Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Egyes magánnyugdíjpénztárak harminc százalék feletti negatív hozamot produkáltak 2008-ban a kedvezőtlen gazdasági helyzetben, átlagban pedig mínusz 15 százalék körül alakultak a hozamok - hangzott el a Stabilitás Pénztárszövetség pénteki sajtótájékoztatóján. Szakemberek szerint azonban nincs ok pánikra, mivel hosszútávon még mindig pozitívak a hozamok.

"Nehéz összehasonlítani a magánnyugdíjpénztárak 2008-as teljesítményét, mivel sok függ attól, hogy az adott cég bevezette-e a választható portfóliós rendszert és ha igen, akkor az év melyik szakaszában. Emellett jelentős különbségek vannak a pénztárak befektetési politikájában és kockázati profiljában is" - mondta Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.

Zuhanó hozamok

Azoknál a pénztáraknál, amelyeknél nem vezették be a választható portfóliós rendszert, átlagosan 15,82 százalékos volt a veszteség 2008-ban. A választható portfóliós rendszerben a klasszikus, legkevésbé kockázatos befektetési kategóriák átlagosan mintegy 5 százalékos negatív hozamot produkáltak, a kiegyensúlyozott befektetéseknél mínusz 14 százalék körül volt az átlag, míg a legkockázatosabb növekedési portfólióknál mínusz 26 százalék volt az átlagos értékvesztés egy év alatt.  Utóbbi kategóriában előfordultak 30 százalék feletti negatív hozamok is.

Az ügyfelek legnagyobb része egyébként éppen abba a kategóriába tartozik, amely a legnagyobbat bukta: több mint 74 százaléka a növekedési portfóliót választotta. Nagy Csaba szerint ennek oka, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszert alapvetően a fiatalokra találták ki, nekik pedig még mindig ez a megoldás a legjobb.

A választható portfóliós rendszer bevezetése miatt nagy volt a szórás a pénztárak teljesítményében: a legrosszabb befektetés mínusz 39,95 százalékos hozamot ért el, ugyanakkor voltak olyan portfóliók, melyek a nehéz körülmények között is nyereségesek voltak.

Hasonló volt a helyzet az önkéntes pénztárak esetében: átlagosan 11,35 százalékos értékvesztést szenvedtek el. Szintén nagy szórás mutatkozott az egyes pénztárak és portfóliók között.

A szakemberek szerint nem kell pánikolni

"Az utóbbi tíz évben 2007-ig sok helyen szép pozitív reálhozamokat láthattunk, csak 2008 lóg ki a sorból. Az ügyfeleknek azonban továbbra sem érdemes pánikolniuk, mert hosszabb távon érdemes vizsgálni a hozamokat" - hangsúlyozta Nagy Csaba.

Ha tízéves időtávon nézzük a pénztárak teljesítményét, akkor szinte kivétel nélkül pozitív éves átlaghozamokat láthatunk. Ahol nem volt választható portfólió, ott 5,45 százalékos volt az éves átlaghozam 1999 és 2008 között, a választható portfóliók átlagos teljesítménye pedig 2,78 és 8,83 százalék között ingadozott. Legjobban a klasszikus portfólióba tartozók jártak.

"Az elmúlt években zömében magyar állampapírokba fektettek a pénztárak, sok kritikát is kaptak emiatt, mondván, túlságosan kockázatkerülők. Az utóbbi időszak tendenciájáról elmondható, hogy csökkent az állampapírállomány és a részvénykitettség, ugyanakkor nőtt a kockázatos eszközök aránya" - tette hozzá a Stabilitás elnöke.

Nagy Csaba szerint a rosszabb teljesítményű pénztárak ügyfeleinek sem érdemes azon gondolkodniuk, hogy váltanak, mivel azzal csak az elszenvedett veszteséget realizálnák.

"A magánnyugdíjpénztárak nem brókercégek"

"Sok ügyfél rótta fel nekünk, hogy ha láttuk előre a válságot, miért nem tettük a vagyont biztonságosabb eszközökbe. A probléma az, hogy soha nem lehet megmondani, mi fog történni másnap. A brókerek próbálják megjósolni a jövőt, de a magánnyugdíjpénztárak nem brókercégek, ezért nem változtattak a portfólióikon" - magyarázta Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Ugyanakkor semmilyen meglepetés nem érte a pénztárakat 2008-ban, ugyanis előzetesen is számoltak azzal, hogy lesz néhány rossz év - tette hozzá.

Kiemelte: az időzítéssel nem lehet pénzt keresni, hosszútávon az állandóság éri meg a legjobban az ügyfeleknek is. Éppen ezért a pénztárak mindig hosszútávú megfontolások alapján döntenek. "Például a norvég állami nyugdíjalap fokozatosan növelte részvénykitettségét tavaly, azaz a kockázatosabb eszközök irányába ment el" - emelte ki az OTP Alapkezelő vezetője. Szerinte 2008 nagy tanulsága a magyar állampapír volt a magánnyugdíjpénztárak számára: utólag kiderült, hogy túl nagy hangsúlyt fektettek rá.

"A befektetési piacon négy évből átlagosan három jó év szokott lenni, ezért érdemes a befektetőknek hosszú távra tervezni. A nagy mélypontok után jelentős visszapattanás szokott jönni, ezért a pénztárak nem változtatják gyakran portfóliójuk összetételét, mert akkor könnyen lemaradhatnának a felfelé ívelő szakaszokról" - vélekedik Hamecz István.

Nem csak mi sírhatunk

"Világviszonylatban a nyugdíjpénztári megtakarítások terén mintegy 5000-5500 milliárd dollár tűnt el, átlagosan húsz százalékos értékvesztést könyvelhettek el a pénztárak" - mondta el Móricz Dániel, a Concorde szakembere. A tőzsdén például mintegy 30 ezer milliárd dollárnyi vagyon tűnt el tavaly. Ha ehhez hozzáveszzük az ingatlanpiacot is, akkor már 50 ezer milliárdos összegről beszélhetünk - tette hozzá.

Móricz Dániel szerint a világ vezető elemzői csak abban tévedtek nagyot, hogy 2008-ban nem vált el a fejlett és a fejlődő országok teljesítménye. (Előzetesen arra számítottak, hogy a fejlődő piacokat kevésbé érinti majd a krízis.)

Tiltakoznak a kormány tervei ellen

"Több fórumon is tiltakoztunk a kormány azon tervei ellen, hogy megadóztatnák a természetbeni juttatásokat, köztük az önkéntes magánnyugdíjpénztári befizetéseket. Ez oda vezethet, hogy az emberek elveszítik hitüket az öngondoskodásban, tömegesen veszik majd ki pénzüket, ez pedig az állampapírpiacra is negatív hatással lenne" - mondta el Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.

Az önkéntes pénztárak mintegy 800 milliárd forintos vagyonuk 60 százalékát tartják magyar állampapírokban. Juhász Istvánné szerint ez az összeg hiányozna a piacról, az állampapírpiac elveszítené egyik állandó vevőjét.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.