, akkor 287,50 forintot kellett adni egy euróért. Később aztán kiderült, hogy ez csak a kezdet volt.
Február elején már hármassal kezdődött
Február első napjaiban jött az újabb lélektani határ a forint számára: ha csak rövid időre is, de benézett 300 fölé az árfolyam az euróval szemben. Azokban a napokban ismét komoly nyomás volt a nemzeti bankon, sokan várták, hogy beavatkozzon a gyengülés megfékezése érdekében. Az elemzők szerint azonban csak ideig-óráig lehetett volna elejét venni a további gyengülésnek, ugyanis nem a hazai események miatt bukott a forint, mint 2008 októberében, hanem a régiós devizákkal együtt gyengültünk.
Tartósan 300 fölé február közepén gyengült a hazai deviza, sokan már akkor 320 körüli mélypontra számítottak, később kiderült, ők álltak legközelebb a valósághoz.
Március első napjaiban a 310-es szint is elesett, majd a mélypont március hatodikán jött, amikor 316,60 forintot kellett adni egy euróért. Akkor ismét kritikus volt a helyzet, az MNB közleményben hangsúlyozta, hogy minden eszközzel kész megvédeni a hazai devizát. Annál drágább azóta sem volt a közös európai deviza, onnan fokozatosan kapaszkodtunk vissza.
Április elején elbúcsúztunk a 300-tól is
Amilyen gyorsan jött a gyengülés, olyan gyorsan állt talpra a forint a bankközi devizapiacon. Március végén a Standard & Poor's leminősítette hazánk szuverén adósságkockázati besorolását, ami még hozott egy gyengülési hullámot 313-ig, utána azonban lassan magára talált a forint.
Április első napjaiban már ismét 300 alatt volt az euró jegyzése, és azóta sem emelkedett a kritikus szint fölé. Azokban a napokban a kormányváltás is segítette a magyar devizát az erősödésben, a befektetők kedvezően reagáltak Bajnai Gordon színre lépésére.
A gyors forinterősödés május elejére ismét 280 környékére hozta le az árfolyamot, majd ott megakadt a szárnyalás, és stabilizálódni kezdett az árfolyam. Sőt, nyárra már ismét 270 környékén járt a magyar deviza, ami lehetővé tette, hogy júliustól az MNB fokozatosan csökkentse a kamatot.
A nyáron még 9,5 százalékon álló ráta kezdetben 50 bázispontos lépésekben jött lefelé egészen 6,5 százalékig, majd decemberben már csak 25 bázispontot mert bevállalni a jegybank, így a kamat 6,25 százalékon zárta az évet. A decemberi döntésben szerepe volt annak is, hogy az év utolsó hónapjában megint kicsit elbizonytalanodott a magyar deviza, a kamatdöntés előtti napokban a 280-as szintet közelítette az euró árfolyama, amire november eleje óta nem volt példa.
