David Rainey alelnököt azzal vádolja a szövetségi nagyesküdtszék, hogy hazudott a kongresszusnak a szerencsétlenség okainak vizsgálata során, amikor arról kérdezték, hogyan számolta ki, mennyi olaj ömölhet a tengerbe a kitermelő platformon történt robbanás miatt. A két munkavezető ellen összesen 23 pontban emeltek vádat, egyebek között gondatlanságból elkövetett emberölés ügyében.
A BP emellett megegyezett az amerikai igazságügyi tárcával, hogy rekordösszegű, több mint 4,5 milliárd dolláros (ezermilliárd forintos) pénzbírságot fizessen az általa a Mexikói-öbölben okozott olajkatasztrófa miatt. Ez messze a legmagasabb pénzbüntetés, amelyet az amerikai és a brit igazságszolgáltatás történetében bármely vállalatra valaha is kiróttak.
A megállapodást csütörtökön egyszerre jelentette be Washingtonban Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter, a Londoni Értéktőzsdén pedig a BP. Az olajtársaság a négymilliárd dolláros pénzbüntetés mellett 525 millió dollárt fizet kiegészítő bírságként az amerikai értékpapír-piaci felügyeletnek (SEC). Az előbbi tételt öt év alatt, az utóbbit három év alatt kell leróni.
Az olajvállalat el fogja ismerni bűnösségét a kongresszus akadályozásában, valamint abban is, hogy megsértette a tiszta víz védelméről rendelkező amerikai törvényt és a vándormadarak védelméről szóló megállapodást.
A BP Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformján 2010 áprilisában robbanás történt, majd tűz ütött ki, s 11 munkás meghalt, az elsüllyedt platform helyén pedig csaknem 790 millió liter olaj ömlött a tengerbe.
A BP négy hónapos vizsgálat után, 2010 őszén kiadott rendkívül részletes, 193 oldalas jelentése szerint a katasztrófát "műszaki hibák összetett, egymással összefüggő sorozata", valamint emberi és tervezési tényezők együtt okozták.
A szakértői jelentés kiemelte, hogy a platform kitörésgátlójának automatikusan működésbe kellett volna lépnie, elzárva a kutat, miután a robbanás és a tűz miatt használhatatlanná váltak a létesítmény személyzete által működtetett kézi szabályozó berendezések. A kitörésgátló azonban nem működött, "valószínűleg azért, mert egyes kritikus fontosságú alkatrészei" elromlottak - áll a jelentésében.
A szakértők megállapítása szerint nem működött az a rendszer sem, amelynek meg kellett volna akadályoznia, hogy a robbanás előzményeként a szellőzőhálózaton át metángáz jusson az üzemi helyiségekbe.
Tony Hayward, a BP akkori vezérigazgatója a vizsgálati jelentés közzététele után, 2010 októberében távozott tisztségéből.
A rekord pénzbírság is csak a kisebb része a katasztrófából a BP-re háruló pénzügyi terheknek. A vállalat eddig több mint 38 milliárd dollárt különített el a különböző kártérítési kötelezettségekre, és csütörtökön bejelentette, hogy ezt 3,85 milliárd dollárral megtoldja.
Bob Dudley, a BP jelenlegi vezérigazgatója a büntetésről szóló egyezség bejelentésével egy időben külön nyilatkozatban kért elnézést a szerencsétlenségért. Kijelentette: az amerikai hatóságokkal elért megállapodás is jelzi, hogy a cég vállalja a felelősséget a történtekért. Anélkül, hogy megnevezte volna a felrobbant fúróplatform tulajdonosát és üzemeltetőjét, az amerikai Transocean nevű céget, jelezte: nem csak a BP felelős a történtekért.
A BP 17,2 milliárd dolláros veszteséget jelentett a robbantás negyedévében, de a cég azóta folyamatosan nyereséges. A cég ellen a csütörtöki megállapodással lezárt ügyeken kívül is folynak további kártérítési eljárások.
MTI
