Japán jelenleg (és akkoriban is) a világ legnagyobb hitelezőjének számít, az ország ugyanis sokkal nagyobb tőkét tart külföldi eszközökben, mint a külföldi befektetők Japánban. Elsősorban ez a tény áll a jelentős jen-erősödés mögött. Ennek az egyensúlyhiánynak – első ránézésre – sokkal súlyosabb következményei lehetnek, nemcsak azért mert a várható kárköltségek valószínűleg meghaladják az 1995-ös katasztrófát, hanem mivel most kétszer akkora tőke van külföldi eszközökben, mint 16 évvel ezelőtt. Ezek a külföldi befektetések ráadásul igencsak nyereségesek voltak az elmúlt 12 hónapban és jóval több profitot termeltek, mint a belföldi eszközpiacok.
Ez ellen szól az a tény, hogy Japán vállalati szektora sokkal jobb helyzetben van most, mint 1995-ben. A 90-es évek közepén a japán vállalatok még csak nagyjából félúton jártak a mérleg-kiigazítás folyamatában, mely az eszközárak 80-as évek végén / 90-es évek elején történt összeomlása után vált szükségessé. Felhasználható többlettőke sem állt akkoriban rendelkezésre. Ez annyiban áll éles ellentétben a mostani helyzettel, hogy a japán vállalatok immár többletet tudnak felmutatni (nettó megtakarítások a befektetésekhez képest). Ezen felül az "adósság / saját tőke arány" áttételes hatása is felére csökkent ugyanebben az időben. Így míg a 90-es évek közepéhez képest sokkal nagyobb és jövedelmezőbb a külföldi beruházás (nominálisan és a GDP százalékában egyaránt), addig kevésbé szükséges ezeknek a nyereségeknek a lehívása, tekintettel a pozitívabb vállalati mérlegekre.
Ezzel együtt az is döntő tényező, hogy a kárköltségek milyen mértékben terhelik majd a vállalati- és az állami szektorokat. Az ún. katasztrófa-kötvények (CAT) reakciója azt mutatja, hogy a piac – ahogy már a japán kötvény- és az állami CDS-piacok is – már az új helyzetnek megfelelően helyezkedik, (igaz az utóbbit a likviditás miatt nem kell túlhangsúlyozni). A jen sorsa végső soron azon fog múlni, hogy melyik hatás dominál majd. Amennyiben a költségteher nagyobb része az állami szektorra esik, úgy az államadósság olyan szintre emelkedhet, ami már nehezen fenntartható, főleg a belföldi megtakarítások leapadása miatt. Mindez valószínűleg csökkenést idéz majd elő a jennél.
Igazság szerint a jennel kapcsolatban pillanatnyilag sokkal több a kérdés, mint a válasz. Azonban, akik jelentős növekedésre számítanak, azoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy a legnagyobb különbséget a 90-es évekhez képest a Japán Központi Bank lehetséges intervenciója jelenti. Japán devizatartaléka azóta több mint hétszeresére növekedett, és a bank intervenciója ezúttal nagyobb valószínűséggel számíthat nemzetközi támogatásra, mint pl. a tavaly szeptemberi beavatkozás során. Ez azonban még nem jelent koordinált intervenciót a jen gyengítéséhez, sokkal inkább egy olyan intézkedést takar, mely hatékonyabbnak bizonyulhat a többi ázsiai központi bank intézkedésénél, ahol a vonatkozó valuták "versenyképességére" törekednek.
Forrás: FxPro
Jogi nyilatkozat és kockázati figyelmeztetés
Az FxPro Financial Services Ltd tevékenységét a CySEC engedélyezi és szabályozza (engedélyszám: 078/07) FxPro Financial Services, Karyatidon 1, Ypsonas, Limassol 4180 Cyprus.
