Orbán Viktor miniszterelnök hétfői bejelentése szerint több ponton módosul a lakás-takarékpénztári törvény, mivel a kormány támogatja az előtakarékosságot. Azzal, hogy a megtakarítási idő 8-ról 10 évre növekszik - az állami támogatással együtt - a teljes támogatást kihasználó optimális szerződéses összeg a mai 6,5 millió forintról 8 millió forintra emelkedik.
A lakás-takarékpénztárnál a szerződéses összeg az ügyfél megtakarításából, az állami támogatásból, valamint azok kamataiból áll össze. Az ügyfél az éves megtakarítása után 30 százalék, de legfeljebb 72 ezer forint támogatást kap az államtól. Ez növekszik most 8 helyett 10 évre.
A másik változás az áthidaló hitelekhez kapcsolódik. Fő szabály szerint annak jár hitel a pénztártól, aki négy évig már takarékoskodott. Áthidaló kölcsönt kaphat viszont két év takarékosság után az ügyfél, ha a szerződéses összeg negyedét már megtakarította. Az ilyen kölcsönökre a pénztárak jelenleg a szabad eszközeik 20 százalékát fordíthatják, a többit állampapírban, likvid eszközben tartják. Azonnali áthidaló kölcsönt is adhat a pénztár - előírt megtakarítási idő nélkül - de erre csak a szabad pénzeszközeinek az 5 százalékát fordíthatja. Mint Ferencz Iván elmondta, a javaslat szerint megszűnne a kétféle áthidaló kölcsön megkülönböztetése, a pénztárak pedig a szabad pénzeszközeiknek a 75 százalékát fordíthatnák erre a célra.
A vezető jogtanácsos beszélt egy harmadik módosításról is. Ennek lényege, hogy a közeli hozzátartozók lakás-takarékpénztári megtakarításai egymás között szabadabban lesznek felhasználhatók. Például ha a szülők kötöttek ilyen szerződést a gyerekeik nevére, majd a szerződéses összeget a család házának felújítására akarják fordítani, akkor nem kell gyámhatósági engedélyt kérni a jövőben.
Gergely Károly a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója már korábban úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a változások nyomán lényegesen többen kötnek lakás-takarékpénztári szerződést. Magyarországon a népesség 12 százalékának van pénztári szerződése, ez az arány Németországban 45, Ausztriában 50, míg Csehországban 55 százalék.
MTI
