„Ebből itt nem lesz semmi” – nyilatkozta sok szakértő, politikus és piaci szereplő miután az első hírek elkezdtek szállingózni a tengerentúli, illetve a dél-európai egyre súlyosbodó ingatlanpiaci problémákról, de később mégis alaposan felkavarta a piacokat a Magyarországra is begyűrűző pénzügyi válság. Pedig az idei év amolyan csendesnek ígérkezett, az elvetélt kormányzati negyeden, a sokadszorra felmerülő ingatlanadón, a végül teljesen ellehetetlenült luxusadón kívül igazán nem is történt semmi a piacon – őszig.
Kipukkadt a kormányzati negyed lufija
Főleg az eladók körében igen nagy várakozás előzte meg a XIII. és VI. kerület határára tervezett kormányzati negyed beruházását, nagyon sokan áremelkedésben reménykedtek, az újságokat elárasztották a „kormányzati negyed közelében” jellegű hirdetések, még a lerobbant szuterénlakásokat is ezzel a szlogennel próbálták – sokszor valós értéken felül eladni. A vevői oldal azonban unottan legyintett, és szinte érdeklődést sem mutatott az időnként 15-20%-kal a korábbi ár felett kínált ingatlanok iránt.
Januárban végül a kormány finoman, de kitáncolt a negyed megépítése mögül (lehetne vitatkozni azon, hogy szakmai szempontok alapján megérte volna-e, ha megvalósul a beruházás, de itt már a politika is közrejátszott), így a környék eladóinak álmai a busás haszonról bizony egy pillanat alatt szertefoszlottak, különösen azután, hogy egyes kormányzati politikusok jelezték: ebben a ciklusban már biztosan szóba sem fog kerülni az építkezés. A Nyugati pályaudvar ezen környéke továbbra is rendezetlen, felüdülést a majdan megépülő Eiffel-tér hozhat.
Ingatlanadó sokadszorra
Különböző fórumokon és interjúkon ismét terítékre került az ingatlanadó, mely annyi hasznot kétségkívül hozott a szakmának, hogy kiváló konferenciákat és szakmai beszélgetéseket lehetett rendezni a témáról, mely során kiderült, hogy Magyarországon az egyik fő probléma, hogy nincsen ingatlan–kataszter, a luxusadónál alkalmazott utcákra bontott adókategóriákat pedig a piac sajátosságai miatt bajos ráhúzni az egész piacot lefedő ingatlanadóra.
Végül nem született áttörés, nagyjából maradt minden a régiben, az önkormányzatok saját hatáskörben továbbra is kivethetik az igen hasonló építményadót (bár ez lakossági tulajdonra ritkán vonatkozik), az országos központi adóztatás kérdése pedig szintén lekerült a napirendről, pedig egy ilyen típusú vagyoni adó bevezetése – a jövedelemre nehezedő terhek csökkentése mellett, sok szakértő szerint üdvözítő megoldás lett volna.
Luxusbújócska
Sokszor és sokat beszéltek már arról, hogy az igazán vagyonosakat kell adóztatni – ennek egyik eleme lett volna a már indulásakor gyenge lábakon álló, és végül az Alkotmánybíróság által megsemmisített luxusadó. Bevezetésekor sokan szaladtak ügyvédhez, hogy drága ingatlanukat többlakásos társasházzá alakítsák, ezzel bújva ki az adófizetés alól, mások pedig sürgősen cégnévre itatták át az ingatlant. Idén ugyan szigorodtak a szabályok, ám országos szinten még az 1 milliárd forintot sem érte el az ebből származó bevétel. Problémája volt a törvénynek, hogy irányítószámok és utcák szerint állapította meg az ingatlanok értékét, pedig ez nem a legjobb megoldás, erős közelítésnek felel meg talán. A hazai ingatlantulajdonosok pedig – ahogy várni lehetett – igénybe vették a törvényben nyitva hagyott kiskapukat.
Itt a válság, de ez mégsem Amerika
Ahogy a hazai piacra megérkezett a pénzügyi válság, úgy lett egyre nagyobb felfordulás az ingatlanszektorban is. Előbb csak a hitelbírálat szigorodásáról volt szó, majd egyik pillanatról a másikra az igen divatos svájci frank alapú hitelek eltűntek a piacról, amelyik banknál megmaradt, ott sem a korábbi igen kedvező kamatlábbal kínálják. Lehet válogatni euró és forinthitelek között, a megszokottnál magasabb kamatszinten, több önerő kell, akármit már nem fogad el a bank fedezetként, és jó időre elbúcsúzhatott a piac a 0%-os önerejű akcióktól is.
Búcsúzott sok beruházó is – a kereslet jelentős visszaesésétől félve egyesek csak félretették a terveket, elhalasztották a beruházást, mások csomagoltak, és távoztak a hazai piacról. Óvatosságuk nem biztos, hogy alaptalan, Budapesten ma is több ezer eladatlan új lakás várja gazdáját. Hogy mi lesz a jövőben, senki nem meri megjósolni, konszenzus talán csak abban van, hogy a használt piac árai stagnálnak, vagy csökkennek, az újépítésből ami marad, csendben emelkedik, hitelhez pedig nehezebb lesz jutni, tavasz környékén pedig megjelenhetnek a piacon az első kényszereladók.
