Az atomenergiával egyetlen nagyon nagy baj van: előbb-utóbb (1 év, 10 év, 100 év, ki tudja?) múlva bekövetkezik valami előre nem látott dolog (természeti katasztrófa, emberi mulasztás), aminek atomkatasztrófa lesz a vége.
A piacon ennek a megfelelője mondjuk a 30-szoros tőkeáttétellel kereskedés: hiába hiszed azt, hogy biztonságban vagy, mert "benn van a stop, mi történhet?", úgyis történik valami: megbolondul a tőzsdei kereskedési rendszer, felfüggesztik a kereskedést, hétvége után gap-el nyit, stb. Lehet hogy sok évig el lehet kereskedni így, és mindig működik a stop, de egyszer nem fog, és az teljes tőkevesztéshez vezet, mert a piac egyszerűen átugorja a stopokat, mint pl. tette ezt 98-ban a BUX határidőn vagy a 80-as években a Louvre és Plaza Accord után.
30-szoros tőkeáttétellel kereskedés előbb vagy utóbb tönkretesz, hiába teszünk meg mindent hogy ne így legyen. Ugyanez az igaz az atomerőművekre is: sokáig nagyon jó, de egyszer nagy baj lesz belőle - ezért ellenzem. Olyan kockázat, amit hiába kezelünk a legjobb tudásunk szerint előbb utóbb beüt a váratlan, előreláthatatlan esemény.
A másik természetesen a japán gazdaság állapota. Úgy kellett ez nekik, mint ablakos tótnak a hanyattesés.A katasztrófára természetesen keynes-i stimulus a válasz, újjá kell építeni mindent:
Az egyébként is nyakig eladósodott japánok újabb hitelekből fogják ezt megtenni, és minden lépéssel közelebb kerülnek az összeomláshoz. Eközben lehet, hogy a japán jen ELŐSZÖR ERŐSÖDNI fog?
Előfordulhat, mivel a japánok az elmúlt évtizedekben külföldi eszközökben halmoztak fel megtakarításokat, és ha baj van (akár a földrengés, akár a később várható fiskális problémák miatt) akkor lehet, hogy ezt a pénzt haza kell majd vinni, és ez erősítheti a jent. Nem lehetetlen forgatókönyv tehát, hogy a jen komolyabban beerősödik ( a pénz hazahordásának hatására), majd később összeomlik (ha elkezdődik a japán adósságválság).
