A Mol horvátországi kommunikációért felelős szóvivője meglepőnek tartaná, ha nyugdíjalapok akarnák felvásárolni az INA-részvényeket. Szollár Domokos az MTI-nek szerdán elmondta: a Mol a kedden bejelentett, INA-részvényekre vonatkozó hivatalos ajánlattétele kapcsán közölte azt Zágrábban, hogy minden kisrészvényest tájékoztatni szeretnének szándékukról. A magyar olajtársaság 2003 óta elkötelezett partner a horvát energiabiztonság erősítésében, ezt bizonyítja az is, hogy 20 milliárd kunás befektetéssel járultak hozzá a horvát gazdaság fejlődéséhez, és 2008-ban a Mol mentette meg a csődtől a céget, s ezzel 16 ezer ember munkahelyét.
Kifejtette: a horvát lapinformációkkal szemben meglepőnek tartanák, ha igaz lenne, hogy "bármiféle nyugdíjalap spekulatív játékot játszana". A nyugdíjalapoknak ugyanis nagyon szigorú szabályok szerint kell kezelniük pénzügyeiket, kerülniük kell a nagyon kockázatos befektetéseket. "Biztos, hogy egy átlátható ajánlat jobban szolgálja a horvát energiapiac biztonságát, mint egy spekulatív, esetleg ellenséges szándékú tőzsdei akció" - jelentette ki a Mol szóvivője.
A Vecernji List internetes kiadása szerdán Szollár Domokos zágrábi sajtótájékoztatójáról azt idézte: a Mol szerint az INA részvényeinek a zágrábi tőzsdén történt keddi drágulása mögött ellenséges, spekulációs és manipulatív okok lehetnek, amely nem járul hozzá a horvát energiabiztonsághoz. A Mol azonban nem tudja, hogy kik állnak a részvényvásárlási ajánlatok hátterében. A napilap emlékeztet arra, hogy kedden a Mol nyilvános vételi ajánlatát meghaladó, 2830 kunás áron is kereskedtek az INA részvényeivel, amelyért a magyar cég 2800 kunás árat kínál a kisrészvényeseknek. Egyes értesülések szerint a nyugdíjalapok a horvát kormány segítségével szeretnék megszerezni a Mol elől a részvényeket, hogy a magyarok ne jussanak 50 százalék fölötti tulajdonhoz a horvát olajtársaságban.
Szollár Domokos ennek kapcsán azt mondta: a Molnak kiváló a kapcsolata a kormánnyal, nem tudnak arról, hogy a kormány a nyugdíjalapokkal együtt lépett volna fel a tőzsdén, de meglátása szerint a történteket a horvát tőkepiaci felügyeletnek (HANFA) ki kellene vizsgálnia. A Mol szerint csakis nyilvános és átlátható ajánlatokat szabadna tenni, ahogy azt ők is tették. "Ha cinikus akarnék lenni, azt is mondhatnám, hogy sikeres vállalattá tesszük az INA-t, akár tetszik, akár nem" - közölte a Mol szóvivője.
A Poslovni Dnevnik üzleti napilap weblapján ugyanakkor egy számítást is közzétett, amely szerint a jelenleg közkézen lévő 8 százaléknyi INA-részvény ellenére (a horvát államnak 44,8 százalékos, a Molnak 47,2 százalékos tulajdonrésze van) nem valószínű, hogy bármelyik nagytulajdonos papírjainak aránya 50 százalék fölé kerülne. A lap közlése szerint 30600 részvényt jelent a még piacon lévő 8 százalék, de a lehetséges felvásárlóként emlegetett nyugdíjalapoknak már fél százalék a birtokában van. A fennmaradó 7,5 százalék sem értékesíthető teljes egészében, legfeljebb 5 százalék cserélhet gazdát, mert számosan nem akarják vagy nem tudják eladni papírjaikat. Nem reális elképzelés tehát, hogy bárki is megszerezze a mérleg nyelvének szerepét. A horvát kormánynak nem célja, hogy a részvények több mint 50 százalékát birtokolja, megelégszik azzal, hogy részvényvásárlással megakadályozza a Mol hatalomátvételét - vélekedett elemzésében az üzleti lap.
A Mol Nyrt. kedden tette közzé hivatalosan ajánlatát az INA részvényeseknek maximum 800910 darab tehermentes, teljes mértékben befizetett egyenként 900,00 horvát kuna névértékű INA törzsrészvény megvásárlására 2800 horvát kuna részvényenkénti áron. Az ár több mint 60 százalék prémiumot jelent a Zágrábi Értéktőzsdén forgó INA részvények, a Mol ajánlatának bejelentését megelőző, december 2-ai záróárához képest. Kedden - hét napi szünet után - 64 százalékkal nőtt az INA részvényeinek árfolyama a zágrábi tőzsdén, ahol az árfolyam 2.830 kunáig emelkedett 43 millió kunás forgalom mellett.
MTI
