<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Egyes magánnyugdíjpénztárak harminc százalék feletti negatív hozamot produkáltak 2008-ban a kedvezőtlen gazdasági helyzetben, átlagban pedig mínusz 15 százalék körül alakultak a hozamok - hangzott el a Stabilitás Pénztárszövetség pénteki sajtótájékoztatóján. Szakemberek szerint azonban nincs ok pánikra, mivel hosszútávon még mindig pozitívak a hozamok.

"Nehéz összehasonlítani a magánnyugdíjpénztárak 2008-as teljesítményét, mivel sok függ attól, hogy az adott cég bevezette-e a választható portfóliós rendszert és ha igen, akkor az év melyik szakaszában. Emellett jelentős különbségek vannak a pénztárak befektetési politikájában és kockázati profiljában is" - mondta Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.

Zuhanó hozamok

Azoknál a pénztáraknál, amelyeknél nem vezették be a választható portfóliós rendszert, átlagosan 15,82 százalékos volt a veszteség 2008-ban. A választható portfóliós rendszerben a klasszikus, legkevésbé kockázatos befektetési kategóriák átlagosan mintegy 5 százalékos negatív hozamot produkáltak, a kiegyensúlyozott befektetéseknél mínusz 14 százalék körül volt az átlag, míg a legkockázatosabb növekedési portfólióknál mínusz 26 százalék volt az átlagos értékvesztés egy év alatt.  Utóbbi kategóriában előfordultak 30 százalék feletti negatív hozamok is.

Az ügyfelek legnagyobb része egyébként éppen abba a kategóriába tartozik, amely a legnagyobbat bukta: több mint 74 százaléka a növekedési portfóliót választotta. Nagy Csaba szerint ennek oka, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszert alapvetően a fiatalokra találták ki, nekik pedig még mindig ez a megoldás a legjobb.

A választható portfóliós rendszer bevezetése miatt nagy volt a szórás a pénztárak teljesítményében: a legrosszabb befektetés mínusz 39,95 százalékos hozamot ért el, ugyanakkor voltak olyan portfóliók, melyek a nehéz körülmények között is nyereségesek voltak.

Hasonló volt a helyzet az önkéntes pénztárak esetében: átlagosan 11,35 százalékos értékvesztést szenvedtek el. Szintén nagy szórás mutatkozott az egyes pénztárak és portfóliók között.

A szakemberek szerint nem kell pánikolni

"Az utóbbi tíz évben 2007-ig sok helyen szép pozitív reálhozamokat láthattunk, csak 2008 lóg ki a sorból. Az ügyfeleknek azonban továbbra sem érdemes pánikolniuk, mert hosszabb távon érdemes vizsgálni a hozamokat" - hangsúlyozta Nagy Csaba.

Ha tízéves időtávon nézzük a pénztárak teljesítményét, akkor szinte kivétel nélkül pozitív éves átlaghozamokat láthatunk. Ahol nem volt választható portfólió, ott 5,45 százalékos volt az éves átlaghozam 1999 és 2008 között, a választható portfóliók átlagos teljesítménye pedig 2,78 és 8,83 százalék között ingadozott. Legjobban a klasszikus portfólióba tartozók jártak.

"Az elmúlt években zömében magyar állampapírokba fektettek a pénztárak, sok kritikát is kaptak emiatt, mondván, túlságosan kockázatkerülők. Az utóbbi időszak tendenciájáról elmondható, hogy csökkent az állampapírállomány és a részvénykitettség, ugyanakkor nőtt a kockázatos eszközök aránya" - tette hozzá a Stabilitás elnöke.

Nagy Csaba szerint a rosszabb teljesítményű pénztárak ügyfeleinek sem érdemes azon gondolkodniuk, hogy váltanak, mivel azzal csak az elszenvedett veszteséget realizálnák.

"A magánnyugdíjpénztárak nem brókercégek"

"Sok ügyfél rótta fel nekünk, hogy ha láttuk előre a válságot, miért nem tettük a vagyont biztonságosabb eszközökbe. A probléma az, hogy soha nem lehet megmondani, mi fog történni másnap. A brókerek próbálják megjósolni a jövőt, de a magánnyugdíjpénztárak nem brókercégek, ezért nem változtattak a portfólióikon" - magyarázta Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Ugyanakkor semmilyen meglepetés nem érte a pénztárakat 2008-ban, ugyanis előzetesen is számoltak azzal, hogy lesz néhány rossz év - tette hozzá.

Kiemelte: az időzítéssel nem lehet pénzt keresni, hosszútávon az állandóság éri meg a legjobban az ügyfeleknek is. Éppen ezért a pénztárak mindig hosszútávú megfontolások alapján döntenek. "Például a norvég állami nyugdíjalap fokozatosan növelte részvénykitettségét tavaly, azaz a kockázatosabb eszközök irányába ment el" - emelte ki az OTP Alapkezelő vezetője. Szerinte 2008 nagy tanulsága a magyar állampapír volt a magánnyugdíjpénztárak számára: utólag kiderült, hogy túl nagy hangsúlyt fektettek rá.

"A befektetési piacon négy évből átlagosan három jó év szokott lenni, ezért érdemes a befektetőknek hosszú távra tervezni. A nagy mélypontok után jelentős visszapattanás szokott jönni, ezért a pénztárak nem változtatják gyakran portfóliójuk összetételét, mert akkor könnyen lemaradhatnának a felfelé ívelő szakaszokról" - vélekedik Hamecz István.

Nem csak mi sírhatunk

"Világviszonylatban a nyugdíjpénztári megtakarítások terén mintegy 5000-5500 milliárd dollár tűnt el, átlagosan húsz százalékos értékvesztést könyvelhettek el a pénztárak" - mondta el Móricz Dániel, a Concorde szakembere. A tőzsdén például mintegy 30 ezer milliárd dollárnyi vagyon tűnt el tavaly. Ha ehhez hozzáveszzük az ingatlanpiacot is, akkor már 50 ezer milliárdos összegről beszélhetünk - tette hozzá.

Móricz Dániel szerint a világ vezető elemzői csak abban tévedtek nagyot, hogy 2008-ban nem vált el a fejlett és a fejlődő országok teljesítménye. (Előzetesen arra számítottak, hogy a fejlődő piacokat kevésbé érinti majd a krízis.)

Tiltakoznak a kormány tervei ellen

"Több fórumon is tiltakoztunk a kormány azon tervei ellen, hogy megadóztatnák a természetbeni juttatásokat, köztük az önkéntes magánnyugdíjpénztári befizetéseket. Ez oda vezethet, hogy az emberek elveszítik hitüket az öngondoskodásban, tömegesen veszik majd ki pénzüket, ez pedig az állampapírpiacra is negatív hatással lenne" - mondta el Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.

Az önkéntes pénztárak mintegy 800 milliárd forintos vagyonuk 60 százalékát tartják magyar állampapírokban. Juhász Istvánné szerint ez az összeg hiányozna a piacról, az állampapírpiac elveszítené egyik állandó vevőjét.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.