Az amerikai Goldman Sachs bankház hétfőn 1,659 milliárd dolláros adózott eredményt jelentett az első negyedévről kisebbségi részesedések nélkül, 13 százalékkal többet a tavalyi első negyedévi 1,467 milliárdnál.
Az első negyedévi eredmény részvényenként 3,39 dollár, messze meghaladva az elemzői várakozások 1,49 dolláros átlagát. A nettó bevétel 36 százalékkal apadt a tavalyi első negyedhez képest, 9,425 milliárd dollárra.
A bankház megerősítette, hogy hogy záros határidőn belül vissza akarja adni a bankmentő programban kapott állami kölcsönöket, amelyeknek összege 10 milliárd dollárra tehető. Ehhez tőkeemelés lesz szükséges.
Az 1869-ben alapított Goldman Sachs 1999-ben ment a tőzsdére, nyilvános kibocsátás után. Azóta 2006. májusig Henry Paulson, az előző amerikai pénzügyminiszter volt az elnök-vezérigazgatója. A "nem elsőrendű válság", majd a nyomában kitörő szélesebb pénzügyi válság lassan-lassan a Goldman Sachsot is megroggyantotta, de végül ketten maradtak önállók és csődmentesek az addigi öt, világméretű Wall Street-i befektetési bank közül. A másik "szerencsés nyertes" a Morgan Stanley. Szeptember végén azonban a Fed jóváhagyásával ők is átalakultak klasszikus bankholdinggá, így elvileg megszűnt a Wall Streeten az önálló befektetésibank-tevékenység, amely addig elkülönült a klasszikus betétgyűjtő-hitelező bankszakmától, a kongresszus 75 évvel ezelőtti, szétválasztó törvénykezése óta. Akkor a tevékenységek elkülönítését az 1929-33-as válság tanulságaival indokolták, most az elkülönítés megszüntetését a mostani válsággal.
A többi patinás, Wall Street-i befektetési bank közül a Bear Stearnst már tavaly tavasszal felvásárolta a JP Morgan Chase & Co. - a Fed pénzügyi segédletével -, a Lehman Brothers tavaly szeptemberben csődöt jelentett, a Merrill Lynchet pedig felvásárolta a Bank of America.
